A héten beiktatták Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét, aki azonnal el is törölte elődje, Donald Trump egy sor intézkedését. A Kína ellen az elmúlt években hozott szankciókhoz azonban egyelőre nem nyúlt. Pekingben is számíthattak erre, legalábbis az alapján, hogy a kínai ipari és informatikai minisztérium kutató-elemző háttérintézete, az Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia az új amerikai elnök hivatalba lépéséhez időzítve jelentette be: a kínai állami és magánszektor 2025-ig 1600 milliárd dollárnyi összeget költ az újgenerációs infrastruktúra fejlesztésére. Ez a közösségi infrastruktúrára (közút- és vasútfejlesztések, lakás- és középület-építés, víz- és csatornahálózat fejlesztése stb.) fordítani tervezett összeg mintegy tizede.

Ha viszont azzal hasonlítjuk össze, jegyzi meg a Nikkei, hogy a Gartner előrejelzése szerint csak az idén 3750 milliárd dollárt költ a világ kommunikációs szolgáltatásokra, az adatközpontokra és az egyéb informatikai infrastruktúrára, akkor a kínai terv már nem is tűnik olyan rendkívülinek. (A Gartner Nikkei által is idézett, tavaly októberben kiadott előrejelzése a teljes vállalati IT-költést magában foglalja.)

5G, EV, DC, AI és ami még kell

A kínai kormány az újgenerációs infrasturktúra körébe sorolta az 5G-s hálózatokat, az elektromos járművek töltőhálózatát, az adatközpontokat és a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket is. Mindezekhez az energiaellátását ultramagas feszültségű távvezeték-hálózat biztosítja, a városokat nagy sebességű vasúti hálózat köti össze, a gyártóipart pedig az ipari internet fejlesztésével "hálózatosítanák".

Emellett természetesen továbbra is a fősodor része marad az önvezetés. A déli Kuangtung tartományban például már meg is kezdték olyan közutak építését, melyek alkalmasak lesznek a autonóm járművek kiterjedt, forgalomban történő tesztelésére, és építenek 200 hidrogéntöltő állomást is üzemanyagcellás járművekhez.

Egyelőre az 5G abszolút preferenciát élvez. Eddig már több mint 700 ezer bázisállomást telepítettek országszerte. A világon jelenleg itt van a legnagyobb 5G-s lefedettség, de az ország teljes lefedésére ennél nagyságrenddel több, kb. 6 millió bázisállomást kell telepíteni.

Mind az 5G-ből, mind az egyéb infrastruktúraelemek építéséből kiveszi a részét a magánszektor is. Csak a Tencent nagyságrendileg kb. 80 milliárd dollárt költ, elsősorban felhős infrastruktúrárához kapcsolódó és mesterségesintelligencia-fejlesztésekre, az Alibaba 2022-ig 30 milliárdot csak adatközpontokra...

Mindenkinél gyorsabban fel akarnak épülni a COVID-ból

A kínai terveket színezi, hogy tavaly a koronavírus-járvány súlyos károkat okozott a gazdaságban. A kínai kormány szerint két sarokpontja van a gyors kilábalásnak: a fogyasztás fellendítése és a strukturális reformok akadálymentesítése. Ennek a kulcsa pedig az újgenerációs infrastruktúra. A Kommunista Párt tavaly ősszel elfogadott, 2025-ig szóló ötéves terve is ezt emeli a fókuszba.

Azonban azt, hogy mit kell az újgenerációs infrastruktúra körébe sorolni, közvetett módon az amerikai kormány jelölte ki: minden olyan dolog, amit érintenek a a Trump-adminisztráció által bevezetett korlátozások, tehát az 5G-s infrastruktúraelemek és a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges komponensek is. Mindenki arra számít ugyanis, hogy Joe Biden alatt nem változik gyökeresen az USA álláspontja a Kínával folytatott technológia versenyfutással, illetve az abban alkalmazandó eszközökkel kapcsolatban.

Az azonban kérdéses, hogy az 1600 milliárd dollárnyi befektetés valójában mire lesz elég, hiszen a kínai technológiai szektor minden korábbi erőfeszítés ellenére továbbra jelentősen függ az amerikai félvezető- és szoftveripartól.