Az előrejelzések szerint a Föld népessége már 2055-re elérheti a 10 milliárd főt, miközben az urbanizációs folyamatokkal egyenletesen csökken a művelés alá vont területek nagysága. Ez még úgy is problémás dolog, ha nem vesszük figyelembe az olyan járulékos tényezőket, mint amilyen például a klímaváltozás. Könnyű belátni, hogy az élelmiszertermelés hatékonyságának növelése egyre égetőbb probléma – amelyre ráadásul még nem igazán születtek meg a kipróbált, nyilvánvalóan eredményes megoldások.

Az egyik működőképesnek látszó javaslat a vertikális gazdaságok kialakítása, ahol a megfelelő épületek belsejében, emeletes elrendezésben termelik a növényeket – lehetőség szerint az automatizáció, az IoT és az öntanuló gépi algoritmusok előnyeit is kihasználva a minél magasabb produktivitás érdekében. Az utóbbi időben mi is beszámoltunk olyan kísérletekről, amelyek egy-egy startup mintagazdaság esetében kereskedelmileg is sikeresnek tűnnek, bár a felhasznált technológiák még nagyon messze járnak a tömeges adaptációtól.

A 2014-ben létrehozott Tencent Exploration Team a kínai Tencent stratégiai befektetésekkel foglalkozó egysége, amely pénzt fektet az ígéretesnek látszó, jellemzően globális problémák megoldását kutató startup cégekbe és projektekbe. A rövidebb formában TenX néven hivatkozott csoport legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Wageningeni Egyetemen egy Autonomous Greenhouse Challenge nevű verseny keretei között vizsgálta a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit a beltéri kertészerti kultúrákban.

Az MI termelte a legtöbb uborkát

A hollandiai intézmény augusztus 27. és december 7. között adott otthont a kísérletnek, amelynek keretei között a résztvevő csapatoknak egy-egy üvegházban, teljesen automatizált és távolról irányított módon kellett uborkát termeszteniük. Az erre a célra alkalmazott modelleket és gépi tanuló algoritmusokat a társaságok által telepített kamerák és szenzorok segítették az adatok begyűjtésében, amelyke segítségével folyamatosan módosíthatták a növényeket ellátó rendszerek különböző beállításait.
 

A kihívás négy közreműködője a Tencent, a Microsoft és az Intel egyetemi hallgatókkal kiegészített csapata volt, illetve egy negyedik csoport, amely holland mezőgazdasági szakemberekből állt, és a melegházakban jelenleg is használt módszereket volt hivatott szembeállítani a technológiavezérelt megoldásokkal. A helyszínen dolgozó segédhadak csak az olyan esetekben avatkozhattak be, mint amilyen a termés tényleges szüretelése, máskülönben a konfigurációt (öntözés, megvilágítás, hőmérséklet tb.) az MI-támogatott rendszerek szabályozták.

A versenyt végül a Microsoft dán és holland egyetemistákkal megerősített, Sonoma nevű csapata nyerte meg, amely nem csak a leggazdaságosabb (értsd: profitábilis) módon irányította a termelést, de egyedüliként sikerült négyzetméterenként 50 kilogramm fölé tornászni a megtermelt uborka mennyiségét. Sőt a fenntarthatóságot értékelő pontszám tekintetében is az élen végeztek, bár a négy versenyző között a humán szakemberekből álló egység használta fel a legkevesebb energiát az adott mennyiségű termés előállításához.

Ez a területen is üzletet szimatolnak

A második helyet a Tencent és a Kínai Agrártudományi Akadémia diákjai (iGrow) szerezték meg, akik a bírálók szerint a legjobb MI-stratégiát dolgozták ki – a robusztus MI-modellek egyébként ugyanúgy a versenyt eldöntő tényezők közé számítottak, mint a növények állapota vagy az energiahatékonyság. Az Intel és a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem csapata, a Deep Green a megtermelt zöldség mennyisége és az összesített pontozás tekintetében is csak a negyedik helyre jött be, a holland Delphy és AgroEnergy nevű mezőgazdasági vállalatok munkatársaiból álló brigád mögé.

A Wageningeni Egyetem a versennyel kapcsolatos közleménye kiemeli, hogy egy erősen limitált kísérletről volt szó, és az üvegházak mellett továbbra is rengeteg olyan feladat maradt, amelyek nem nélkülözhetik az emberi munkaerőt és szakértelmet. Ezzel együtt létező trendnek tartják a mezőgazdaság decentralizációját, ahogy a termelés kényszerűen közelebb kerül a városokhoz, esetenként pedig már a városokon belül is helyet kap. Éppen ez adja a hasonló kísérletek jelentőségét, amelyek új javaslatokat adnak a hely kihasználására és az élelemtermelés diverzifikálására 0 nem beszélve arról, hogy a technológia felhasználása az egészségesebb élelmiszerekhez is hozzásegíthet.

A beszámolók megjegyzik, hogy a maga 3 millió hektáros területével Kínában működik a világ legtöbb üvegáza, Európában pedig Spanyolország, Olaszország, Franciaország vagy Hollandia külön-külön is a globális top 10-ben foglal helyet. A beltéri növénytermesztés az elmúlt években egyre inkább magára vonja a nagy technológiai vállalatok figyelmét, és a befektetők is egyre gyakrabban nyúlnak a zsebükbe az ilyen projektek kapcsán – a fentebb is hivatkozott New York-i startup, a Bowery éppen néhány nappal ezelőtt jutott 90 millió dolláros befektetéshez, hogy tevékenységét más amarikai nagyvárosokra is kiterjessze.