Érdekes transzformáció megy végbe a távol-keleti szigetországban: a japán technológiai vállalatok sorra alakítják át egykori chipgyártó üzemeiket, és vágnak bele a zöldségtermesztésbe. A különös fordulatot a Japán agrárszektor problémái és a nem olyan rég elszenvedett természeti katasztrófák mellett a riválisok miatt kihasználatlan gyártói kapacitások egyaránt indokolják.

Processzor helyett saláta

Az egyik ilyen példát a Fujitsu szolgáltatja. A számítógépeiről, szervereiről eddig jobban ismert vállalat még tavaly kezdett átalakításokba egyik gyártelepén, ahol ma már napi 3500 fej saláta "gördül ki" a tisztaszobából. A föld nélkül, vízben nevelt növényeket teljesen steril körülmények között, csúcstechnológia segítségével termesztik. Az így előállított zöldség sokkal tovább friss marad, ráadásul veseproblémával küszködők is fogyaszthatják, mert a hagyományos termesztéshez képest jóval alacsonyabb káliumszintet lehet az eljárással elérni. Igaz, kábé kétszer-háromszor annyiba kerül, mint egy hagyományos saláta.

A Fujitsu nincs egyedül, hiszen többek között a Toshiba is hasonló úton jár, csak ott a kezeslábasba öltözött, maszkos "farmerek" levélzöldségeket, spenótot és a sárkányfogó salátaként is hívott mizunát termesztenek. De említhető az Olympus egyik létesítménye is, amelyik szintén kizöldült.

Kicsit más irányból, de hasonló megközelítéssel fordult az agrárium felé a Panasonic, amelyik előreláthatóan még idén megkezdi a számítógépes irányítású üvegházrendszere értékesítését. A Sharp pedig Dubaiban kísérletezik epertermesztéssel, amit a világítás és a levegőtisztaság gépi szabályozásával igyekszik serkenteni.

Több legyet egy csapásra

A földművelés és a technológiai házasítása több problémára adhat együttes választ a szigetországban. Egyrészt Japánban nagy probléma, hogy az alapvetően zsebkendőnyi telkeken gazdálkodó, elavult eszközökkel gazdálkodó földművelő réteg előregedett, és utánpótlás híjján még ez eddigi alacsony termelési szint sem lesz tartható. A hatóságok így örömmel fogadják a nagy cégek tapogatózását, különösen a természeti katasztrófák következményeivel küszködő régiókban. A Fujitsu említett átalakításához például tartományi támogatást is kapott.

Maguknak a cégeknek ugyan a salátatermesztés nem fogja észrevehetően megdobni a forgalmukat (a Fujitsu például körülbelül évi 4 millió dollárral számol, miközben összbevétele 48 milliárdra rúg), ám kiváló lehetőség arra, hogy az új megoldások piacképességét bizonyítva elterjedjen a földművelésben a technológia erősebb támogatása. Ez viszont már kökemény üzlet lehet az elkövetkező években. Így a rivális dél-koreai elektronikai gyártók és beszállítók jelentette nyomás hosszú távon akár még hasznos is lehet, hiszen a kihasználatlan gyártói kapacitás kreatív leterhelése jövedelmezőbb területek felé hajthatja a japán technológiai vállalatokat.