Ahogy havi mellékletün bevezetőjében is írtuk, Gartner 2021-ről szóló prognózisa alapján az előző év alapvető változásokat generált az üzleti szervezetek és az informatikai részlegek működésében, ami belátható időn belül az IT automatizációs stratégiákat is visszavonhatatlanul átalakítja. Eszerint 2023-ra az összes vállalati workload 40 százalékát telepítik majd valamilyen felhős infrastruktúrára, illetve ahhoz kapcsolódó platformszolgáltatásokra, szemben a tavalyi 20 százalékkal, miközben 2024-re az IT-költések több mint 45 százalékát rendelik a hagyományos megoldásoktól a felhőbe a rendszerinfrastruktúra, az infrastruktúra-szoftverek, az alkalmazások vagy az üzleti folyamatok kiszervezésének tekintetében. Nem csak az elosztott felhő (distributed cloud) válik az ügyfelek által preferált infrastruktúramodellé, de a munkaterhelések automatizálásában is a cloud infrastruktúra és az esemény alapú modellek kerülnek előtérbe.

Az IT-infrastruktúra automatizálása elsősorban a környezet szkriptelését jelenti, lehetővé téve, hogy sok esetben manuális beavatkozás nélkül kezeljék és monitorozzák az informatikai folyamatokat. Az újabban IaC (Infrastructure as Code) néven meghatározott folyamatokban az emberi közreműködésre csak az ilyen kódok megírásához van szükség, mivel azok mindent tartalmaznak az éppen szükséges összetevők létrehozásához és telepítéséhez. Az automatizálás magában foglalja az operációs rendszerek telepítését, illetve a szerverek, a hardveres és szoftverek elemek, a hálózati komponensek vagy az adattárolók működésének feltételes konfigurálását és egymással való kommunikációjának szabályozását is a folyamatok felgyorsítására és rugalmasabbá tételére.

A rendszerek üzemeltetési és telepítési feladatainak egyszerűsítésén keresztül az automatizálás így elsősorban a folyamatosan változó üzleti követelmények kielégítését és a termelékenység javítását célozza, ami ma már egyértelmű előnyt jelent az üzleti szervezetek számára is. A modern megoldások és módszertanok (DevOps) mindezek értelmében hatékony eszközöket biztosítanak a létrehozással, a telepítéssel vagy a menedzsmenttel összefüggő feladatok egyszerűsítésére. A megfelelően kiválasztott programokkal gyakorlatilag teljes számítási infrastruktúrák működése automatizálható humán beavatkozások nélkül, ami nem csak a legegyszerűbb ismétlődő tevékenységekre vonatkozik, hanem komplett alkalmazások és szolgáltatások felépítésére vagy kiosztására is a felhős vagy a helyi környezetekben egyaránt.

Nem csoda, hogy egyre többen költenek rá

Mindez a vonatkozó technológiák beérésével a korábbinál nagyobb léptékben és megbízhatóbb módon valósítható meg, és az infrastruktúra automatizálását segítő termékek a végrehajtás csatornáinak (pipeline) egyre több komponensével integrálhatók. Az Infoholic Research prognózisa szerint az IT-infrastruktúra automatizálására szolgáló eszközök és szolgáltatások globális piaca jövőre meghaladhatja a 65,48 milliárd dollárt is, ami a 2016-2022-es időszakra majdnem 20 százalékos átlagos éves növekedési ütemet jelentene. A fejlődés hajtóerejét együttesen adják a növekvő munkaerőköltségek, az emberi hibák kiküszöbölésére, illetve a konzisztenciára és a megfelelőség javítására való igény, de általában ide sorolják a technológiai fejlődést és az urbanizációt is.

Ez tulajdonképpen minden oldalról az informatika és az üzleti igények összehangolására fut ki, a költségcsökkentéstől a piacra juttatás idején (time to market) át az ügyfélelégedettség fejlesztéséig. Az előrejelzések alapján a nagy szervezetek az idén is folytatják az egyedi telepítések leváltását a vállalati szintű infrastruktúra-automatizációs megoldásokkal. Ettől gyorsabb telepítéseket, könnyen másolható és konzisztens infrastruktúra kialakítását, plusz a személyesen végzett feladatok ritkításából adódó megtakarításokat várnak, nem beszélve azokról a megfelelőségi szempontokról, amelyeket könnyebben valósítanának meg a teljes fizikai és virtuális infrastruktúrájukra kiterjedő, szabványosított és megbízható beállításokkal.

Ide tartoznak a folyamatos konfigurációs automatizálás (continuous configuration automation, CCA) területére sorolt eszközök, amelyek az IaC kereteinek kiterjesztéseként is felfoghatók. Ezek ugyancsak kódolással biztosítják a lehetőséget rendszerek megváltoztatására, (át)konfigurálására és monitorozására, a rendelkezésre álló CCA-technikák pedig folyamatosan bővülnek a hálózati, a konténerizációs, a compliance vagy az informatikai biztonsági szegmensekben. Az automatizálásban rejlő potenciál gyanúgy megjelenik az üzemeltetési és a fejlesztési feladatokban, amit a már említett DevOps-csapatok is kihasználhatnak mondjuk a multi- és hibridfelhős infrastruktúra orkesztrációjának kezelésében, a kézbesítési szolgáltatások helyi vagy felhős környezetekben való tervezésében vagy az erőforrások kiosztásának hatékonyabb tervezésében.

Versenyképesség minden súlycsoportban

A saját vagy IaaS-környezetekben megvalósított önkiszolgáló, automatizált kézbesítési szolgáltatások esetében látványosan érvényesül az a fenti szempont, hogy a szakemberek (ebben az esetben a DevOps-gyakorlathoz igazodva) képessé válhatnak az ügyfélközpontú agilitás és a korábban nem feltétlenül reális, robusztus fejlesztéseket megvalósítására. A jelenlegi trendek alapján a konfigurációs változások kód alapú kezelésének és végrehajtásának eszközei, illetve az ilyen eszközök hatóköre a következő években teljes mértékben kiterjednek majd a hálózatra, a tárolókra és a biztonságra. A CCA mellett ilyen vonulatnak tekintik a rendszermenedzsmentben az informatikai műveleteket elemző módszereket (IT operations analytics, ITOA) vagy az automatikus alkalmazáskiadást (application-release automation, ARA) is, amelyek hasonlóképpen hozzájárulnak az üzleti siker előmozdításához.

Érdemes megjegyezni, hogy az infrastruktúra-automatizálásban érdekelt szállítók egy ideje már a közepes méretű szervezetek számára is kínálnak (nagy)vállalati szintű termékeket, ami náluk is megteremti hozzá a feltételeket, hogy belépjenek a DevOps tartományába, és megkezdjék saját infrastruktúrájuk működésének automatizálását az ezzel járó manuális feladatok kiváltására és az adatok vagy az új digitális eszközök áradatának effektív kezelésére. A Gartner néhány évvel ezelőtt már a hiperautomatizálás kifejezést is megalkotta, ami alatt a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást is felvonultató technológiákat kell érteni az automatizált folyamatok további egyszerűsítésében, monitorozásában és irányításában. A piackutató szerint ezek az intelligens automatizálási megoldások a jövőben központi szerepet kapnak a digitális átalakulás összehangolt céljainak megvalósításában mind az informatikai, mind az üzleti részlegeken belül.

Nem meglepő, hogy a hiperautomatizálás térhódítása a Gartner 2021-re vonatkozó legfontosabb előrejelzései között szerepel. Az informatikai rendszerek jelentősége azáltal is egyre kritikusabbá válik, hogy a különféle szervezetek egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az üzleti folyamatok automatizálására a digitális élmények terítésében, miközben az új adattárolási és számítási technológiák megjelenésével nagyon hamar elérik az úgynevezett "digitális falat". Ez a Gartner szerint mindenkit szükségszerűen paradigmaváltásra kényszerít, miközben az automatizálás ütemét is felgyorsítja. Egyre többen próbálnak létrehozni teljesen automatizált értékláncokat, az informatikai vezetők pedig a transzformáció során közvetlenül is felelőssé válnak bizonyos üzleti-operatív tevékenységekért, például a megfelelő ügyfélélmény kialakításáért.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az EURO ONE Számítástechnikai Zrt. támogatásával készült. Részletek »