A vállalat cloud üzletága lemaradt néhány fontos célpontól, az új igazgatótól viszont azt várják, hogy hamarosan nyélbe üt egy-két hatalmas értékű üzletet.

Az IBM még október végén közölte, hogy az adósságok átvállalását is beleértve 34 milliárd dollárért felvásárolja a legnagyobb open source megoldásszállítót, a Red Hatet. Ez az IBM szerint a már korábban is létező partnerségen túl nem elsősorban a költségek optimalizálása, hanem a növekedési szinergiák miatt lesz fontos: a nyílt forrású multi-cloud megoldások stratégiai eszközöket biztosítanak az IBM számára, új és magasabb haszonkulcsot ígérő termékekkel gazdagítva a vállalat portfólióját.

A Microsoft nem sokkal korábban, tavaly nyáron szerezte meg a nyílt forráskódú fejlesztői közösségek jelenlegi legfontosabb kódtárhelyét, a GitHubot. A 7,5 milliárd dolláros befektetés nyomán a GitHub továbbra is önálló maradt, vagyis a fejlesztők bármilyen programnyelvet, operációs rendszert és felhőt használhatnak, ugyanakkor a Microsoft, amely addigra már a GitHub fontos céges partnere volt, még rugalmasabb hozzáférést ígért saját cloud infrastruktúrájukhoz és fejlesztői eszközeihez.

A Google a hírek szerint mindkét esetben vizsgálta a felvásárlás lehetőségét, ami a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a cloud üzletág vezetője sikertelenül próbált támogatást szerezni egy tényleges ajánlattételhez. A távozását tavaly novemberben bejelentő Diane Greene tucatnyi kisebb akvizíciót és úgynevezett acqui-hire-t (a munkaerő tudásának és tapasztalatának megszerzése a vállalkozások felvásárlásával) ütött nyélbe, az ilyen léptékű üzletekkel azonban kudarcot vallott.

Elég volt bemondani az új vezető nevét

A hírek szerint a Red Hat iránt nem csak a Google, hanem a Microsoft és az Amazon is érdeklődött – közülük azonban a Google érdeklődése volt a legkevésbé komolyan vehető, mivel a társaság csak kereskedelmi partnerséget és kisebbségi tőkebefektetést kínált volna a Red Hatnek. A GitHub esetében szintén csak a "megbeszélésekig" sikerült eljutni, miközben a Microsoft konkrét ajánlatot tett, ami ráadásul a többszörösére árazta be az akkor 2 milliárd dollárra értékelt céget.

Az elemzők közben arról értekeznek, hogy a Google Cloud a többség szemében fantasztikus technológiát vonultat fel, összességében azonban kiforratlannak tartják, és hiányolják a vállalati szintű értékesítési tevékenységet, a vállalati szolgáltatásokat és a megfelelő támogatást is. A Google versenyelőnye a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, illetve a kompetitív árazás lenne, ezt azonban a kommentárok szerint komoly felvásárlásokkal is meg kell támogatni.

A Business Insider riportja például a Piper Jaffray elemzőjét idézi, aki úgy látja, hogy a vállalati piacon felépített hitelesség és az értékesítési kapacitások mellett a fejlesztők körében való beágyazottság vagy a hibrid cloud készségek is ebbe a körbe tartoznak. Ez utóbbi az a terület, amelyet a microsoft dominál, és ahol a Google nagy lehetőséget szalasztott el a Red Hat elengedésével – cserébe egy feltörekvő versenytárs, az IBM profitálhat majd a nagyszabású akvizícióból.

Diane Greene utódját, az Oracle-től érkezett Thomas Kuriant viszont éppen korábbi M&A-aktivitásáról tartják számon. A nevéhez fűződik egy nagy csomó kisebb felvásárlás, amelyekből jórészt nyereséges üzleti egységeket faragott, de a PeopleSoft 2004-es, 10,3 milliárd dolláros akvizícióját vagy a Siebel Systems 2005-ös, 5,5 milliárd dollár értékű felvásárlását is ő hozta tető alá az Oracle-nél – ebben a tekintetben ő az egyik legtapasztaltabb vezető a teljes szoftveriparban.

Fejben mindenki a Google pénzét költi

A szakértők azt is megjegyzik, hogy a drága, de értékes felvásárlási célpontokból nincs túl nagy választék. A Google kénytelen lesz a zsebébe nyúlni, ha tényleg versenyezni akar a Microsofttal vagy az Amazonnal, de ez a korábbiaktól eltérően már nem oldható meg olyan módon, hogy kétmilliárdos befektetéssel összevásárol magának húsz kisebb céget. Ez ugyanis ma már tíz-tizenötször többe kerülne, mint egy évtizeddel korábban: a startupok nem csak drágábbak, de a befektetői pénzbőség miatt nincsenek annyira ráutalva a startégiai felvásárlások gyors keresztülvitelére sem.

Nem csoda, hogy az idén a találgatások is megindultak, és az általános vélekedés alapján a Google Cloud egy-másfél éven belül több gigafelvásárlást is bejelent majd. A lehetséges célpontok között a 20 milliárdos cégértékkel futó Atlassian és a 34 milliárdra árazott ServiceNow szerepel az első helyen. Az előbbi a kútba esett GitHub akvizíciót köszörülné ki a szoftveripar egyik sztárjának és a vele mozgó fejlesztői potenciál megszerzésével, utóbbi pedig a nagyvállalati IT-részlegekhez jelentene közvetlen belépőt, egyben növelné a társaság súlyát a publikus felhő piacán.

A ServiceNow felvásárlási árát legalább 40, de akár 50 milliárd dollárra teszik, hozzátéve, hogy a Google egyre kevésbé engedheti meg magának a totojázást. Az elemzők kívánságlistáján ott van még a Slack vagy a Splunk is, rendre az Atlassian és a ServiceNow alternítívájaként; itt sem aprópénzről lenne szó, hiszen az eddigi befektetések az előbbit is a 7-8 milliárd dolláros szintre emelték, míg az utóbbi közel 18 milliárdos piaci kapitalizációval vitézkedik a tőzsdén.

Megint mások az alkalmazásokban látnak lehetséges stratégiát a fejlesztői közösséggel való kapcsolat elmélyítése vagy a nagyvállalati ügyfelek megítélésének mesterséges feljavítása mellett. Itt a Twilio vagy az Okta nevét emlegetik. A lényeg azonban minden esetben az, hogy a várakozások szerint már a következő hónapokban nyilvánvalóvá teszik, milyen irányból várható a Google Cloud megerősítése, az új igazgatótól pedig nagyszabású változásokra számítanak. Ezek nyilván azon múlnak majd, hogy a Google mennyit lesz hajlandó beletolni a felvásárlásokba, de abban a legtöbben megegyeznek, hogy az idén már a Google neve mellé is odakerül majd néhány rekord értékű üzlet.

Cloud & big data

Ennyi sok pénz megy el a viselhető eszközökre

Jövőre már az 50 milliárd dollárt is bőven meghaladhatja a hordható elektronikai eszközök piaca, az igazán nagy üzlet azonban így is a kapcsolódó adatszolgáltatásokban lesz majd.
 
A 21. századi vállalatok legjobbika is csak félkarú óriás informatika nélkül, rugalmasság és hatékonyság tekintetében azonban jelentősek a különbségek ezen a téren. Vajon az évtized végén hogyan néz ki egy jól működő IT szervezet?

a melléklet támogatója az Invitech

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.