920 millió font (nagyjából 1,1 milliárd dollár) sorsáról döntő bírósági tárgyalás elé néz a Google Londonban. Az Alphabet tulajdonában lévő techóriás ellen kezdeményezett csoportos keresetben ugyanis ekkora kártésítési összeget jelöltek meg a felperesek. A felperesek szerint ez fedezné azt a kárt, ami a Play Store alkalmazásáruházban vásárló 19,5 millió ügyfelet érte.

A keresetben megfogalmazott vádak szerint a Google visszaélt erőfölényével, amikor 2015 októbere óta 30 százalékot is elérő jutalékot számított fel a platformon elérhető különböző alkalmazások megvételéért, használatáért. Ez a pert indító fogyasztói jogvédő szerint mind az uniós, mind a brit versenyjoggal ellentétes piaci magatartásnak minősül.

Micsoda véletlen!

Mindezek fényében érdekes időbeli egybeesésnek tűnik, hogy a Google épp tegnap jelentette be, hogy az Európai Gazdasági Térségben lehetővé teszi az alkalmazásfejlesztők számára az alternatív számlázási rendszerek használatát, és hogy az ezeken történő vásárlások esetén a fejlesztői díjakat három százalékkal csökkenti. Ezzel a kisebb partnerek esetében korábban már 15 százalékra mérsékelt jutalék 12-re zsugorodhat. Fontos kitétel azonban, hogy a mostani könnyítés (egyelőre) nem érinti a játék kategóriába sorolt alkalmazásokat.

A történet szempontjából szintén nem lényegtelen, hogy az EU-ban alig néhány héttel ezelőtt sikerült véglegesíteni két régóta érlelődő, a nagy technológiai platformok "megzabolázását" célzó törvénycsomagot. A digitális piacok és szolgáltatások működését szabályozó keretrendszerek (DMA és DSA) szigorú feltételeket szabnak a big techként emlegetett nagyvállalatok üzleti gyakorlatának, a rendelkezések megszegői pedig a GDPR-hez hasonló módon, magas büntetési tételekkel "honorálják". (Apropó GDPR: a Google jogászainak adatvédelmi témában is bőven van munkájuk, hála az európai fogyasztóvédők össztüzének.)

Van baj

Az alkalmazásokon belüli fizetések kezelése, illetve az ezek után levont tetemes üzemeltetői jutalék komoly viták tárgyát képezi szerte a világban. Az Epic Games kvázi szabadságharcként tálalva saját történetét 2020 nyarán nyíltan szembement a két nagy platformtulajdonos, az Apple és a Google előírásaival. Ebből hatalmas pereskedés kerekedett, miközben több nagy szereplő az Epic pártjára állt a kérdésben. Az ügy még mindig nincs lefutva, de az első ítélet inkább Cupertinónak kedvezett.

Az Apple és a Google azonban egy bírósági ítélettől még nem alhat nyugodtan, hiszen kormányzati vizsgálatok, állami indíttatású perek és törvénymódosítások formájában szerte a világban igyekeznek zablát rakni a túlságosan nagyra nőtt, és a kritikusok szerint a játékszabályokat túlságosan magukra szabó techmamutokra.