Miközben idén Nagy-Britanniában a startupokba érkező befektetések mediánja 2,3 millió euró, Németországban pedig még magasabb, 6 millió, mégis a sokkal kisebb összegekből gazdálkodó balti államokban magas a startup-alapítási hajlandóság.

Észtország az élen

A Fuderbeam adatai szerint Európában átlagosan 5 startup jut 100 ezer lakosra. Észtországban ezzel szemben 31, amivel a harmadik helyen áll a kontinensen. Csupán Izland és Írország előzi meg, előbbinél 37, utóbbinál 34 induló vállalkozás jut 100 ezer polgárra. Az észtek viszont olyan – nagyon is befektetőbarát – országokat előznek meg, mint Finnország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia vagy Svájc.

A PitchBook egy blogbejegyzése szerint ráadásul az észt sikerek kihatnak az egész Balti régióra, így egyre inkább érdemes nem csak Észtországra, hanem Lettországra és Litvániára is figyelni. (Az külön figyelemre méltó, hogy nagyon kicsi gazdaságokról beszélünk, a három ország lakossága együttesen is alig 6 millió fő.) A csodafegyver azonban egyelőre az észtek kezében van.

Az még önmagában talán kevésbé érdekes, hogy nagyon magas az észt startupok száma a lakossághoz viszonyítva, ám az már igen, hogy több vállalkozás globális sikereket ért el. Miközben Magyarország még mindig a Prezi – LogMeIn – Ustream szentháromságában él (olykor még melléveszik negyedikként az idén januárban eladott Balabitet), az észtek olyan vállalatokkal büszkélkedhetnek, mit például a Skype, melyet 2006-ban adtak el az alapítók az eBay-nek 2,6 milliárd (!) dollárért.

A Skype eladása valóságos vállalkozóhullámot indított el a kis országban. Az egykori Skype-alkalmazottak nevéhez ma már több mint 40 startup kötődik (magukat viccesen csak Skype-maffiának nevezik), köztük olyanok, mint az azóta már Londonban működő TransferWise, melynek alapítója, Taavet Hinrikus volt annak idején a Skype első alkalmazottja.

Vagy ott van a robotikával foglalkozó Starship Technology vagy a kollaborációs eszközöket fejlesztő Deekit – ezek a sikeres cégek mind egykori Skype-alkalmazottakhoz kötődnek.

Nem a befektetői háttér emeli a régiót

Bár a befektetések mértéke dinamikusan nő (idén eddig közel 180 millió euró befektetés érkezett, igaz ebből 154 milliót a Budapesten is működő Taxify kapott), a Baltikumba nagyságrendileg kevesebb pénz érkezik, mint Európa nagy gazdaságaiba: a befektetési összegek mediánja mindössze 740 ezer euró volt a PitchBook adatai szerint. A régióban még mindig elsősorban a helyi befektetők adják a pénzt, mert a külföldi tőke óvatos. A helyi befektetők tőkeereje pedig értelemszerűen jóval kisebb, mint a nagy nemzetközi VC-ké.

De ez nem feltétlenül negatív, írja az elemző cég, mert a kicsi belső piac mellett ez is arra készteti a vállalkozásokat, hogy mielőbb lépjenek ki a nemzetközi piacra. Ezt az utat járta be a TransferWise is, amit Tallinban alapítottak, de aztán gyorsan az akkor még Európa pénzügyi központjaként is funkcionáló Londonba költözött. A modell végül is ugyanaz, mint a sikeres magyar startupoknál: a cégközpont költözik, de a fejlesztői munka továbbra is a lényegesen olcsóbb alapító országban folyik.

A szolgáltató állam ott segít, ahol tud, de digitális csatornán

Mindhárom ország kormányzati szinten is elismeri a vállalkozói szemlélet fontosságát, amit a támogatási rendszer is tükröz. Ez nem pénzt jelent, hanem például startupvízumot, amellyel nem EU-s országból érkezők is lehetőséget kapnak vállalkozásalapításra és -fejlesztésre. Lettország kedvezményes ingatlanadót és személyi jövedelemadót vezetett be startupoknak.

A legmerészebbet Észtország lépte meg. Amellett, hogy rengeteg pénzt fektetnek az oktatásba és a digitalizáció elfogadtatásába (például a gyerekek öt éves kortól tanulhatnak programozni), mindent megpróbálnak digitalizálni, ezáltal egyszerűsíteni. Negyedóra alatt lehet céget alapítani, és az adóbevallás is percek alatt elkészíthető. Létrehozták a virtuális állampolgárságot, majd biztonságuk növeléséhez egy adatnagykövetséget is nyitottak Luxemburgban.

A szabályozókat úgy alakították ki, hogy a digitalizációs törekvéseknek szabad utat adjon. A magyar BlockBen, amely fizikai fedezetű kriptovaluta-platformot fejleszt is ezért választotta Észtországot.

Egyáltalán: nincs olyan digitális törekvés, legyen az az állam működése vagy a robotika problémaköre, melynek kezelésében az észtek ne lennének az elsők között. Az Ubert a kiebrudalás helyett integrálták, hogy az állampolgárok és a vállalkozás is jól járjon.

Még mindig sokat lehetne tanulni ebből a modellből.