A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

Helyfüggetlen, méretezhető, magas a rendelkezésre állása, gazdaságos (vagy szép bikkfanyelven: költséghatékony) – és tervezhetők a költségei. Valószínűleg mindenkinek a könyökén jönnek ki a cloud computing előnyei, amiket mind a mai napig egyetlen felhőszolgáltató, azaz CSP (Cloud Service Provider) sem hagy ki a szolgáltatásait bemutató prezentációból. A döntéshozókat, akiknek a zsebében a kasszakulcs, azonban mindebből alapvetően két dolog érdekel: mit jelent pontosan a "gazdaságos" és a "tervezhetők a költségei". A többi nem az ő kompetenciája, azt oldja meg az IT-csapat.

Nos, a válasz közel sem triviális. Az egyre általánosabb hibrid rendszerek összeállításunk előző részében bemutatott komplexitása ugyanis a költségszámításra is erősen kihat. Ma már majdhogynem közmegegyezés, hogy a ROI és a TCO a felhőszolgáltatások esetében csak becsülhető – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Fodor Balázs, az Invitech cloud termékmenedzsere. Minél komplexebb a rendszer (például van saját telepítés és üzemeltetés, mellette hosting vagy kolokáció, esetleg magán- és nyilvános felhő is), annál nehezebb elvégezni ezt a becslést, hiszen az árnyalatokon súlyos forintok múlnak.
Ahogy azon is, teszi hozzá Fodor, hogy a projekt során milyen csontvázak esnek ki a szekrényből. Mint mondja, itt hatványozottan igaz a közhely, hogy a projekt sikerét a felhős átállásra készülő szervezet felkészülése is erősen befolyásolja. A siker szempontjából fontos az üzleti folyamatok dokumentáltsága, transzparenciája, a formális és informális működés közötti eltérés mértéke. De akár egy évekkel ezelőtt rosszul megoldott implementáció is lehet az a váratlanul előbukkanó jéghegy, ami radikálisan változtat a költségeken, határidőkön stb.

A bizonytalansági tényezők másfelől a nyilvános felhő tulajdonságaival függnek össze. A használatalapú számlázás eleve ad egy bizonytalansági tényezőt a költségek előrejelzéséhez. De ott van mellette a szintén nehezen kalkulálható adatforgalmi díj. És ha mindez nem lenne elegendő, van még egy árfolyamkockázat is (a nagy public cloud szolgáltatók euróban vagy dollárban határozzák meg a díjakat, így az ügyfélre hat az euró-dollár, illetve Magyarországon az euró/dollár-forint árfolyam változása is).

A ROI tíz év alatt nagyot javult

Ez komoly probléma. Egy felhős bevezetés elfogadtatásához ugyanis az gyenge érv, hogy a kevesebbe kerül majd. Azt is meg kell mondani, mennyivel, és ami még nehezebb: mennyi lesz hónap végén a számlán. Ehhez még azt is alaposan át kell gondolni, hogy milyen tényezőket érdemes nézni. Ráadásul nem is biztos, hogy összességében olcsóbb lesz az on-premise IT-nál.

Egy amerikai tanácsadó cég, a Nucleus Research, amely a 2010-es évek eleje óta folyamatosan követi a különböző felhős modellek ROI-jának a változását, 2012-ben azt látta (PDF), hogy a felhőalapú megoldásoknak átlagosan 1,7-szer jobb a megtérülése, mint az on-premise rendszereknek. Ez több tényező eredője, állítja a cég tanulmánya: egyrészt a felhő nem a CAPEX-et, hanem az OPEX-et terheli, ami pozitívan befolyásolja a cash flow-t és az adóterheket. Csökkenti az IT-csapat létszámát is, ezáltal kisebbek a bérjellegű kiadások. De a legnyomósabb, hogy a felhő (közel) kulcsrakész jellege átlagosan 40 százalékkal csökkenteti a tanácsadás költségeit a helyszíni telepítésekhez képest.

Négy évvel később (PDF) – nem kis részben az érettebb piac, azaz a fejlettebb szolgáltatások és a felkészültebb felhasználói oldal miatt a tanácsadási költségek csökkenése vált az egyik legfontosabb tényezővé. Költségigénye ugyanis akkor mínusz 65 százalékon állt az on-premise-hez képest. Felzárkózott mellé az IT-support költsége (mínusz 55 százalék), és már ekkor megjelent az energiatakarékosság mint kulcstényező. A Nucleus egy másik tanulmánya (PDF) ezzel kapcsolatban egészen radikális megállapítást fogalmaz meg: a felhőszolgáltatás használata 91 százalékkal csökkenti egy vállalat energiaigényét. (A folyamatosan bővülő adatközpontok ettől még természetesen nagy energiafaló szörnyetegek, de energiahatékonyságuk jellemzően sokkal jobb, mint amit egy szervezet saját kisebb adatközpontjában meg tud valósítani.)

A kutató cég jelentései azóta is évről évre rögzítik: nyílik az olló az on-premise és a felhő ROI-ja között. 2020 novemberében például már négyszeres különbséget mértek (PDF) a cég kutatói. Ehhez hozzájárult, hogy csökkent a migráció költsége és időigénye (de persze még mindig nagyon komoly technológiai és pénzügyi kockázat mellett), valamint az, hogy egy felhőszolgáltatást átlagosan 2,5-szer gyorsabban lehet bevezetni, mint egy on-premise rendszert.

Tényezők, amikkel mindig számolni kell

Ezek a tendenciák látványosan mutatják a felhő előnyét. De ha valaki pontosabb becslést szeretne kapni akár a ROI-ra vagy a TCO-ra, nem lesz könnyű dolga. Rengeteg tényezőt kell megvizsgálnia, majd almát és körtét összevetnie. De minden esetben az éppen aktuális állapotból kell átfogó képet kapni, hogy lássuk, hova juthatunk egy teljes vagy részleges felhős migrációval.

Meg kell vizsgálni a meglévő hardveres réteget (fizikai szerverek, storage-ok, mindenféle kiegészítő eszközök, cserealkatrészek stb.). Ha van bármekkora adatközpont, fel kell mérni annak a költségeit, beleértve a tápellátásra, a hűtésre, sőt az adatközpontnak helyet adó területre fordított kiadásokat. Aztán jön a szoftver, ahol a szükséges licencek száma, valamint a követési díjak adják a költségek zömét. Számolni kell a frissítések várható költségével is, valamint meg kell adni egy becslést egy teljes rendszerátalakításra (jó példa erre az SAP: a vállalatirányítási rendszerét használóknak 2027-ig át kell állniuk S/4HANA-ra, mert a német cég megszünteti a korábbi verziók támogatását).

Nagyon fontos tényező az üzemeltetés személyi költsége: itt nem csak a rendszer-, adatbázis-, hálózat- stb. üzemeltetési csapat bérét kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a kapcsolódó egyéb feladatok (HR- és pénzügy, pl. a bérszámfejtés) mennyibe kerülnek.

Aztán ott van a megbízhatóság és a biztonság területe. Az üzemfolytonosság biztonságát javító elemek (katasztrófa utáni helyreállítást biztosító rendszer, karbantartás stb.) kiépítésének, szinten tartásának vagy fejlesztésének, valamint napi működtetésének szintén vannak költségei. Ráadásul a biztonságnál sem csupán az IT-rendszereket védő biztonsági megoldások (tűzfal, hozzáférés-kezelés, naplózás stb.) árát kell figyelembe venni, hanem a biztonsági szakemberek bérét, valamint (például egy adatközpont esetében) a fizikai biztonság költségeit is.

És mindig nincs vége. Vannak ugyanis ún. rejtett költségek, melyek közül a legfontosabb az állásidő. Ha állnak az IT-rendszerek, valószínűleg áll az üzlet is. A naplófájlokból kiolvashatók, hogy mennyit álltak az IT-rendszerek, amiből becsülhető a kiesett idő költségvonzata.

Mit kell nézni egy/a felhőnél?

Bár a konfigurációk variabilitása miatt a lehetőségek száma nagy, van néhány ökölszabály, amely segíti a kalkulációt. Alapvetően két elemből kell kiindulni: a migráció költségéből, valamint a felhőszolgáltatás havi költségéből.

Már a migrációnál is sok, és ami jelen témák szempontjából fontosabb, eltérő költségvonzatú lehetőség közül lehet választani. A Gartner a modelljében öt alapesetet különböztet meg.

1. Át lehet vinni a felhőbe  (újratelepíteni) egy alkalmazást anélkül, hogy az architektúrája megváltozna (rehosting).

2. Lehet módosítani az alkalmazás kódjának összetevőit a felhős infrastruktúrához (refactoring).

3. Migrációnál lehet bővíteni vagy módosítani a kódbázist (revising).

4. Újra lehet tervezni és építeni az alkalmazást a felhőnek megfelelően (rebuilding vagy rearchitecting).

5. Le lehet cserélni az alkalmazást egy SaaS-ként nyújtott szolgáltatásra.

Ezek mindegyikének más és más a költségvonzata, amihez hozzá kell venni az esetleges (például letöltéskor keletkező) adatátviteli költségeket is.

Nem lesz egyszerűbb a havi költség becslése sem. Itt lényegében csak az on-prem állapotból lehet kiindulni, és az ottani munkaterhelés, valamint a konkrét felhőszolgáltatás árazása alapján lehet költségbecslést végezni. (A sztenderd szolgáltatások, pl. a tárolás, jellemzően olcsóbbak, a speciálisak, például a gépi tanulás, jellemzően drágábbak.) Még az sem mindegy, hogy a használatarányos utólagos fizetést (használjuk, és arról egy számla jön) választjuk, vagy vásárolunk egy elhasználható kreditkeretet (prepaid).

Egy komolyabb felhős migrációnál nem lehet kihagyni konzultációs és képzési költségeket sem. Mivel a legtöbb szervezetben hiányzik a szükséges kompetencia, ezért például cloud brokerektől lehet igénybe venni ezt a tudást.

Ez nem az árról szól!

Egyet azonban nem szabad elfelejteni a lázas számolás közepette: a felhőbe költözés nem az árról szól! A cloud computing ugyanis rövid távon nem feltétlenül olcsóbb, mint az on-premise. Tehát ha magasabb költség jön ki a becslés végén, nem biztos, hogy a számolásban van a hiba. Egy azonban biztos: a beruházási igény lényegesen kisebb, a rendelkezésre álló technológia korszerűbb. Ráadásul nem kell a beruházás kockázatát vállalni.

A CAPEX minden forintja, amit nem az IT-re, hanem a core businessre fejlesztésére lehet fordítani, remélhetőleg jobban fial.

Cloud & big data

A vártnál lassabban másznak ki a gödörből az okostelefonok

Az IDC jelentősen visszavett idei forgalomra vonatkozó jóslatából. Az ok a sokszor emlegetett alkatrészhiány és a globális logisztikai kihívások.
 
Hirdetés

Viszlát, nyolcórás munkarend!

A járvány miatti kényszerű lezárások új alapokra helyezték a munka világát is, ami már nem lesz olyan, mint azelőtt.

A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.