Nehéz helyzetben vagyunk, amikor egy szerteágazó konferencia témáját próbáljuk összefoglalni. Az Infotér, melynek idén rendeztek meg ötödik alkalommal Balatonfüreden, informatikai konferencia, már ha a támogatók népes táborát megnézzük: az Antenna Hungáriától a "z" betűsökig meglehetősen hosszú azoknak az informatikai cégeknek a listája, melyek lehetőséget láttak egy ilyen rendezvényen történő megjelenésben. Ugyanakkor a témákat tekintve legalább ennyire hangsúlyos a közigazgatás (persze főleg informatikai megközelítésben), a közösségi közlekedés, az oktatás és még sorolhatnánk.

A konferencia rendkívül széles tematikáját jól illusztrálja az első konferencianap fő előadásainak sokszínűsége is, melyekből a hallgatóság azt is megpróbálhatta kibogarászni, honnan fúj manapság a kormányzati passzátszél. Ott volt többek között Seszták Miklós fejlesztési miniszter, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Bódi Gábor, az NHIT elnöke, a Miniszterelnökség infokommunikáció összehangolásáért felelős helyettes államtitkára, Zsigmondiné dr. Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, dr. Palkovics László felsőoktatási államtitkár... De fellépet Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, és ott volt az előadók között Hajdú János rendőr vezérőrnagy, a TEK vezetője, és Beck György, a Vodafone elnöke is. A felsorolás persze nem teljes, akit érdekel a teljes program, ide kattintson.

Felvonultak tehát államtitkárok, cégvezetők, polgármesterek, informatikai szakemberek, állami szervezetek képviselői, egyéb vállalkozók és így tovább. Ennek megfelelően a minőség is széles spektrumon szórt. A szélső pontokat mondjuk L. Simon László iwiw-népszerűsítő előadása és az informatika oktatásban betöltött szerepéről okosan beszélő Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár (aki az EMMI-ben felel a köznevelési intézmények fejlesztésért), vagy például Horváth anti-Cicero Csaba (ügyvezető igazgató, Budapest Taxi) és Vitézy Dávid vezérigazgató (Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) produkciói jelölték ki.

L. Simon László amellett, hogy elmondta: internetadó nem lesz sem most, sem a jövőben, többek között azon merengett, hogy miért nem használják a magyarok a Facebook helyett az iwiw-et. Valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy az Origo Zrt. idén június 30-án végleg bezárta a magyar közösségi oldalt, és törölte a felhasználói profilokat.

A korszerű oktatáshoz meg kell teremteni a feltételeket

Pölöskei Gáborné előadása – amely még az oktatást szívükön viselő multinacionális cégek vezetőinek a szívét is megdobogtatta – összegezte azt a feltételrendszert, amely egy valóban eredményes oktatási rendszer kiépítéséhez szükséges.

Mindenekelőtt kell szélessávú internet, amely képes kiszolgálni egy egész oktatási intézményt. Kellenek olyan tanári tréningek, melyek során a tanárok megtanulják, hogyan fordítsák előnyére azt a szituációt, hogy a tanulók kezében egy az internetre folyamatosan kapcsolódó eszköz van.

Kellenek korszerű, digitális tananyagok, sőt a helyettes államtitkár megfogalmazásából implicit módon az is kiderült, hogy különbséget kellene tenni korszerű, digitális tanagyagok és a papír alapú tananyagok digitalizálása között, és természetesen az előbbit kellene preferálni. Valamint kellenek megfelelő árú eszközök, melyekkel mindez megvalósítható.

Terv, stratégia, párbeszéd, együttműködés...

Sok előadásban köszönt vissza, hogy mi volt öt éve, és mi van most. Azt lehet elmondani, hogy vannak sikertörténetek, ha meglehetősen kis számban is. Olyan meg, amiről Vitézy Dávid számolhatott be, még kevesebb, pedig a BKK-vezér is kitért arra, hogy annál sokkal többet szeretett volna elérni, amit végül sikerült összehozni, legalábbis a közösségi közlekedés informatikai támogatása terén (Futár utastájékoztató, melynek online változata is igencsak figyelemre méltó, automatizált 4-es metró, korszerű jegy- és bérletautomaták, a flottakövetés elektronizálása, és persze az infók megosztása korszerű módon az utazó közönséggel).

Ehhez képest a Budapest Taxi első emberének, Horváth Csabának a Vitézyénél alig rövidebb előadásából sokáig azt az egy üzenetet is nehéz volt kihámozni, hogy a társaság hibrid flottával küzd a zöld közlekedésért.

A gazdasági szereplők nehézségei

A problémákról is szó esett, például  a Vezető Informatikus Szövetsége Digitális Páholyának paneljén. A részt vevő szakemberek – Beck György Vodafone-elnök, Alföldi Ferenc, a Takarék Bank CIO-ja, Martoncsik Géza, az MFB ügyvezető igazgatója, Pálmai Dávid, a Merkantil Bank ügyvezető igazgatója, Haás Péter, az OTP Private Banking ügyvezető igazgatója, valamint a VISZ képviseletében a beszélgetést vezető Strausz György, a General Motors kelet- és dél-európai CIO-ja – arról cseréltek eszmét, hogy mit lehet kezdeni például a jogszabályi helyzet túlságosan gyors változásaival.

Mint azt Beck György megfogalmazta: azok az emberek, akiknek az lenne a dolguk, hogy a CAPEX-ből új termékeket hozzanak létre, ehelyett a gyors jogszabály-változások lekövetését végzik teljes munkaidőben. Jó munka az is persze – mondta – csak épp kicsit improduktív. Üzletileg semmiképpen sem kifizetődő.

A beszélgetésen az is felmerült, hogy a jogszabályi környezet gyors változásai arra kényszerítik a vállalatok informatikai vezetőit, hogy újragondolják például bizonyos fejlesztési tevékenységek kiszervezését.

A törvényhozókat a megvalósíthatóság aspektusa nem érdekli – mondta Alföldi Ferenc. Olyan határidőket határoznak meg, ami nem teljesíthető. Ez nem szerencsés, már csak azért sem, mert ilyenkor a hatóságok is arra kényszerülnek, hogy elnézőek legyenek a szervezetekkel. Éppen ezért lenne fontos az előzetes egyeztetés.

Ugyanakkor ez arra is kényszeríti az IT részlegeket, hogy gyorsabbak és rugalmasabbak legyenek. Az IT-nak ma Bruce Lee-ként kellene kezelnie ezeket a helyzeteket, miközben alapvetően szumóbirkózóként viselkedik – fogalmazott Alföldi –, azaz erős, de lassú, és megpróbál mindenkit kiszorítani a felségterületéről.

Pálmai Dávid is a rugalmas IT-ról beszélt. Mint mondta, a keretek gyors változása csökkenti a kiszervezés esélyét egyszerűen azért, mert közvetlen kapcsolatnak kell lennie az üzlet és az IT között. Folyamatos kommunikációra – beszélgetésekre – van szükség, hogy le lehessen követni az igényeket, amit specifikációk készítésével és hosszas egyeztetésével sokkal lassabban lehet végigvinni.

A külső fejlesztő esetében elvárás a megrendelés, árajánlat, kalkuláció stb. Sokszor azonban ezt nehéz meghatározni. Pálmai ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső fejlesztés csupán elfedi ezt a problémát. De a törvényi megfelelés esetében a szervezetek nincsenek döntési helyzetben, azaz a fejlesztést mindenképpen meg kell csinálni. Mint viccesen mondta, a költség-haszon elemzésnél van egy törvényi kötelezettség rubrika, amit ha kipipálnak, a további rubrikákat már nem is kell kitölteni.

Pálmai arra is felhívja a figyelmet – kapcsolódva Beck György megjegyzéséhez –, hogy ez a fejlesztési kényszer az üzleti fejlesztéseket is lelassítja.