Az orosz Elektronikus Kommunikációs Egyesület (Asszociacija Elektronüh Kommunikacij, RAEC) becslése alapján már 50-55 ezer informatikai szakember távozhatott külföldre, mióta Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát, és még többen tervezik, hogy útra kelnek. Ők az online gazdaság szereplőit képviselő szervezet hétfői közlése szerint nem férnek hozzá azokhoz a platformokhoz, amelyekre a megélhetésük is épül, köszönhetően a háborús agressziót követő kereskedelmi szankcióknak. Így nem marad sok választásuk, ha folytatni akarják eddigi munkájukat.
Az RAEC emlékeztet rá, hogy a digitális gazdaság fejlődését korábban is leginkább a munkaerőhiány hátráltatta, a legújabb események azonban ehhez képest is felforgatták az Oroszországi Föderáció digitális környezetét. Az üzleti korlátozásokkal, a nagy IT-vállalatok kivonulásával és a nyugati platformok távozásával beindult "az informatikai szakemberek költözésének első hulláma", akik most főleg Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Örményország, Grúzia, Délkelet-Ázsia vagy a Baltikum felé tartanak.
Ahogy néhány nappal ezelőtt írtuk, a jelenség tényleg annyira látványos, hogy az orosz szövetségi űrügynökség (Roszkoszmosz) egyenesen megtiltotta alkalmazottainak a külföldi utazásokat, mert kétségesnek látja, hogy visszatérnek-e az országba. Egyes beszámolók szerint határőrök az informatikai mérnökök kiutazását is megakadályozzák, a távozást fontolgatók között pedig konszenzusnak számít, hogy a határon semmiképpen sem szabad bejelenteni, ha valaki programozásból él.
Bajnak baj, de csak később derül ki, hogy mekkora
Az állam minden lehetséges módon megpróbálja fékezni a kiáramlást, különféle kiváltságokat és támogatásokat biztosítva az informatikusoknak és az informatikai területen működő cégeknek. Az RAEC maga is tárgyal a kormányzattal és az iparág képviselőivel, mert álláspontja szerint csak az ipar és az állam összehangolt erőfeszítéseivel biztosítható a munkaerő megtartása.
Szóba került az olyan import technológiák helyi megoldásokkal való kiváltása, amelyeket az oroszok már nem tudnak megvásárolni. Az RAEC közleménye szerint az orosz vállalkozások már 20 iparágban finanszíroznak közösen ilyen importhelyettesítő kezdeményezéseket. Ebben állítólag nyitottsága miatt kap központi szerepet az Android rendszer, mert az Apple esetében például fennáll a lehetőség, hogy a gyártó egy mozdulattal letilthatja az összes iPhone-t Oroszországban.
A The Register beszámolója alapján májusban debütálhat a vonatkó termékek piactere, amely lehetőséget adna a nyugati termékekkel való összehasonlításra és az orosz projektek áttekintésére. A helyi viszonyok azonban ebben az esetben is azt feltételezik, hogy az iparági megnyilvánulások sem feltétlenül őszinték. Az RAEC arra ösztönzi az importhelyettesítő termékek fejlesztőit, hogy az exportot szem előtt tartva dolgozzanak, de maga is elismeri, hogy ez a jelenleg helyzetben a keleti piacokat jelenti. A keleti piacok viszont a Register szezerint nehezen értelmezhetők Kína nélkül, ahol nincs sok jele, hogy orosz szoftverekre lenne szükség a hazai fejlesztésekkel szemben.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak