A közelmúltban több interjúban térképeztük fel a magyar startup ökoszisztéma működését, elsősorban a finanszírozási oldalról. A sorozatban nyilatkozott lapunknak Oszkó Péter, a PortFolion Zrt. vezetője, Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, Straub Elek, a Day One Capital Zrt. partnere, valamint Vicze Gábor, az IVSZ mikro- és startup vállalkozások tagozatának a vezetője.

A közelmúltban Oszkó Péter az ország legnagyobb kockázati tőkealap-csoportjának, az együttesen 25 milliárd forintos tőkét kezelő AVEC-nek a vezetőjeként ismét beszélt a hazai startup ökoszisztéma lehetőségeiről. (Az AVEC három kockázati tőkealap – a PortFolion, a Day One Capital és a Bonitás, valamint a Mobilitás és Multimédia Klasztert tömöríti.) Mint az erről kiadott közlemény fogalmaz: bár komoly fejlődésen ment keresztül a magyar startup világ az elmúlt években, de messze vagyunk még attól, hogy teljes értékű szereplőjévé váljunk a nemzetközi vérkeringésnek.

Pénz van bőséggel, de az önmagában kevés

Oszkó elsősorban a pénzbőségből eredő veszélyekre hívta fel a figyelmet. Már a Bitportnak adott interjújában is így fogalmazott: "Félő, hogy olyan mennyiségű pénz ömlik a piacra, ami nehezíti a jól működő alapok helyzetét, és felhígítja a startupok közegét is, ami után több lehet a kudarc, mint a siker."

Oszkó Péter (fotó: ahkungarn.hu)

Mostani közleményében elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy bár valóban rengeteg a szektor fejlődését támogató pénz került a magyar piacra, de a megfelelő felhasználáshoz szükséges egyéb feltételek hiánya startup oázis helyett meddő sivatagot teremthet. Ez úgy kerülhető el, ha a befektetők az infrastruktúraépítésre és az edukálásra is nagyobb figyelmet fordítanak. Az induló vállalkozásoknak például sokkal jobban meg kell érteniük a kockázati tőkebefektetési piac működési mechanizmusait.

Edukáció nélkül hamar jönnek a kudarcok

Az elmúlt évek során elsősorban az EU-s források révén – a Jeremie programon keresztül – egyik napról a másikra rengeteg pénz ömlött a magyar kockázati tőke piacra, amelynek következtében a hazai kockázati befektetők és a startup szektor is gyors növekedésnek indult. Míg az uniós csapok megnyílása előtt Magyarországon gyakorlatilag senki sem ismerte a startup fogalmát, "ma már-már túlhasználják a kifejezést" – fogalmaz a közlemény.

Ez veszélyeket is hordoz magában, hiszen az organikusan fejlődő ökoszisztéma helyett egy elsősorban pénz által motivált rendszer alakult ki. A nemzetközileg sikeres startup-nagyhatalmak esetében ezzel szemben először az ígéretes vállalkozások önmaguktól, az adott piac erősségeire épülve indultak el, és csak utána érkezett meg a tőke. „Egy mesterségesen anyagi források által motivált rendszer nem működik jól; a pénz ömlesztése önmagában nem fogja a sikert eredményezni” – idézi a közlemény Oszkót, az AVEC Csoport vezetőjét.

Jelenleg 30 kockázati tőkealap működik a hazai piacon, míg inkubációs tevékenységgel alig fél tucat szereplő foglalkozik, közülük mindössze négyet segít forrásokkal az állam. „Ideális esetben a tőkekezelők és inkubátorok aránya 50-50 százalék” – mondta Oszkó, aki szerint az elsősorban EU-s pénzek helytelen felhasználásának az lehet az egyik következménye, hogy a hatalmas pénzügyi boom után a kiszáradás korszaka következhet.

Ez azonban elkerülhető, ha a befektetői és a vállalkozói oldalon is felismeri a kockázatokat, és a befektetők elsősorban az infrastruktúra-építésre és az oktatásra, a vállalkozók pedig a kockázati tőkepiac működésének megismerésére is energiát fordítanak. "Az oktatásban, infrastruktúra építésben természetesen az államnak is óriási szerepe van, de fontos, hogy az csak a lehetőséget teremtse meg, a piacot ne befolyásolja" – hangsúlyozta Oszkó.

Ami külföldön bevált, nem biztos, hogy itthon is jó

Bár vannak sikeres külföldi példák, azok másolása nem feltétlenül vezet jó eredményre. Egyáltalán nem biztos, hogy az a módszer, ahogy például Észtország vagy Izrael katalizálja az induló vállalkozásokat, itthon is sikeres lesz. A másolás helyett például fontos lenne felmérni, hogy Magyarországon mely szektorokban van a legnagyobb potenciál. "A biotech, a farmakológia és a design világában komoly előnyünk van a világ számos országával szemben. De az autóipar is óriási lehetőségeket tartogat. Számomra furcsa, hogy alig ismerek olyan hazai startupot, amelyik az itthon is jelen lévő nemzetközi gépkocsigyártó-óriások beszállítója szeretne lenni" – mondta Oszkó.