A magyar startup-világ egyre több forrásból vonhat be tőkét a továbblépéséhez. A klasszikus formák – az angyal befektetők és venture capitalok – mellett érdekvédelmi szervezetek és az IKT piac jelentős szereplői is beszállnak az üzletbe. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) például a tagok szakértelmét, piacismeretét, illetve a szervezet lobbierejét mozgosítva támogatja a hazai informatikai induló vállalkozásokat. Az IVSZ elképzeléseiről az IVSZ mikro- és startup vállalkozások tagozatának a vezetője, Vicze Gábor beszélt lapunknak.

Mások a szempontjai a Deutsche Telekomnak. A német távközlési az európai innovációs tevékenységet támogató EIT ICT Labs berlini központjával összefogva az év elején hirdetett versenyt induló vállalkozásoknak, amit 500 ezer eurós nyereménnyel tett igazán vonzóvá. A gyöztes ekkora támogatási keretből gazdálkodva fejleszthette tovább az ötletét. 

A második helyezett Cubilog: Szigetlaki Zsolt, Rendes Zoltán, Schuchmann Gábor és Endrődi Dániel

A verseny honlapja szerint 45 országból összesen közel 450 pályamű érkezett, közülük több mint hatvan Magyarországról. Bár a fődíjat végül egy szlovákiai csapat vitte el egy felhős titkosítási és hitelesítési megoldással, a második helyen végzett magyar Cubilog csapat is kapott lehetőséget a továbblépésre. A felhős adatgyűjtő és ellenőrző rendszert a Magyar Telekom szolnióoki T-City projektjén belül fejlesztheti tovább a magyar startup. A pályamunkák elbírálásában Pataki Róbert, a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese is részt vett, ezért őt kérdeztük a Deutsche Telekom (DT) csoport startupokkal kapcsolatos elképzeléseiről.

Komoly segítség a partnerkapcsolat építés

Pataki szerint a DT háromféle megközelítésben foglalkozik az induló vállalkozásokkal.  Az első a klasszikus venture capital megközelítés. A Deutsche Telekom alapította T-Ventures lényegében kockázati befektetőként foglalkozik a különböző startupokkal, elsősorban természetesen a technológiai vállalkozásokkal. A T-Ventures tipikus második körös befektető, amely általában 500 ezer eurónál kezdődő befektetési lehetőségekkel foglalkozik.

A második megközelítés az úgynevezett group-partnering csapatra épül. Ennek az a feladata, hogy az érdekesnek tartott startupokat összehozza a nagy technológiai cégekkel. A DT szakemberei egy ideje már Izraelre is kiterjesztették tevékenységüket. Többek között olyan biztonságtechnikával foglalkozó cégeket vizsgálnak, amelyeknek a megoldásai beépíthetőek a biztonságos otthon koncepcióba – folytatja Pataki Róbert. Ez a csapat nem tőkét fektet be, hanem partner-megállapodásokat köt.  Ezek keretében ajánlja fel a saját disztribúciós hálózatát, az ügyfélbázisát, sőt ha kell, a technológiai hálózatot is.

Erre jó példa a Spotify zeneszolgáltató, amellyel csoportszintű megállapodása van a DT-nek. Ezeknek a partnerségeknek a startupok számára az a nagy előnyük, hogy szaktudást és teret kapnak, és közvetlenül megtapasztalhatják a projektjükkel kapcsolatban, hogyan is érdemes nagy méretben gondolkodni. Így egyrészt értékes tesztelési lehetőséghez juthatnak, másrészt, ha pedig fizikai disztribúcióra van szükségük, az is rendelkezésükre áll. A DT pedig új és az ügyfelek számára értékes szolgáltatásokat tud exkluzív módon a kínálatába helyezni.

Mi fő a Telekom budapesti konyhájában?

„A harmadik területen már az ötlet szintjén felkaroljuk a kezdeményezéseket. Ezt képviseli itt Magyarországon a Kitchen Budapest (KiBu). A KiBu kicsit tágabb tevékenységi körrel dolgozik, mint a DT Hub:raum néven működő inkubátorházai, ahová a kezdő vállalkozások beköltözhetnek. Ezzel a koncepcióval már nem csak Berlinben találkozhatunk, Krakkóban és Tel-Avivban is működik inkubáció, más-más fókusszal. "Míg Berlin inkább magvető (seed) fázisú projektekre fókuszál, addig Krakkó elsősorban pre-seed fázisú, a Telekom-csoport tevékenységéhez köthető projekteket keres" – sorolja a vezérigazgató-helyettes.

A hat éve létrehozott Kitchen Budapestet azonban nem szabad csak inkubációs háznak tekinteni. Ennek a kezdeményezésnek sokkal nagyobb tere van a technológiai innováció szempontjából. Első körös, amolyan pre-seed környezetként működik, legfeljebb 6 millió forintos befektetésekkel operál. "Az inkubáció négy-hat hónapos időszakaszában, az ötlet fejlesztése, mentorok bevonása, kapcsolati hálójuk építése mellett, a csapatok felkészítése után közösen megyünk prezentálni a potenciális befektetőkhöz. Ezzel is támogatjuk őket abban, hogy kedvező kondíciók mellett juthassanak tőkéhez. Ez amolyan angyal tőke, keverve némi inkubációval. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a KiBuban végzett  inkubáció, egyfajta unikum. Ennek a programnak a versenyelőnye a többi inkubátorral szemben, annak a közel 20 főből álló csapatnak a tudása, ami kiterjed a startupok számára leginkább releváns területekre. Találhatunk köztük programozókat, designereket, grafikusokat, építészt, jogászt, és sok-sok más szakértőt, akik a mindennapjaikat a Kibu másik, az Innováció és Design területén dolgozva töltik, de a startupokat is támogatják iránymutatással, mentorálással" – mondja Pataki Róbert. 

Ennél a megközelítésnél sem a közvetlen tőkebefektetés az elsődleges – zhangsúlyozza. Az inkubáció 26 hetes időtartama alatt segítenek a technológia-, kommunikáció- és stratégiafejlesztésben, eljuttatják a csapatokat egy olyan stádiumba, ahol már érdemes saját vállalkozást létrehozni.

Sok új ötletet hozott a berlini ötletbörze

Az előbb említett három fő pillér mellett még két dolgot tart fontosnak megemlíteni. Az egyik az anyavállalati kutatás-fejlesztési központ, a T-Labs, amely egyetemekkel szoros együttműködésben középtávon megvalósítható fejlesztéseken dolgozik.

A másik az idén első alkalommal megrendezett innovációs verseny, amely ennek úgymond a táptalaja, és amit akár ötletbörzének is nevezhetünk.  Az idei verseny Berlinben volt, és a közel négyszázötven pályázó között volt jó néhány olyan érett ötlet, ami már tőkebefektetőket keresett.

A Telekom Innovation Contest zsűrijében, a jobb szélen Pataki Róbert

Volt példa a versenyen a partnering szemléletre is. "Ilyen volt a telefonos orvosi ügyelet megoldással pályázó ugandai e-health ötlet. Ennek nem tőkebefektetésre volt szüksége, hanem arra, hogy összehozzuk a DT nagy partnereivel, a Ciscoval és a Medisanaval, hogy a megvalósításhoz már közösen lássanak hozzá" – emeli ki Pataki Róbert.

Jöttek felkarolásra váró, viszonylag kezdeti stádiumban lévő ötletek is, mint amilyen a mobil eszközökre fejlesztett Excalibur védelmi szoftver, amelynek segítségével biztonsággal azonosíthatjuk magunkat a világhálón. "Erre a krakkói hub:raum csapott le. A felhőalapú adatgyűjtő és ellenőrző rendszer, a magyar Cubilog lett a verseny második helyezettje. Az eredetileg mezőgazdasági megfigyelő és automatizáló megoldást kínáló ötlet többféle felhasználási lehetőséggel kecsegtet. A modulokból összeállítható eszköz szenzorait saját igény szerint lehet kombinálni, pontos információt kaphatunk a környezeti változókról és a csatlakoztatott külső eszközöket akár egy telefonról is távirányíthatjuk. Mi hiszünk ebben az ötletben, ezért a T-City Szolnok projekt keretében, élő tesztkörnyezetben fejlesztjük tovább. Ez a későbbiekben ipari területekre is elvihet minket, m2m megoldásként, ahol még kevéssé vagyunk jelen.  A szenzortechnológiás megoldás hasznosítható lehet akár a digitális otthon koncepciónkban is” – sorolja a lépcsőfokokat a vezérigazgató-helyettes.

Kérdésünkre, hogy az egyes szakaszokban mekkora pénzügyi potenciál van, Pataki Róbert így válaszol: "a T-Ventures portfolióban jelenleg 40 vállalat van, együttesen többmillió eurós befektetéssel.  A partnering nem számszerűsíthető könnyen, de ez is többmillió eurós beruházásnak számít. További félmillió euró jut az innovációs verseny győztes csapatának felkarolására. Ez nem feltétlenül csak pénzt jelent, lehet infrastruktúra és egyéb támogatás."

A KiBuból indult a Prezi sikertörténete

A magyarországi eredmények közül kiemelkedik a Prezi.com története, ami a KiBu falai között fejlődött sokáig, majd állt önálló lábra. A cég alapítói évekkel ezelőtt egyszerű fejlesztői csapatként jöttek a Telekom konyhájába. A távközlési nagyvállalat  befektetőként végül nem szállt be vállalkozásba, mégis sikertörténetként tekint az együttműködésre, a prezisek pedig azóta is viszik a fejlesztői bölcső jó hírét, és ma már mentorként vesznek részt a programban.

Említésre érdemes még a KiBu-nak az Innováció és Design területéről érkező Z generációs kutatása, amelyről már több konferencián is beszámoltak, vagy az Origoval közösen fejlesztett Windows 8-as platformra készült alkalmazásuk, a T-City-ben jelenleg pilotként működő SmartCar szolgáltatás. Többek között dolgoznak egy nagyon érdekes energiatermelő játszótér koncepcióján és prototípusának előállításán is. Izgalmas Kibu projekt volt a Művészetek Palotája intelligens külső világítására fejlesztett interaktív vezérlés is. "És ahogy mindig, most is bugyog a fazékban három-négy érdekes projekt" – mondja Pataki Róbert, aki szerint jó ötletből van bőven, de olyan, aki ezt jól el tudja adni, képes fenntartható üzleti vállalkozást építeni rá, már jóval kevesebb. Ez szerinte egyfajta képesség, amit nem tanítanak sehol.

Pataki Róbert egy fórumon a Fenntarthatósági Napon (forrás: Fenntarthatósági Nap)

A másik oldalnak is van azonban mit tanulnia. A nem amerikai üzleti kultúrán nevelkedett hazai kockázati befektetők nem elhanyagolható része inkább szimpla pénzügyi befektetőként viselkedik, minél kisebb kockázatot vállalva.
Kérdésünkre, hogy most mennyivel nehezebb a startupok helyzete, mint akár csak egy évtizede, a vezérhelyettes a külpiaci gondolkodás szükségességét emeli ki. „Az biztos, hogy már eleve nemzetközi piacokban kell gondolkodni, nincsenek lezárt kapuk körülöttünk. Az internet felhőn keresztül azonnal ideérnek az információk. A mai technológiai világ percek alatt dobja ki magából a felesleges dolgokat. Ennek a hátulütője, hogy még a jó ötletek egy része is azért nem valósul meg, mert nincs idő a tesztelésre.

És, hogy mindezek a támogatások miért érik meg a Telekomnak? "Azt hiszem, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a mai startupok közül kerülnek ki a jövő nagyvállalatai. Elég ha csak a Facebook-ra, Airbnb-re, a Google-ra vagy más, egykoron startupként indult és mára tőzsdén jegyzett vállalatra gondolnunk. De említhetjük a hazai sikeres vállalatokat: a Ustream, a LogMeIn vagy a Prezi példáját is. És, hogy a DT-csoport szempontjából ezek miért érdekesek? Azt gondolom, hogy ezeket az ötleteket segíteni, mind üzletileg, mind az innováció iránt elhivatott vállalat misszióját felvállalva, kötelességünk - húzza alá Pataki Róbert.