Manapság mindenki a hazai technológiai startup cégek boomjáról beszél, de valóban gomba módra szaporodnak az infokommunikációs kezdő vállalkozások? Vagy sok ugyan a jó ötlet, de végül kevésből lesz piacképes termék, valódi menedzselt vállalkozás? Ezúttal Vicze Gábor az iparági érdekképviselet, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) mikro- és startup vállalkozások tagozatának a vezetője járja körbe a témát.

Slágertéma most a startup, és kicsit olyan mint a magyar foci, mindenki ért hozzá, miközben itt is a valódi szakértelem a kulcs, ez választja el a sikeres céget a sikertelentől – mondja Vicze Gábor, –Az IVSZ-ben már régóta foglalkozunk a témával, de körülbelül egy-másfél éve kezdtük el ezt a területet egy rendszerezett program szintjére emelni. A hívószavak között ott van az az évi 180 milliárd forint volumenű szoftverexport, amit manapság az innovatív magyar cégek produkálnak. Azt állítjuk, hogy ez öt év alatt megduplázható, ahhoz viszont kell egy megfelelően összeállított kormányzati intézkedéscsomag.”

Vicze Gábor, az IVSZ mikro- és startup vállalkozások tagozatának a vezetője

Ennek több eleme is van, az első mindjárt az oktatás, abban nagyobb súlya kell, hogy legyen az infokommunikációnak, a második az induló cégek támogatása, miközben elkél a segítség a már exportáló cégeknek is, hogy jobban tudjanak érvényesülni a külpiacokon. A harmadik lábat pedig a nagy multik magyarországi fejlesztőközpontjai adják, ezek exporttartalmához is jelentős részben hozzájárul a hazai szellemi tőke.

A közelmúltban volt az IVSZ-nek egy olyan rendezvénysorozata, amely arról szólt, hogyan tudják a kockázati tőke érdeklődését felkelteni a hazai innovatív cégek, hogyan kell üzleti tervet írni, hogyan tudják a technológiai cégek sikeresen termékesíteni a fejlesztéseiket. Ez utóbbi a szoftverek területén kulcskérdés – húzza alá Vicze Gábor. De ebben nem csak a szervezeten belüli tudásra támaszkodtak: "amint az uniós pénzeket jelentő Jeremie kockázati tőkebefektetési program elérhetővé vált Magyarországon, annak szakértőit azonnal meghívtuk, hogy lépjenek kapcsolatba az IVSZ tagvállalataival" – mondta a tagozatvezető.

A startupok a legjobb munkahelyteremtők

Vicze szerint a startup program nemcsak az export miatt fontos, hanem legalább annyira a munkahelyteremtés miatt is. Bármily meglepő is a világon a legtöbb állást az egy-öt éven belül alapított cégek kínálják, ők teremtik meg az új munkahelyeknek legalább a 60 százalékát. A vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó legnagyobb amerikai kutatóintézet, a Kaufman Alapítvány állapította meg, hogy a munkahelyteremtésben jelenleg nem is nagyon számít más, csak a cég életkora. A szoftverexportot pedig nem korlátozza a természeti erőforrások hiánya, itt inkább a humánkapacitás, szabályozás, a rendelkezésre álló tőke számít.

A 180 milliárdos export nagyjából 200 céghez kötődik, és ez a kétszáz cég mintegy 10 ezer munkahelyet jelent. Ugyanakkor a képet árnyalja, hogy ebből a cégkörből mintegy 50 számít jelentősnek, amelyek exportja viszont meghaladja akár a több száz millió forintot is. Amúgy az infokom szegmenst tekintve Magyarország nagyon jó helyzetben van, mert nálunk az ágazatnak a GDP-hez mért aránya a duplája az EU-átlagának.

Az Európai Bizottság legutóbbi tavasszal azt elemezte, hogy a tagországok munkavállalóin belül mekkora a kreatív iparágakban foglalkoztatottak aránya. Brüsszel a kreatív iparágak gyűjtőfogalom alá sorolja a szoftveripart. E tekintetben a közép-magyarországi régió olyan régiókkal van nagyjából egy szinten, mint Párizs, London vagy München környéke.

Nagyon sokan a Facebook típusú sikertörténetet gondolják általánosnak a startup világban. Azt, hogy a 18-20 éves Zuckerberg típusú emberek megalapítják a cégüket, aztán 23 éves korukra milliárdos világbirodalom tetején ülnek. Van ilyen is, de ezek előfordulása nem éri el az 5 százalékot.

Vannak jó példák

És hogy milyen eszközökkel segítheti a kormány ennek a területnek a folyamatos fejlődését? Vicze Gábor egy chilei példát hoz. A chileiek hét éve indították el a maguk startup programját. Első lépésként leszerződtették a legjobb Szilícium-völgyi szakértőket. Korábban Chile egyáltalán nem volt a technológiai világ központja, ám a program segítségével négy-öt év alatt beírta magát a technológiai központok sorába. A program ráadásul a mai napig referenciaként szolgál szerte a világon.

"Jól látszik, hogy egy jól kidolgozott kormányzati intézkedés sorozat mekkorát tud lökni ezen a szegmensen. Ez ráadásul már nemcsak a munkahelyteremtésről szól, hanem egyben országimázsról, a nemzetközi kereskedelemben betöltött biztos pozícióról, hírnévről és így tovább" – sorolja a tagozatvezető.

Kérdésünkre, hogy mitől sikeres a chilei program, Vicze Gábor így válaszol: "szisztematikus programot építettek fel arra, hogyan lehet a világ minden tájáról Chilébe vonzani a kezdő vállalkozásokat. Ezt amolyan versenyként hirdették meg, amelyhez szereztek egy nagyon profi nemzetközi mentor csapatot."

A program lényege, hogy az induló vállalkozásnak 3-6 hónapra Chilébe kell költöznie, ott kell bejegyeztetni és elindítani a céget, amihez az erre vállalkozók egy sor kormányzati segítséget kapnak. Jár nekik pénzbeli segítség, adókedvezmény, a céges adminisztrációval, a letelepedéssel kapcsolatos könnyítések. Igénybe vehetik a mentorhálózatot, segítenek a telephely, illetve a helyi kapcsolatrendszer kialakításában is. Aki odamegy, annak csak a vállalkozás fő profiljával kell törődnie. "A 3-6 hónapos helyhez kötés pedig azért éri meg a chilei kormánynak, mert úgy vélik, aki ott tesz szert az első árbevételre, ott kezdi kiépíteni az üzletet, az jó eséllyel ott is marad. Mindenesetre nagy az érdeklődés, már magyar vállalkozások is megjelentek az ottani programban" – jegyzi meg.

A feltételek viszonylag jók Magyarországon is

Jelen pillanatban az innovatív startupok világában óriásiak az esélyei Magyarországnak, és ehhez viszonylag jó feltételekkel rendelkezünk – véli Vicze. Van Jeremie programunk, van a technológiai ökoszisztéma építést támogató Gazella programunk, vannak már sikeres cégeink, viszonylag jó egyetemeink, illetve az ott végző szakemberek."Mi azt mondjuk, hogy a szoftverexport megduplázására érdemes fókuszálni, ehhez azonban a felsorolt elemeket kellene egy jó rendszerbe kötni. Most az a probléma, hogy ezek között nincsen megfelelő szintű kapcsolat" – mutat rá a tagozatvezető, aki kiemeli: az igazság pillanata ezen vállalkozások számára a nemzetközi piacokon jön el, aki ott tud üzleteket szerezni, partnerségeket építeni, az bárhol sikeres lesz. Alapból ebbe az irányba kellene a cégeket terelni, hogy azonnal globális szemlélettel gondolkodjanak és a világpiaci megmérettetésre készüljenek.

Cáfolja, hogy mostanság mintha leült volna a hazai innovatív startup világ. Szerinte inkább az a helyzet, hogy a cégépítés idején a napi megélhetésért és nem a média figyelméért folyik a harc. Ezek a vállalkozások már csak akkor kerülnek be a sajtóba, amikor már világszinten is felfigyelnek rájuk.

Jó néhány éve még sokan az inkubátorházakban látták a startupok bölcsőjét, ma kevesebb szó esik róluk. Vicze Gábor szerint a még több innovatív cég létrejöttének nem a fizikai infrastruktúra a korlátja. Hiszen az inkubátorházak az induló vállalkozásoknak végül is ezt adták segítségül. Egy időben sok ilyen uniós pénzből finanszírozott magyarországi projekt volt.

Zuckerberg története kivétel, és nem szabály

"Magyarországon most sokkal inkább akcelerátor programokra van szükség, amelyek a startupok minél gyorsabb fejlődését segítik oktatással, mentorálással, befektetésekkel, egyéb eszközökkel. Nagyon sokan a Facebook típusú sikertörténetet gondolják általánosnak a startup világban. Azt, hogy a 18-20 éves Zuckerberg típusú emberek megalapítják a cégüket, aztán 23 éves korukra milliárdos világbirodalom tetején ülnek. Van ilyen is, de ezek előfordulása nem éri el az 5 százalékot" – hangsúlyozza Vicze Gábor.

Ennek kapcsán is a Kaufman intézet kutatását veszi elő, amely Amerika néhány száz legsikeresebb technológiai cégét vizsgálta. Ezek alapítóinak átlagéletkora 39 év. Tehát ezeket a cégeket zömében mégiscsak azok a szakemberek hozták létre, akik legalább 10-15 évet eltöltöttek az iparágban, ahol már komolyabb menedzsment tudásra is szert tehettek.

Az ifjú Mark Zuckerberg: akkor még senki sem sejtette a dollármilliárdokat

Ami a gyorsító programokat illeti, Vicze Gábor ismét külföldi példákat hoz. "Nyugat-Európában vagy az USA-ban már úgy működik a dolog, hogy hajdani startupok alapítói, időközben eladva a cégüket angyal befektetőként maguk kezdik el segíteni az induló vállalkozásokat. Magyarországon is van néhány ilyen példa, de ez arányaiban nagyon kevés. Számuk legfeljebb 50 körüli, ám sokkal több ilyen kellene. De ez amolyan róka fogta csuka, mert ahhoz, hogy több angyal befeketető legyen, előbb sok sikeres cégalapítónak kellene belépnie a befektetői piacra.

Ez az, ahol én a kormányzat szerepét látom. Aktív intézkedéscsomagra lenne szükség, ennek az első eleme lehet az akkreditált technológiai inkubátorház program, amit nemrégiben hirdetett meg a kormány. Ebben kimondottan az a cél, hogy akcelerátorházak jöjjenek létre. Ezt a programot kellene jelentősen kibővíteni. Ugyanakkor az állam szerepének maximum a katalizációra szabad korlátozódnia. A már említett hazai programban az állam vissza nem térítendő támogatást ad a piaci szereplőknek."

Nincs királyi út

Biztos sikert hozó recept azonban nincs – hangsúlyozza Vicze. ”Ez a terület attól sikeres, hogy az igazán jó cégek nem követnek semmilyen receptet, a saját útjukat járják." Ugyanakkor persze vannak olyan általános szempontok, melyeket érdemes megfontolni. Futball példával élve a fejüket innovatív vállalkozásra adók állítsák össze jól a kezdő csapatot, amely aztán fegyelmezetten focizzon – javasolja a tagozatvezető, aki szerint jó felállás, ha az induló csapatnak van mondjuk a gazdasági, piaci folyamatokhoz és a menedzsmenthez értő tagja is. A legjobb felállás az, ha külföldi szakemberek is vannak az alapítók között.

"Három, különböző területekhez értőember valószínűleg sokkal sikeresebb tud lenni, mintha három egy egyetemről származó, ugyanarra a szakra járó hazai fiatal kezd el vállalkozni. Próbáljanak bevonni tapasztalt mentort is. Jó mentort találni nehéz. De járjanak startup versenyekre, egyéb az innovációt vonzó közösségekbe, hogy megmutathassák magukat" – javasolja Vicze Gábor.