A három dimenziós nyomtatás kezdi átlépni a kísérleti stádiumot: az egyszerűbb alakzatok és szerkezetek után egyre bonyolultabb eszközök is előállíthatóak nyomtató segítségével, bár az még messze van, amikor bevásárlás helyett nyomtatunk magunknak egy pizzát.
A hagyományos nyomtatást már mindenki megszokta, sőt sokan elavult technológiának is tartja, hiszen könyveket, dokumentumokat, képeket is egyre többen számítógépek, tabletek képernyőin jelenítenek meg. Pedig a nyomtatás nem csak papírt és tintát jelent, és főképp nem csupán olvasni- vagy néznivalót lehet így előállítani.

Sok 2D = 3D A technológia tulajdonképpen igen egyszerű és kézenfekvő. Hiszen már maga a két dimenziós nyomatok is papírra felvitt, mikroszkopikus vastagságú rétegek, tehát ha egy előre pontosan megtervezett sorrendben ilyen rétegeket nyomtatunk egymásra, végül egy térbeli alakzatot kapunk.

Persze ez azért jelentősen leegyszerűsített leírása a folyamatnak, amelyhez mikronnyi pontosságú tervezésre és speciális eszközökre van szükség.  Az alábbi videóban a BBC tudósítója egy angol üzemben járt, ahol alapesetben ipari gépek egyes alkatrészeit készítik nyomtatással. A mérnökök azonban a technológia szélesebb körű lehetőségeit azzal mutatják be, hogy teljes egészében működőképes kerékpárt nyomtatnak ki az alapanyagul szolgáló speciális műanyagból.


Természetesen, ahogy itt is látható, egy ilyen prototípus előállítása egyelőre hosszadalmas munkát igényel, és a felhasznált eszközök valamint energia tekintetében sem feltétlenül gazdaságos egy ilyen szintű projekt. Azonban egyszerűbb alkatrészek pontos sorozatgyártásához már ma is használják a technológiát, a különféle kísérletek (a nyomtatott bikinifelsőtől kezdve a szintén nyomatként elkészült fuvoláig) izgalmas közeljövőt sejtetnek.

A 3D-s nyomtatók az otthonokba is beköltözhetnek
Átveszik az irányítást az intelligens eszközök
Jövőkutatás: 10 újdonság 10 év múlva - 1. rész / 2. rész

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.