Két évvel ezelőtt számoltunk be mi is a Pano AI nevű startup új technológiájáról, ami az erdőtüzek folyamatos szkennelését, azonosítását és megfigyelését tenné lehetővé magaslati pontokra telepített, 360 fokos látószögű kamerák és a cég saját MI-platformjának alkalmazásával. Az 5G hálózaton működő rendszer 2023 márciusa óta már állami hatóságoknak is adatokat szolgáltatott az Egyesült Állmokban, a beszámolók szerint akár 20-30 perccel is rövidítve az illetékes szolgálatok válaszidejét.
A 2019-ben alapított San Franciscó-i vállalkozás időközben már sikeresen lezárt egy 37 millió dolláros, utóbb pedig egy 44 millió dolláros finanszírozási kört, emellett több mint 100 millió dollár értékű kormányzati szerződéssel rendelkezik készenléti szolgálatokkal, közműszolgáltatókkal, állami és helyi önkormányzatokkal az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában is. Ahogy a cég társalapítója a Wall Street Journalnak elmondta, mindehhez a védelmi ipar hasonló együttműködéseit tekintik mintának.
A Pano állítólag nappal a füst, éjszaka pedig a tüzek hőnyomai alapján küld figyelmeztetéseket a korai fenyegetésekről, időközben azonban kiderült, hogy az MI-alapú megoldás ezen a területen is több sebből vérzik: nehezen különbözteti meg például a bozóttüzek füstjét a felhőktől, a portól vagy a kontrollált tüzektől. Az ilyen téves riasztások miatt azonban az emberi munkát sem lehet kiiktatni az észlelési és riasztási láncból, vagyis az egészet nehéz intelligens automatizált rendszernek nevezni.
Bármin lehet keresni, ha megjelenik benne az MI
Ahogy a Futurism riportja is felhívja rá a figyelmet, jelen állípotában a Pano szolgáltatása inkább egy profitorientált CCTV-hálózathoz hasonlít, mint egy súlyos probléma mesterséges intelligenciára épülő megoldásához. Bár önmagában nincs vele probléma, ha valaki profitot próbál termelni egy általános fenyegetettség felszámolásából, a lap szerint egy "régóta zajló és álnok trendet" jelent, ahogy a köz-magán partnerségek (PPP) keretében kulcsfontosságú közműveket szerveznek ki piaci cégekhez.
A Futurism emlékeztet rá, hogy az illetékes szövetségi szervezet megfigyelő állomásainak rendszerét mára felváltotta Amerikában a profitorientált műholdas startupok és az előfizetéses rendszerben működő drónszolgáltatások kavalkádja. Ebben az esetben pedig kérdéses, hogy ki ellenőrzi a Pano szabályos és hatékony működését, illetve mi történik majd, ha a cég megemeli szolgáltatásainak árát, esetleg csődbe megy, de a bozóttüzeket senki sem értesíti, hogy további intézkedésig ne törjenek ki.
Az ehhez hasonló esetekben már okoz a szabályozatlanság és az úgynevezett MI-szolucionizmus, vagyis az a kiindulás, hogy a technológia önmagában képes lehet megoldani az emberiség összes problémáját. A befektetők még mindig elájulnak tőle, ha valaki az ügyfélkapcsolatoktól a vécékagylókig bármibe beleerőlteti a mesterséges intelligenciát, de az eredmények nehezen vagy sehogy sem jönnek, és még a legjobban finanszírozott MI-startupok is hajlamosak hajlamosak a váratlan (?) összeomlásra.
Cyber Threat Intelligence: üzleti előny a sötét adatokból
Egyetlen kompromittált jelszó. Egy belépési pont, amit már nem használnak. Egy korábbi alkalmazott adatszivárgása. Ezek ma már nem csupán technikai hibák, hanem valós üzleti fenyegetések, amelyek a digitális alvilág piacán előbb bukkannak fel, mint ahogy a cég egyáltalán észrevenné.
Miért kell az üzleti intelligenciának megelőznie az MI bevezetését?
A felfokozott várakozásokhoz képest kiábrándító az MI-bevezetések valósága, ebben pedig a fő bűnös a rossz adatminőség és nem megfelelő adatinfrastruktúra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak