Magyarországon továbbra is nő az IKT szektor gazdasági súlya. A hazai bruttó hozzáadott érték több mint 7 százalékát adja, és közel negyedmillió munkavállalót foglalkoztat, külkereskedelmi teljesítménye pedig jelentősen meghaladja az EU-átlagot. A szektor további növekedését, versenyképességi potenciáljának erősödését nagyban hátráltatja a munkaerőhiány, a működési költségek növekedése, valamint az üzleti szemlélet és a vállalkozói kedv hiánya, állítja a Századvég elemzése, melyet egy 2022 év végi adatfelvétel alapján készített.

A kutatásban kizárólag a szűken értelmezett IKT-szektor feldolgozóipari és szolgáltatási (TEÁOR ’08 szerinti besorolású) szegmensére terjedt ki. Ebből a körből 190 véletlenszerűen kiválasztott cég képviselőjével készült telefonos interjú, amit mélyinterjúk egészítettek ki.

A Századvég adatai szerint a hazai IKT-szektor bruttó hozzáadott érték termelésében számottevően meghaladja az EU27 átlagát, és a többi tagország IKT-szektorához viszonyítva arányaiban (a foglalkoztatottak teljes köréhez képest) az egyik legjelentősebb foglalkoztató. A szektor 2021-ben a nemzetgazdasági beruházások 3,3 százalékáért volt felelős. Külkereskedelmi forgalma jelentősen meghaladja az EU-átlagát: mind az exportban, mind az importban 10 százalék feletti a részesedése.

Az innovációban azonban gyenge. Bár a szektor adja a hazai K+F költések 10 százalékát, valójában kevés az innovatív cég, írja az elemzés. Ötletből nincs hiány, de az vagy nem valósul meg pl. tőkehiány, piacismeret miatt, vagy már a projekt kezdeti szakaszaiban külpiaci szereplők érdekkörébe kerül (felvásárlás, többségi részesedés szerzése).

Régi motorosok maroknyi csapattal

Milyen egy tipikus magyar infokommunikációs cég? Az ágazat gerincét a nagyobb városokban működő és legalább 10 éve alapított, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások adják (75 százalékuk 4-10 főt foglalkoztat). Harmaduk kizárólag, negyedük többségében hazai tulajdonú beszállítókkal dolgozik. Az elmúlt három évben 40 százalékuk folytatott kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységet, és 90 százalékuk hajtott végre valamilyen fejlesztést.

A válaszadók 62 százalékának nőtt az elmúlt három évben összességében az árbevétele, amelynek zöme B2B-értékesítésből származik. Ez azonban nem járt a termelékenység javulásával (60 százalék). Csupán a válaszadók 10 százaléka számolt be termelékenységjavításról (igaz, 6 százalékuk leépítések árán javított).

A többség szerint főleg a megnövekedett működési költségek (energiaárak, árfolyamváltozás) tettek rosszat az üzletüknek, de több mint harmaduk a változékony hazai szabályozási környezetet és az ellátási láncok akadozását említette első helyen.

Mennyiségi, minőségi és strukturális hiány

De a legnagyobb probléma, hogy nincs szakember. Ez még a szabályozási és innovációs környezet vagy az adózási előírások hektikus változásainál is fontosabb. A válaszok alapján mennyiségi (nincs elég), minőségi (nem elég jó) és strukturális (nem azt tudja) hiány is van, amit egyelőre nem sikerült mérsékelni. A vállalkozások szerint szerint itt kormányzati irányváltás segíthetne: kiszámítható és stabil szabályozási és adózási környezetre, az adminisztratív terhek jelentős csökkentésére, továbbá a megfelelő mennyiségű és minőségű szakembert biztosító oktatási rendszer kialakítására lenne szükség.

Ami a jövőt illeti, nőtt a passzív cégek aránya. Az elmúlt három évben még kevesebb mint 10 százalékuk nem tervezett középtávon (3-5 év) fejlesztést. Decemberben az arányuk 12,5 százalék volt. A korábbi évekkel ellentétben azok aránya is nőtt, akik inkább hitelből és/vagy pályázati forrásokból fejlesztenének.

Az elemzés hangsúlyozza: az elmúlt években a hazai IKT-szektor fejlődése jelentős informatikai munkaerőhiány mellett vagy ellenére következett be. Ám az ágazat jövőjét negatívan befolyásolja, hogy a kereslet és a kínálat közötti szakadék további szélesedésével kell számolni, mert várhatóan nő a külföldi és külföldre történő munkavállalás a hazai informatikusok körében. Erre megfelelő szakpolitikai választ kellene adni.