Bár rendre felmerülnek kétségek, hogy valaha is megtérülnek-e azok a befektetések, amiket a mesterséges intelligenciára költenek, a VC-ket és az egyéb érdekelt vállalatokat egyelőre semmi sem tántorítja el, hogy öntsék a milliárdokat a fejlesztésekbe. Hiába masszívan veszteséges például az OpenAI, újra és újra kap elégetni való tőkét. A legutóbbi befektetési köre kapcsán azonban volt olyan kockázati befektető, aki azt mondta, nem érti, hogyan jött ki a befektetőknek a matek.

A számok azonban cáfolni látszanak a kétkedőket, állítja a Stripe egy elemzésére hivatkozva a Financial Times. Az MI startupok gyorsabban kezdenek bevételt termelni, mint a szoftvercégek előző generációi. A Stripe adatai szerint az MI startupok elképesztően rövid idő alatt érik el a milliós nagyságrendű bevételt, sokkal gyorsabban, mint az előző generációs, a termékeiket SaaS (online szolgáltatásként kínál szoftver) modellben értékesítő vállalatok.

A Stripe, amely más cégeknek kínál többek között fizetésfeldolgozási megoldásokat, elemezte a fizetési platformját használó 100 legnagyobb bevételű MI startup adatait. A merítés nem teljes, de impresszív: Stripe-ügyfél többek között az OpenAI, az Anthropic, a Mistral, a Midjourney és még egy sor kisebb-nagyobb MI startup, de a GitHub is.

Az adatok szerint a vizsgált teljes körben az egymillió dollár évesített bevétel eléréséhez 11 hónap, az 5 millióhoz kevesebb mint két év kellett (medián értékek) a vállalkozásoknak. A SaaS modellben értékesítő szoftvercégek 15 és 35 hónap alatt jutottak el ezekhez a mérföldkövekhez.

Azokra a cégekre szűkítve a vizsgálatot, melyeknek évesített bevétele már meghaladja a 30 millió dollárt, még jelentősebb a különbség: az MI startupoknak mindössze 20 hónap kellett eljussanak erre a bevételi szintre, míg az első generációt képviselő szoftverszolgáltatóknak kb. 65 hónap (szintén medián értékek).

Jól alkalmazkodnak a piac várakozásaihoz

Az üzleti lap értelmezése szerint a Stripe adatai azt tükrözik, hogy az MI startupok – melyek többsége amúgy szintén SaaS modellben kínálja a termékét – jól alkalmazkodnak a piac igényeihez: olyan kísérleti termékeket dobnak piacra, amikért az ügyfelek hajlandóak azonnal fizetni. Hogy pontosan mennyien, arról a legtöbb esetben nincsenek nyilvános információk. Az aktív felhasználók számáról azonban, amelyek mutatják adott szolgáltatás terjedési sebességét, népszerűségét, vannak. Amikor a ChatGPT-t elérhetővé tették, mindössze két hónap alatt gyűjtött 100 millió aktív felhasználót, amivel a leggyorsabban növő fogyasztói alkalmazás lett. (Igaz, később a Meta Threads több kört vert rá: egy hét alatt lett ugyanennyi felhasználója, de ki beszél ma a Threadsről?)

A Stripe egy elemzője szerint azonban az is fontos ösztönző, hogy az MI startupokon nagy a bevételi nyomás. A modellek kiszolgálásához hatalmas számítási teljesítmény kell, ami folyamatosan finanszírozást igényel. Itt is jó példa az OpenAI: évesített bevételei már 3,4 (más adatok szerint 3,6) milliárd dollár körül járnak, de közben 5 milliárd dollárt költ új modellek képzésére. A gyors bevételnövekedés azonban a befektetők számára reményt keltő. (Arról nem is beszélve, hogy például az OpenAI legfontosabb befektetői – a Microsoft, az Apple vagy az Nvidia –, melyek a startup szakmai hitelét is erősítik, nem feltétlenül a közvetlen megtérülésre hajtanak, és ugyanez elmondható más startupokról is.)

Érdekes változás az is a Stripe szerint, hogy a generatív MI-vel kapcsolatos bevételek már a kezdetek kezdetén globálisak: a vizsgált cégek bevételeinek mintegy 56 százaléka külföldről érkezett. Az adatok szerint például Szingapúr és Izland lakosságának több mint 3 százaléka vásárolt MI-szolgáltatást a vizsgált 100 vállalkozás valamelyikétől.

Az MI startupokba fektetők szívét melengetheti a Stripe jelentése. Megfontolandók azonban a konzervatívabb vonalat képviselő Goldman Sachs elemzőinek gondolatai is. Egy friss jelentésükben – melynek címe is árulkodó: Gen AI: too much spend, too little benefit? – hangsúlyozzák: nem az MI ellen vannak (ez a vád egy nyári jelentése miatt érte a bankot). Ugyanakkor minden jó sztorinál probléma, ha monopolizálja a befektetők figyelmét más lehetőségek rovására. Ez ugyanis irreális várakozásokhoz vezethet a jövőbeli nyereséget illetően. Így aki csak az újra fogad, túlságosan kiszolgáltatottá válik, vélik a bank elemzői.