A W3Techs webes aktivitást figyelő cégnél a minap számoltak be arról, hogy mérföldkőhöz érkezett a WordPress. Jelenleg az összes weboldal mintegy 30 százalékához köthető ez a tartalommenedzsment szolgáltatás.

Mindent visz

Az Amazon Alexa által nyilvántartott rangsor szerinti tízmillió leglátogatottabb website-ot figyeli a W3Techs. Az így szerzett adatokat elemezve tárja a kíváncsi közönség elé, mi is adja napjainkban a web háttérországát.

A március 5-én publikált információk alapján a 10 millió legnépszerűbb oldal kereken 30 százalékához kapcsolódik a WordPress tartalomkezelő szolgáltatás. Ez különösen nagy eredmény annak ismeretében, hogy a vizsgált webhelyek kicsivel több mint felében egyáltalán nem fut semmilyen tartalommenedzsment rendszer. Vagyis a CMS-t alkalmazó szájtok több mint 60 százaléka él a WordPress nyújtotta lehetőségekkel, ami azt jelenti, hogy egyértelmű piaci dominanciával rendelkezik.

Szintén említést érdemel a nyílt forrásra alapuló megoldás legközelebbi versenytársa. A Joomla a WordPress legádázabb ellenfele, ám az előbbi részesedésének alig 10 százalékára rúg saját felhasználói tábora. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a fent említett 10 millió website-nak csupán 3,1 százaléka él a Joomla-val, a tartalomkezelő rendszert alkalmazó webhelyek esetében pedig 6,3 százalék ennek aránya.

Teljes az egyetértés ugyanakkor a négy legnagyobb jelentőségű CMS körében az alapokról. Nem csupán a WordPress és a Joomla, de a Drupal és Magento is nyílt forrást használ.

Hogy mennyire nehéz bekerülni az élbolyba, jól mutatja a Squarespace és a Wix vergődése. A szintén tartalomkezelésben utazó platformok tulajdonosai erőteljes hirdetési kampányt folytatnak a kisvállalkozások megnyeréséért az Egyesült Államokban. Ennek ellenére csupán a CMS-piac 9 és 5 ezrelékét tudhatják magukénak.

A siker oka és árnyoldala

A WordPress Apache vagy NGINX webszerverek használatát javasolja kiemelten, ami azonban nem jelenti azt, hogy más webszerver nem helyezhető alá. Ugyanakkor a CMS MySQL vagy MariaDB, illetve PHP használatát is igényli. Népszerűsége tehát ezeknek a rendszereknek az elterjedtségére is jótékony hatással van.

És ha már szóba került a WordPress sikere: ezt főként könnyű használhatóságának és bővíthetőségének köszönheti. Szinte percek alatt megtanulhatók az alapok, mely képességek a számtalan plugin révén gyakorlatilag korlátlanul bővíthetők. Nincs olyan egyedi felhasználói igény, amit kis keresgéléssel ne lehetne kielégíteni. A piac 30 százalékának megszerzésével pedig olyan, ebben a szegmensben alkotó fejlesztőt sem nagyon találni, aki ezt a tényt figyelmen kívül hagyva ne fejlesztene a fő CMS platformok közül a legerősebbre.

Ez a népszerűség azonban egyben hátrányt is jelent bizonyos tekintetben. A WordPress kedveltsége már jó ideje felkeltette a támadók figyelmét is. A malware fejlesztők ugyanis szeretnek a legkönnyebb ellenállás felé mozdulni, és, mivel a rendszer egy hibájának kihasználásával a lehető legtöbb célpontot érik el, ezért előszeretettel keresnek és használnak ki WordPress- és WordPress-plugin sebezhetőségeket.

2014-ben például kétszer is komoly támadás érte a platformot használókat. Márciusban 160 ezer WordPress alapú, ártalmatlan weboldalt vontak be egy túlterheléses támadásba. Decemberben pedig további százezer WordPress weboldal borítottak meg. Ehhez ráadásul elég volt egy kis biztonsági hiba, amit egyébként februárban javítottak. Nem meglepő, hogy a 2016-os Biztonságos Internet Napján kiemelt figyelmet kapott a tartalomkezelő rendszer: a böngészők és a DNS mellett a harmadik fő veszélyforrásként említették a nyílt forrású megoldást.