Most az androidos nyomulás van terítéken. Technikailag akár 11 milliárd eurós büntetést is kaphatnak, de nehéz elképzelni, hogy a végén rosszul járjanak.
Hirdetés
 

Alig több mint egy év telt el azóta, hogy 2017 júniusában az Európai Unió a várakozásoknál sokkal magasabb, 2,4 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re az uniós versenyszabályok megsértéséért, amelynek alapja a keresőpiaci dominanciával való visszaélés volt. Ez az összeg több mint duplája volt annak az 1,2 milliárd eurós rekord bírságnak, amit 2009-ben az Intel kapott, ráadásul az Európai Bizottság azt is világossá tette, hogy további ügyekben még vizsgálatot folytat a Google-lel szemben, amit akár a társaság más szolgáltatásaira is kiterjeszthet.

Az EB újabb döntésének bejelentése ezen a héten, szerdán esedékes, amelyet egyébként a brüsszeli NATO-csúcs és Donald Trump látogatása miatt halasztottak mostanra. Ezúttal az Androidról van szó, pontosabban arról a vádról, amely szerint a Google a mobil operációs rendszeren keresztül próbálja az asztali gépeken már megszerzett pozícióit a mobil platformra is kiterjeszteni. Az uniós álláspont szerint súlyosan versenykorlátozó gyakorlat, hogy a Google az androidos eszközgyártókat saját alkalmazásainak (Chrome, kereső, Play stb.) telepítésére kényszeríti.

Mivel az androidos ügy a korábbinál szerteágazóbb, a várakozások szerint a Google is jóval magasabb büntetésre számíthat. Ez technikailag akár a 11 milliárd dollárt is elérheti, bár ilyen nagyságrendet senki sem tart valószínűnek – abban viszont minden kommentár megegyezik, hogy a 2,4 milliárd eurós rekord egészen biztosan meg fog dőlni.

Brüsszelben túl későn kapcsoltak

A Google természetesen más véleményen van: álláspontja alapján a keresőt, az alkalmazásáruházat és más applikációkat összefogó csomag teszi lehetővé, hogy az Androidot ingyen bocsássa a gyártók és a felhasználók rendelkezésére. Ráadásul a gyártóknak és a felhasználóknak is van választási lehetősége, magyarul senki nem kényszeríti őket az androidos eszközökre vagy az ilyen eszközökön a Google appok használatára. (Ez az érvelés már egy évtizeddel korábban, a Microsoft és az előre telepített Internet Explorer böngésző esetében sem ment át.)

Érdemes megjegyezni, hogy az ügyben megszólaló elemzők szerint az Unió alaposan elkésett a keménykedéssel. A Google mobil operációs rendszere eluralta az európai piacot (igazából érdektelen, hogy a különböző statisztikák szerint a piac kétharmada vagy háromnegyede a Google-é), az európai felhasználók pedig már megszokták, sőt preferálják a vállalat szolgáltatásait. Vagyis a Brüsszeli szándék sikere, hogy helyzetbe hozzák a Google versenytársait, már nem ezen fog múlni – különösen, hogy Play áruház és a cég többi alkalmazásának mesterséges szeparációja senkit sem fog megakadályozni, hogy letöltse és tovább használja a megszokott applikációkat.

Az androidos vizsgálat egyébként még egy 2013-as panasz nyomán indult, vagyis nem mondható, hogy az Európai Bizottság elsiette volna a döntést. Az valószínűleg meg fog állni, hogy a Google az eszközgyártókkal kötött szerződései túlságosan korlátozó jellegűek (akár anyagi szempontból is), és az is tény, hogy a legnagyobb európai piacokon a legtöbbször letöltött tíz alkalmazásból hat a Google-é. Ezzel azonban az európai startupok, büntetés ide vagy oda, nem igazán tudnak versenyezni, a felhasználók pedig látszólag beletörődtek, hogy az alapértelmezett okostelefonos appok a Google-től jönnek.

Az idő (is) a Google-nek dolgozik

A Google ráadásul nem csak közvetlenül keres pénzt a csomagban terjesztett szolgáltatásokon, hiszen a folyamatosan begyűjtött felhasználói adatok tömege teszi lehetővé, hogy másnál jobb termékeket fejlesszen, és ugyanerre épülnek majd a cég jövőbeni, szintén adat alapú kezdeményezései is. Az eszközgyártók pedig, bár a megfelelő uniós döntés valóban nagyobb szabadságot engedne nekik, nem biztos, hogy ezzel mindenáron élni is akarnak, éppen a fenti körülmények miatt.

A Google egyébként még a korábban említett, 2,4 milliárd eurós bírságot sem fogadta el, így pontot annak az ügynek a végére sem sikerült tenni, ezen kívül az online hirdetési piac versenykorlátozó gyakorlatai miatt más vonalon is zajlanak uniós vizsgálatok a társasággal szemben. Vagyis a mostani döntés csak egy hosszú és körülményes folyamat újabb lépcsőfoka lesz, amiből egyelőre nehezen látszik, hogyan jöhetne ki tényleg rosszul az európai mobil ökoszisztémát letaroló amerikai vállalat.

Piaci hírek

10 milliárd dollárt égetett el az Apple kísérlete

Nemrégiben derült ki, hogy Cupertinóban végleg felhagynak azzal a tervvel, hogy saját autót gyártsanak. Friss hírek szerint a kísérletezgetés még az Apple méretéhez képest sem volt filléres mulatság.
 
Hirdetés

Miért szerette Bill Gates a lusta kollégákat? – A produktivitás öt új trendje az ITSM-ben

Egy konferencia, ahol a CIO-k új produktivitásjavító eszközöket és módszereket tanulhatnak. Márciusban jön a 9. META-INF Atlassian Day – nem csak Atlassian-ügyfeleknek!

Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.