Bár a statisztikákkal mindig óvatosan kell bánni, több kutatás is egybehangzóan állítja: a Microsoft 1992-ben kiadott Access adatbázis-kezelőjének mind a mai napig számos vállalati felhasználója van. Mi az oka annak, hogy a közel 40 éve piacon lévő terméket még nem vezetett ki a Microsoft? Erre kereste a magyarázatot egy neves kanadai szakíró, Matthew MacDonald. A szakember, aki jelenleg a torontói Ryerson Egyetemen tanít programozást, egy sor Microsoft-programról, többek között az Accessről is írt könyvet.
Amit a statisztikák mutatnak
MacDonaldnek az tűnt fel, hogy az adatbázis-használatot mutató különböző statisztikában milyen jól szerepel az Access.
A HG Insights több mint 140 ezer vállalatot talált az USA-ban, amely mind a mai napig használ Accesst. Az Infoclutch mérései is hasonló elterjedtséget mutatnak. Szoftvercégek, kórházak és egészségügyi szolgáltatók, pénzintézetek, kormányzati szervek egyaránt vannak a felhasználók között. A DB-Engines statisztikái szerint egyáltalán nem elhanyagolható a jelenléte: benne van a tíz leggyakrabban említett adatbázis-kezelő között. (Az oldal nem a tényleges használatot, hanem a netes kereséseket és említéseket figyeli – a mérési módszertanról itt lehet olvasni.)
Persze ezeket a felméréseket fenntartásokkal kell kezelni, MacDonald szerint például a DB-Engine felülbecsüli az Access népszerűségét. A vállalatok jellemzően több különböző adatbázis-szoftvert használnak. Ezek között nagy valószínűséggel ott van az Access is, ám képességeiből adódóan, valószínűsíthető, hogy kisebb a vállalatokon belüli hatósugara, és kevesebb adattal is dolgozik, mint a nagy vállalati adatbázisok. Az pedig valószínűleg nagyon ritka, hogy kulcsfontosságú folyamatokban, üzletkritikus környezetben is használják.
MacDonald szerint a Microsoft stratégiája és az Access felhasználói közösségének sajátosságai együttesen okozták azt, hogy az Access még mindig jelentős szerepet tölt be a vállalatoknál.
Az óvatos lépések csapdája
Az első ok a Microsoft stratégiája. A vállalat több korábbi termékét, például a Silverlightot vagy a PhotoDraw-t is egyszerűen kivonta a forgalomból – persze némi türelmi idő után. Az Accessnél azonban elkövette azt a hibát (valószínűleg az elterjedtsége miatt), hogy fokozatosan próbálta eljelentékteleníteni.
A szolgáltatásait apró lépésekben vitte át újabb termékeibe, miközben segédeszközökkel is ösztönözte a felhasználókat arra, hogy Access adatbázisaikat migrálják SQL Serverre. Egy sor funkciót ki is vett belőle, például megszüntette az olyan régi formátumok importálását, mint a dBASE, vagy a pivot táblák készítésének lehetőségét. Jelenleg már webes funkciók sincsenek benne, nem lehet létrehozni webes Access adatbázisokat és appokat sem. Ennek ellenére nem sikerült elérni, hogy az elkötelezett felhasználók más termékekre álljanak át.
És a speciális felhasználói közeg
Az Access felhasználói közössége szintén hozzájárult ahhoz, hogy a termék életben maradjon. Jellemzően olyan műszaki emberek használták és használják, akiknek semmilyen vagy csak csekély a programozói tudásuk. Magát a programot azonban professzionálisan képesek kezelni. Ezeknek az embereknek nagyon nagy igényük van az ún. low-coding vagy no-coding eszközökre. Jellemzően kellően motiváltak, hogy amit tudnak, saját hatáskörben oldják meg, és nem akarnak minden billentyűlenyomásért drága szakembereket fizetni. A Microsoft ökoszisztémáján belül viszont nem nagyon marad más eszközük, mint a VBA makrónyelv vagy a PowerApps. Ezekhez azonban meg kell venni egy halom felhős terméket is.
Az Access viszont továbbra is lehetőséget ad számukra, hogy megőrizzék és hatékonyabbá tegyék saját munkakörnyezetüket, mélyebb kódolási ismeretek nélkül automatizálják kisebb részfeladataikat, kezeljék saját adatszigeteiket stb. Ráadásul egyszerűen.
Ahhoz, hogy például az SQL Server Expressszel elkezdhessen valaki dolgozni, eleve több szoftvert kell telepíteni. Programozási nyelvet, adatbázis-könyvtárat és fejlesztői környezetet kell választani, kódot kell írni, azt össze kell kapcsolni az adatbázissal stb. És ezek csak az előkészítő lépések. Ezzel szemben az Accessszel bárki elboldogul, elindítja, és működik. Az pedig, hogy ez rossz szokásokat rögzít, vagy hogy hosszabb távon szinte biztosan katasztrófához vezet, a felhasználó számára akkor és ott lényegtelen szempont.
Így az Access mindaddig velünk is fog maradni, jósolja MacDonald, amíg valaki nem készít egy olyan adatbázis eszközt, aminek a kezelése nem túl bonyolult, és mégis sok lehetőséget ad használójának.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak