Magukban bíznak a magyar vállalatok, a gazdasági környezetben kevésbé – derült ki a PwC legfrissebb vezérigazgatói felméréséből. A negyedik alkalommal elvégzett felmérés során 170 magyar vállalatvezetőt kérdeztek meg a tanácsadó cég munkatársai személyesen egy nemzetközi kutatás részeként.

A kutatásban felvetett problémák is terítékre kerülnek az idei CIO Hungary-n.

A felmérés vizsgálta a vezérigazgatók technológiához való viszonyát is. A legfontosabb kérdés számukra a számítógépes biztonság (76 százalék), de mellette egy sor kurrens trendet választott a megkérdezettek több mint fele (lásd az alábbi ábrát). A nemzetközi eredményekhez képest eltérés két területen azonban szembetűnő: a mobiltechnológiákat a globális felmérésben a válaszadók 81 százaléka választotta, míg a magyarok körében csak 60 százalék. Még nagyobb az eltérés az adatbányászat és adatelemzés megítélésében: a globális eredmény 80 százalék, a magyar csupán 55 százalék. A dolgok internete esetében a globális eredmény 65 százalék szemben a magyar 39-cel, míg a cloud computing megítélésében valamivel kisebb a távolság: a globális 60 százalék áll szemben a magyar 41 százalékkal.

Egyes digitális technológiák fontossága a vállalatvezetők szerint (belső íven a globális, külsőn a magyar adatok)
Forrás: PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés 2015

Összességében a felmérés szerint a magyar vállalatvezetők még kevésbé tartják kulcskérdésnek a IKT technológiákat, mint amit erről globálisan gondolnak a vezérigazgatók. Magyarországon ennek megfelelően a digitális technológia leginkább meglévő folyamatok optimalizálását szolgálja, az innovációs lehetőségek még nincsenek fókuszban.

Elmosódó határok az iparágak között

A fentiek már csak azért is érdekesek, mert a felmérés szerint a vezetők is látják, hogy lebomlóban vannak az iparágak határai. A vezérigazgatók várnak is iparágukban más szektorokból – leginkább éppen a technológiai iparból – érkező kihívókat, de sokan maguk is tervezik, hogy megjelennek valamilyen új iparágban. (Jól példázza ezt a folyamatot a Magyar Telekom belépése a gázszolgáltatásba.)

A magyar vállalatvezetők 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy új versenytársa érkezzen más iparágból, illetve 28 százalékuk tervezi, hogy belép – vagy már be is lépett – új iparágba. A legtöbben a technológia, a közszolgáltatók, valamint a kommunikáció- és médiaipar felől várják az új versenytársat hazánkban, a megcélzott új iparágak között pedig az energiaipar, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és gyógyszeripar szerepelnek.

Másként látják a környezetet és magukat

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a globális és magyar gazdaság húzóerejében kevésbé bíznak a magyar vállalatvezetők, saját növekedési kilátásaikat illetően optimistábbak, mint egy éve. Ez egyébként nem csak magyar sajátosság, összhangban van a globális kutatási eredményekkel – hívta fel a figyelmet Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Míg tavaly a válaszadók 64 százaléka hitt a világgazdaság növekedésében, addig most csupán 46 százalékuk nyilatkozott így. A magyar gazdaság kilátásai is borúsabbak a vállalatvezetők szerint: a tavalyi 55 százalék helyett idén csak a válaszadók 51 százaléka látja pozitívnak a kilátásokat.

Ezzel teljesen ellentétesen mozgott a saját vállalatuk növekedési kilátásainak a megítélése. Míg tavaly 72 százalékuk bízott ebben, idén már 82 százalékuk látta pozitívan a saját jövőjét – míg 66 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tavaly javult a válalatának a helyzete. Ez Nick Kós szerint megerősíti a tavalyi kutatásnak azt a megállapítását, hogy a hazai vezérigazgatók megtalálták saját útjukat.

A növekedést azonban már nem a feltörekvő, hanem a fejlett piacok biztosítják majd. Erre utal, hogy a PwC globális adatai szerint a világ vezérigazgatói öt év után az Amerikai Egyesült Államokat Kína elé sorolták. A magyarországi adatfelvétel szerint 5 százalékponttal nőtt Németország dominanciája – így jelenleg 30 százalék – a legfontosabb terjeszkedési célpontok között. A magyar vállalatvezetők körében Románia a második, Lengyelország pedig csak a harmadik, majd Ausztria, Szlovákia és Oroszország következik.

A kockázatokban vezet a szabályozás

A növekedést akadályozó kockázati tényezőkben összességében nincs nagyobb változás a tavalyi felméréshez képest. A legtöbben (83 százalék, egy éve 74 százalék) az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedésektől félnek (itt valószínűleg az IKT iparágat is sújtó különadók rendszerére is gondolhattak), valamint az állam intenzívebb gazdasági szerepvállalással is összefüggő túlszabályozottság futott be a második helyre, ez utóbbi nem is változott az előző évihez képest (76 százalék, tavaly 74 százalék).

Három kockázati tényezőt viszont jóval többen látnak súlyosabbnak idén, mint egy éve. A szakképzett és alkalmazkodásra kész munkaerő hiányát a válaszadók 62 százaléka említette kockázatként (tavaly 48 százalék). Megugrott a korrupciótól félők száma is 61 százalékra (tavaly csupán 45 százalék), és a számítógépes fenyegetettségek okozta kockázatokat is többen ítélik súlyosnak, a tavalyi 33 százalékkal szemben idén a megkérdezettek 45 százaléka.

A magyar eredmények itt is a nemzetközivel párhuzamosan mozognak egyetlen kivétellel: míg a nemzetközi eredményekben idén kevesebb vállalatvezető jelölte meg a korrupciót mint kockázati tényezőt (51 százalék a tavalyi 52-vel szemben), a magyar cégvezetőknél sokkal többen: a válaszadók 61 százaléka látja ezt fontos kockázatnak a tavalyi 45 százalékkal szemben.

A kutatók megkérdezték azt is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek akár váratlan változást is okozhat a vállalat számára 2015-ben. Az iparági szabályozásban beálló változások vezetnek Magyarországon (59 százalék) és a globális eredmények (66 százalék) szerint is. A legszembeötlőbb eltérés a magyar és a globális eredmények között az új versenytársak megjelenésének valószínűségében van. Míg a globális kutatásban megkérdezett több mint 1300 cégvezető 61 százaléka szerint teremthet ez új helyzetet, addig a magyar vezérigazgatóknak mindössze 29 százaléka számol ezzel a tényezővel.

A kockázatok mérséklésében a cégvezetők szerint nagyon fontos lenne a kormányzat szerepe. A tavalyi évhez képest megduplázódott azok aránya (72 százalék), akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak. Szintén állami szerepvállalással valósulhat meg a képzett és alkalmazkodásra kész munkaerő megteremtése, amit tavaly a válaszadók 45 százaléka, idén viszont már 68 százalék jelölt meg. A nemzetközi eredményhez képest kiugróan nagy eltérést mutat Magyarországon az innovációt elősegítő üzleti környezet kialakítása iránti igény: a globális 30 százalékkal szemben nálunk 63 várja ezt az államtól.