Alaposan megpörgette az almás hájpkereket Cupertino a hét elején tette bejelentéscunamijávól. Az óriásvállalat a digitális magazinoktól a saját filmcsatornán át a játékokig mindenhol jelen szeretne lenni az életünkben. A Tim Cook vezette Apple megerősített szolgáltatásportfóliójának bizonyos részletei azért még mindig homályba maradtak.

Digitális előfizetésbe csomagolt újságos bódé

A hétfői bejelentések egyik fő eleme a nyomtatott magazinok és napilapok digitális elérését nyújtó News szolgáltatás felturbósítása. A News+ tulajdonképpen az Apple által egy éve felvásárolt Texture és a cég dedikált hírolvasó appjának, a sima Newsnak az összeboronálása és felhízlalása. A fogyasztók számára jó hír, hogy míg a Texture app havi 10 dollárért nagyjából 200 magazin elektronikus változatának teljes anyagát kínálta, addig a News+ ugyanennyiért másfélszer akkora portfólióval indul.

Hogy az egyes kiadók mit és hogyan engednek át saját tartalmaikból, az minden esetben egyedi megállapodásokkal dől el. A New Yorker, a Vogue és a Wired kiadója például a friss nyomtatott számok cikkeit mind hozzáférhetővé teszi, ám a régebbi számok archívumát és az online kiadások anyagait nem. A listán található legfajsúlyosabb napilap, a The Wall Street Journal ennél is fukarabb, mert csak egy válogatásnyi friss anyagot ad az Apple szerkesztőinek kezébe (a többire kereséssel kell rátalálni), ám például a szakemberek számára kulcsfontosságú elemzések megmaradnak a lapra külön előfizetők kiváltságának.

Az Apple-lel társuló kiadók azt remélik, hogy ez az új szolgáltatás nemhogy kárt okoz meglévő előfizetői bázisuknak, hanem éppen ellenkezőleg, új ügyfeleket csábíthatnak hozzájuk. Erre akár meg is lehet az esélye mivel közel másfél milliárd iOS-t futtató eszköz ketyeg a világban. Ám vannak, akik mérgezettnek gondolják az Apple ajánlatát. A legnagyobb amerikai napilap, a The New York Times vezetője például úgy nyilatkozott korábban a Reutersnek, hogy nem igazán tetszik nekik a gondolat, hogy anyagaikat más platformon olvassák az emberek. A kollégáinak pedig a Netflixet hozta fel intő példaként, amely sikeresen tudta aláásni a mozistúdiók üzletét azzal, hogy kezébe vette a tartalom terjesztését.

Itthon persze mindez csak érdekesség, hiszen a szolgáltatás csak Észak-Amerikában lesz elérhető.

Szupersztárokkal indul a filmcsatorna

Hazai elérhetőség szempontjából már kicsit érdekesebb a tegnapi bejelentéssorozat másik nagy fogása: a tévés szolgáltatások átvariálása és kiszélesítése. Elsőként érkezik az átfazonírozott Apple TV, illetve valamikor ősszel startol az igazi bombának ígérkező Apple TV Plus.

A sima Apple TV alkalmazással 150 szolgáltatásra (például HBO-ra, Hulura és megannyi egyéb termékre) tudunk egyetlen előfizetéssel jegyet váltani. (Az persze területenként változhat, hogy egyes régiókban a partnerek milyen tartalmat nyújtanak a felhasználóknak.) Ráadásul mindezt reklámok nélkül ígéri az Apple, ami külön érdekes, hiszen a kínálatban számos hagyományos kereskedelmi csatorna akad, amelyek értelemszerűen leginkább hirdetésekből tartják el magukat. Az offline üzemmódban is használható tévés csomag nagyban hasonlít az Amazon Video szolgáltatására, és ennek megfelelően leginkább utóbbinak van mitől tartania az Apple nyomulása kapcsán.

A saját tartalmakat kínáló streamingszolgáltatás, a TV Plus egyelőre sok szempontból homályba burkolózik. A pontos indulási dátum mellett az sem világos egyelőre, hogy mennyiért és milyen konstrukcióban lehet majd igénybe venni. Az ősztől száz országban (minden bizonnyal nálunk is) elinduló filmgyárat mindenesetre impresszív támogatói csapat vezette fel. A rendezvényen megjelent például Jennifer Anniston, Steve Carrell, Reese Witherspoon, Jason Momoa, sőt Oprah Winfrey is. Aktuális filmsztárok és elő tévés legendák mellett egy sor A kategóriás rendezőről is tudni, hogy javában dolgoznak a fél év múlva esedékes belépőn.

Ennek az új lábnak nyilvánvalóan a jelenleg uralkodó Netflix ellen kell majd bizonyítania, utóbbi egyébként nem is kért az Apple TV-s közösködésből. És bár az Apple majdhogynem szó szerint a világ pénzét képes lehetne elkölteni saját tartalomra, az eddig befektetett nagyjából 2 milliárd még eltörpül a Netflix költségvetéséhez képest. A sorozatok világában ráadásul sokkal lassabban lehet átírni a piaci viszonyokat, így ez a harc hosszúnak ígérkezik, és remélhetőleg mindez a fogyasztók számára is pozitív hatással lesz.

És egy kis játék

Az olvasás és tévézés mellett ma a szabadidő eltöltésének egyik legnépszerűbb módja a játék. Mivel mostanában ezen a témán rugózik szinte minden technológiai óriás, így az sem meglepő, hogy az Apple sem akar kimaradni ebből. Amit a szintén frissen bejelentett Apple Arcade-ről eddig tudni lehet, az az, hogy szintén előfizetéses modellben szeretnék értékesíteni. Itt a legszélesebb a megcélzott földrajzi kör, hiszen 150 országban lehet majd használni az első körben száznál több exkluzív címmel érkező videojátékos szolgáltatás. Az egyelőre viszont kérdés, hogy mindez mibe kerül majd.