Sajnálatos módon valószínűleg már keveseknek kell bemutatni az angol terminológiában multiscreeningnek hívott jelenséget, amelyet talán párhuzamos eszközhasználatként lehetne leginkább lefordítani. A mobiltelefonok annyira a kezünkhöz szoktak, hogy már más, normál ügymenetben teljes figyelmet igénylő tevékenység közben sem tudunk meglenni a nyomkodás és görgetés nélkül.

Az NRC idén tavasszal végzett hazai kutatása szerint szinte már minden korosztálynál megfigyelhető a multiscreening. A járvány okozta rendkívüli helyzet pedig nemcsak a tévénézési időt növelte, de a párhuzamos eszközhasználat trendjét is erősítette. Leginkább az 50 év alattiak és a nők körében növekedett a multscreent használók aránya. A kutatás adatai alapján kijelenthető, hogy a 18-49 évesek körében teljesen elfogadottá vált az, hogy a televíziós műsor megtekintése közben okostelefonunkat vagy egyéb okos eszközünket is használjuk.

A szem mellett az agynak sem jó

Arra minden bizonnyal szót sem érdemes pazarolni, hogy az elektronikus eszközök folyamatos bámulása milyen megterhelő a nem erre kitalált emberi szem számára. Ugyanakkor egy a Nature magazinban nemrégiben publikált tanulmány most arra is rámutatott, hogy a multiscreening még a fejünkben is komoly zavarokat teremthet. 

A kutatócsoport fiatal emberek emlékezőképességet vizsgálta többféle műszer egyidejű bevetésével. A tesztben résztvevőknek különböző tárgyakat mutattak, ezekről aztán el kellett dönteni a delikvenseknek olyan egyszerű jellemzőket, mint hogy nagynak vagy kicsinek találják, kellemes benyomást ébreszt-e bennük a látvány stb. Rövid szünet után aztán lényegesen több képet kaptak, és ezekről kellett az alanyoknak eldönteni, hogy felismerik-e a tárgyat, illetve nyilatkozni arról, hogy változott-e a korábbi jellemzésük a képpel kapcsolatban (méret, érzet).

A tudósok ezeket a visszaemlékezéseket EEG-vel és a pupilla méretét figyelő kamerával is monitorozták. Ezekből az adatokból ugyanis nem csak arra lehet következtetni, hogy az adott személy figyelme és koncentrációs képessége mennyire éles, hanem arra is, hogy az agy mennyire van felkészülve egy-egy korábbi esemény visszahívására az eltárolt élmények tengeréből. Ez a prediktív állapot ugyanis nagyon fontos tényezője annak, hogy sikerül-e felszínre hozni az adott helyzetben szükséges régi információt.

A csoport végezetül ezeket az eredményeket összevetette a tesztalanyok párhuzámos képernyőnézési szokásaival. Nem meglepő módon a gyengébben teljesítő személyek és a rendszeresen multiscreenelők tábora nagy korrellációt mutatott. Bár ebből még tudományosan nem bizonyítható a két dolog közötti logikai kapcsolat, szakértők szerint érdemes tovább kutatni a területet, mivel több képernyő fokozatos váltogatása vélhetően olyan zavarokat teremt a felhasználók fejében, amelyek közvetlen kihatással lehetnek szellemi képességek alakulására.