Második negyedéves jelentése után megzuhant a tőzsdén az Intel. A bajok azonban évekkel ezelőtt kezdődtek, állítja a Reuters.

Nehéz napokon van túl, és nehéz napok előtt áll az Intel. Az augusztus elsején közzétett rossz pénzügyi eredmények súlyos következményekkel jártak, a vállalat pár nap alatt elvesztette piaci értékének több mint negyedét. Azóta pedig a részvényesek csoportos keresetet nyújtottak be a menedzsment ellen, mert az szerintük félrevezető információkat közölt a cég állapotáról.

Kétségtelen, hogy a csipgyártónak pechje is volt: a jelentés közzététele egybeesett azzal, hogy pánikhangulat alakult ki a világ tőzsdéin. A befektetők pesszimizmusa ráadásul főleg a technológiai cégeken csattant. Ennek egyik oka, hogy miközben ezek a vállalatok bődületes összegeket költenek mesterséges intelligenciára, a befektetések nem fialnak.

Paradox módon az Intel menedzsmentje szemére az nem vethető, hogy túlságosan belemerültek volna az MI-hájpba. A csipgyártó egyik nagy, pénzben is mérhető fájdalma éppen az, hogy kimaradt ebből a bizniszből. A Reuters beszélt több volt vezetővel és iparági szakértővel, és arra jutott, hogy az utóbbi évek több hibás vezetői döntése vezetett a jelenlegi helyzethez.

A tálcán felkínált OpenAI

A legnagyobb ballépést 2017-18 körül követte el a menedzsment. Az OpenAI vezetése állítólag egymilliárd dollárért 15 százalék részesedést ajánlott az Intelnek, és további 15 százalékot azért, ha a csipgyártó önköltségi áron szállít hardvert az MI-infrastruktúrához. Az OpenAI ugyanis szerette volna csökkenteni függőségét az Nvidiától, és saját infrastruktúrát akart építeni. A pénzügyi vezetőből lett akkori vezérigazgató, Bob Swan azonban nem hitt a generatív MI gyors felfutásában, ráadásul a vállalat adatközponti termékeket gyártó részlegében is nagy volt az ellenállás egy ilyen megállapodással szemben.

De igaztalan lenne kizárólag Swan nyakába varrni az Intel lemaradását az MI-versenyben. A Reuters által megkérdezett (volt) intelesek és iparági szakértők szerint is a leszakadás több mint egy évtizede kezdődött, azaz ebben jócskán benne volt a céget 2013 óta irányító, és 2018-ban egy botrány miatt lemondani kényszerült Brian Krzanich keze. A vállalaton belül például hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy az Intel CPU-i elég erősek lesznek az MI-hez.

Annak ellenére, hogy kutatások bizonyították: erre a GPU-k alkalmasabbak, az Intelen belül általában lekezelően nyilatkoztak az Nvidia és az AMD GPU-iban alkalmazott architektúrákról. Ez oda vezetett, hogy amikor hirtelen mindenki mesterséges intelligenciát akart építeni, az Intelnek nem volt semmi a kezében. Az Nvidia viszont akkor már évek óta hangolgatta GPU-it az MI-hez, sőt MI-támogató szoftvert is fejlesztett. A jelenlegi erőviszonyokat pontosan tükrözi, hogy az Intel teljes adatközponti üzletágától idén 14 milliárd dollár bevételt várnak, míg az Nvidia ugyanezen szegmensétől 106 milliárdot.

Felvásárlással sem ment

Amikor a menedzsment feleszmélt, igyekezett felvenni a fonalat. Az elmúlt másfél évtizedben voltak (sikertelen) belső fejlesztési kísérletei, illetve felvásárlásai is e célból.

Iparági szakértők szerint a legígéretesebb projekt a Nervana és a Habana megszerzése volt. A Nervana Systemset 2016-ban vették meg 408 millió dollárért. A startup nagy generatív mesterségesintelligencia-modellek építéséhez és képzéséhez tervezett csipeket, melyeket többek között a Meta is használt. A fejlesztések 2020-ra azonban elsorvadtak, mert 2019-ben 2 milliárdért megszerezték a Habanát. Egyelőre azonban utóbbi vásárlásnak sem látszik a megtérülése.

És az eredmény? Az egykor tálcán felkínált OpenAI értékét jelenleg 80 milliárd dollárra becsülik – érdekes módon a mostani nagy zuhanás után kábé ennyit ér az Intel is. A GPU-ival az MI-hájpot meglovagoló Nvidia értéke jelenleg 2440 milliárd dollár, míg az örök nagy rivális AMD közel 208 milliárdot ér.

A jelenlegi vezérigazgató, Pat Gelsinger felpörgette ugyan az MI-re optimalizált csipek fejlesztését, de a harmadik generációs Gaudi, ami állítólag erősebb lesz a konkurens termékeknél, csak idén érkezik valamikor, a következő generációs Falcon Shores pedig 2025 végén.

A Reuters megkereste a két korábbi vezérigazgatót, hogy kommentálják az értesüléseket, de egyikük sem reagált.

Piaci hírek

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.