Második negyedéves jelentése után megzuhant a tőzsdén az Intel. A bajok azonban évekkel ezelőtt kezdődtek, állítja a Reuters.
Hirdetés
 

Nehéz napokon van túl, és nehéz napok előtt áll az Intel. Az augusztus elsején közzétett rossz pénzügyi eredmények súlyos következményekkel jártak, a vállalat pár nap alatt elvesztette piaci értékének több mint negyedét. Azóta pedig a részvényesek csoportos keresetet nyújtottak be a menedzsment ellen, mert az szerintük félrevezető információkat közölt a cég állapotáról.

Kétségtelen, hogy a csipgyártónak pechje is volt: a jelentés közzététele egybeesett azzal, hogy pánikhangulat alakult ki a világ tőzsdéin. A befektetők pesszimizmusa ráadásul főleg a technológiai cégeken csattant. Ennek egyik oka, hogy miközben ezek a vállalatok bődületes összegeket költenek mesterséges intelligenciára, a befektetések nem fialnak.

Paradox módon az Intel menedzsmentje szemére az nem vethető, hogy túlságosan belemerültek volna az MI-hájpba. A csipgyártó egyik nagy, pénzben is mérhető fájdalma éppen az, hogy kimaradt ebből a bizniszből. A Reuters beszélt több volt vezetővel és iparági szakértővel, és arra jutott, hogy az utóbbi évek több hibás vezetői döntése vezetett a jelenlegi helyzethez.

A tálcán felkínált OpenAI

A legnagyobb ballépést 2017-18 körül követte el a menedzsment. Az OpenAI vezetése állítólag egymilliárd dollárért 15 százalék részesedést ajánlott az Intelnek, és további 15 százalékot azért, ha a csipgyártó önköltségi áron szállít hardvert az MI-infrastruktúrához. Az OpenAI ugyanis szerette volna csökkenteni függőségét az Nvidiától, és saját infrastruktúrát akart építeni. A pénzügyi vezetőből lett akkori vezérigazgató, Bob Swan azonban nem hitt a generatív MI gyors felfutásában, ráadásul a vállalat adatközponti termékeket gyártó részlegében is nagy volt az ellenállás egy ilyen megállapodással szemben.

De igaztalan lenne kizárólag Swan nyakába varrni az Intel lemaradását az MI-versenyben. A Reuters által megkérdezett (volt) intelesek és iparági szakértők szerint is a leszakadás több mint egy évtizede kezdődött, azaz ebben jócskán benne volt a céget 2013 óta irányító, és 2018-ban egy botrány miatt lemondani kényszerült Brian Krzanich keze. A vállalaton belül például hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy az Intel CPU-i elég erősek lesznek az MI-hez.

Annak ellenére, hogy kutatások bizonyították: erre a GPU-k alkalmasabbak, az Intelen belül általában lekezelően nyilatkoztak az Nvidia és az AMD GPU-iban alkalmazott architektúrákról. Ez oda vezetett, hogy amikor hirtelen mindenki mesterséges intelligenciát akart építeni, az Intelnek nem volt semmi a kezében. Az Nvidia viszont akkor már évek óta hangolgatta GPU-it az MI-hez, sőt MI-támogató szoftvert is fejlesztett. A jelenlegi erőviszonyokat pontosan tükrözi, hogy az Intel teljes adatközponti üzletágától idén 14 milliárd dollár bevételt várnak, míg az Nvidia ugyanezen szegmensétől 106 milliárdot.

Felvásárlással sem ment

Amikor a menedzsment feleszmélt, igyekezett felvenni a fonalat. Az elmúlt másfél évtizedben voltak (sikertelen) belső fejlesztési kísérletei, illetve felvásárlásai is e célból.

Iparági szakértők szerint a legígéretesebb projekt a Nervana és a Habana megszerzése volt. A Nervana Systemset 2016-ban vették meg 408 millió dollárért. A startup nagy generatív mesterségesintelligencia-modellek építéséhez és képzéséhez tervezett csipeket, melyeket többek között a Meta is használt. A fejlesztések 2020-ra azonban elsorvadtak, mert 2019-ben 2 milliárdért megszerezték a Habanát. Egyelőre azonban utóbbi vásárlásnak sem látszik a megtérülése.

És az eredmény? Az egykor tálcán felkínált OpenAI értékét jelenleg 80 milliárd dollárra becsülik – érdekes módon a mostani nagy zuhanás után kábé ennyit ér az Intel is. A GPU-ival az MI-hájpot meglovagoló Nvidia értéke jelenleg 2440 milliárd dollár, míg az örök nagy rivális AMD közel 208 milliárdot ér.

A jelenlegi vezérigazgató, Pat Gelsinger felpörgette ugyan az MI-re optimalizált csipek fejlesztését, de a harmadik generációs Gaudi, ami állítólag erősebb lesz a konkurens termékeknél, csak idén érkezik valamikor, a következő generációs Falcon Shores pedig 2025 végén.

A Reuters megkereste a két korábbi vezérigazgatót, hogy kommentálják az értesüléseket, de egyikük sem reagált.

Piaci hírek

A Copiloton keresztül terjeszkedne a böngészőpiacon a Microsoft?

Jön egy érdekes frissítés a Windows Insider programban, amely közvetlenül a Copilotba ágyazza a webböngészést. Az alapértelmezett böngészőt már meg sem kell nyitni.
 
Márciusi mellékletünk első részében áttekintjük, milyen nagy utat tettünk meg az egy feladat – egy fizikai szerver koncepciótól a mai, "szanaszét virtualizált" világig.

a melléklet támogatója az EURO ONE

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.