A magyarok önbizalmát mutatja az a frissen nyilvánosságra hozott kutatási összefoglaló, amely az emberek mesterséges intelligenciával kapcsolatos hozzáállását, (vélt) tudását térképezte fel. A K&H megbízásából elkészített Ipsos AI Monitor 2025 összesen 30 országban, több mint 23 ezer ember megkérdezésével zajlott. Tavaly szintén végeztek egy hasonló felmérést, így idén már azt is meg lehetett nézni, mi és mennyire változott egy év alatt.

7,5 millió MI-szakértő országa

A tavalyi felméréshez hasonlóan, idén is a magyar válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez magasabb, mint a felmérésben szereplő 30 ország átlaga (67%), és jobb, mint a térségünkből a kutatásba még bekerült Lengyelországnál is. 2024-hez hasonlóan idén is a hazai lakosság kétötöde nyilatkozott úgy, hogy tudja, mely szolgáltatások használnak MI-t, ám tavalyhoz képest eltérés, hogy a korábbi 41 helyett 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik viszont nem tudták megmondani, hogy kik használnak mesterséges intelligenciát.

A magyarok kétharmada (64%) szerint a mesterséges intelligencia több előnnyel jár, mint hátránnyal – ez szintén az európai átlag fölötti arány. A népesség fele izgatott az MI fejlődése miatt, míg 53 százalék bizonyos aggodalmakkal is tekint a technológia terjedésére, ami kiegyensúlyozott hozzáállást jelez. A magyarok e tekintetben az átlaghoz hasonlóan gondolkodnak (55% aggódik az MI miatt), ez sokkal magasabb arány, mint a tavalyi felmérésben vagy mint a lengyelek esetében (40%), de egy szinten van Kolumbiával, Svédországgal és Malajziával.

A cégekben igen, az államban viszont nem bízunk

A magyar válaszadók ugyan még mindig a felmérés átlagánál nagyobb arányban bíznak abban, hogy az MI-t használó vállalatok megfelelően kezelik a személyes adataikat, ám az utóbbi évekhez képest már csak 55 százalék gondolja így. Ez a legmagasabb érték Európában, ahol több országban – különösen Nyugat-Európában – a bizalom inkább kételkedést jelent. A hazai válaszadók tehát az európai válaszadókkal szemben sokkal kevésbé bizalmatlanok az MI adatkezelését illetően.

Abban a kérdésben viszont a hazai válaszadók a sereghajtók közé tartoznak, hogy mennyire bíznak, a kormányuk felelősségteljesen fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát. Alulról dobogós helyet érdemeltünk ki azzal, hogy mindössze a megkérdezettek harmada bízik ebben (csak Japán és az Egyesült Államok végzett mögöttünk), ráadásul a magyar válaszolók mondták a legnagyobb arányban azt, hogy kifejezetten nem bíznak a kormány felelősségteljes szabályozásában (59%).

Nem veszi el a munkát, de káros

A magyarok kétharmada gondolja úgy, hogy az MI jelentősen átalakítja a munkavégzés módját az elkövetkezendő 5 évben, de csupán 29 százalék tart attól, hogy ez a munkája elvesztését is jelentheti. Ez nagyjából hasonló, mint a nyugat-európai országokban mért arány, ami a kutatási összefoglaló szerint arra utal, hogy a hazai lakosság inkább lehetőségként, mint fenyegetésként tekint az MI által hozott változásokra.

Ehhez képest különösen érdekes, hogy a technológia gazdaságra gyakorolt hatását inkább negatívnak ítélték meg a magyar válaszadók. 28 százalékuk szerint a mesterséges intelligencia inkább ront a gazdaságon, mintsem javítana. Ez jelentősen pesszimistább állaspont, mint a felmérés átlaga (34% szerint javít a gazdaság állapotán, míg 23% szerint rosszabbá teszi), ráadásul tavaly még honfitársaink 30 százaléka vélekedett pozitívan az MI gazdaságra gyakorolt hatásáról, miközben idén már csak 23 százalékuk mondta ugyanezt.