Magyarországra is jutott pár tízmillió dollár abból a 90 milliárdból, amit 2014. óta európai startupokba fektettek – derül ki a CBInsights egy friss összesítéséből. Az üzleti portál összegyűjtötte azokat az európai startupokat, melyek eddig a legtöbb befektetést kapták. Bár a lista élen azok a cégek állnak, melyek a fontosabb európai startupközpontokban – Londonban, Berlinben vagy például Stockholmban – működnek, az elemzés hangsúlyozza: a technológiai fellendülés egyre jobban szétterjed a kontinensen. Jelentős francia, spanyol, portugál – sőt magyar – startupok is felnőttek az elmúlt öt évben.
Az összesítésben csak azokat a technológiai startupokat vették figyelembe, melyek ez idő alatt legalább egymillió dollár finanszírozást kaptak. Így végül 36 vállalat került fel a listára, melyek az elmúlt egy évben összesen mintegy 9 milliárd dollár tőkét tudtak bevonni.
Az elmúlt öt évben egyébként összesen közel 90 milliárd dollár kockázati tőke érkezett az európai startupokhoz, ez 18 ezer ügylet között oszlik meg, de ennek jelentős része néhány száz céghez érkezett. Mindezzel együtt Európa nem feltétlenül ideális a globális startupok felnövesztéséhez: bár pénz van, a szabályozói környezet nagyban akadályozza, hogy az európai technológiai startup ökoszisztéma felnőjön például az amerikaihoz.
Nem fintech az éllovas
Érdekes módon a lista élén nem fintech cég áll, hanem egy brit telekommunikációs vállalkozás, az OnWeb. A cég, melyet 2012-ben alapítottak Londonban WorldVu Satellites néven, műholdakra épülő, nagy sávszélességű és alacsony késleltetésű globális internetszolgáltatást épít 650 műholdra alapozva. A vállalat eddig 3,5 milliárd dollár forrást tudott bevonni, amivel messze vezeti a listát. A befektetők láthatólag bíznak az unikornis státuszú cégben annak ellenére, hogy az első műholdakat csak az idén állították Föld körüli pályára. Legutóbb idén márciusban kapott 1,3 milliárd dollárt egy a Softbank vezette konzorciumtól. Az OnWebnek egyébként kemény konkurensekkel kell megküzdenie. Hasonló rendszert épít Elon Musk cége, a SpaceX is, amely idén 60 műholdat állított pályára a tervezett 12 ezerből. Emellett ott van az Amazon Kuiper projektje, amely 6000 műhold fellövésére kért engedélyt.
A két másik dobogós – amúgy mindkettő fintech – együttesen is kevesebb mint felét kapta ennek az összegnek eddigi működése során. A szintén unikornis stockholmi székhelyű Klarna a felmérés lezártáig 920 millió dollár tőkét vont be (a Cruchbase szerint 1,2 milliárdot) – idén már három tőkebevonási körön is túlestek. A német N26 eddig több mint 680 millió dollárt kapott, legutóbb júniusban 170 milliót.
A félmilliárdos összfinanszírozást rajtuk kívül még egy svájci illetőségű, a felhőből intelligens adatkezelési és mentési szolgáltatásokat nyújtó Veeam Software érte el (lásd a táblázatot és a grafikont).
A listán egyébként összesen hat unikornis szerepel, és itt már egyértelmű a fintechek előnye. A legértékesebb a Klarna (5,5 milliárd dollár), és az N26 (3,5 milliárd dollár). Utánuk két autómegosztó következik: a francia BlaBlaCar (1,6 milliárd dollár) és a Dél-Amerikában is aktív spanyol Cabify (1,4 milliárd). Rajtuk kívül még három egymilliárd dollárra értékelt cég van: az ún. low-coding platformot fejlesztő portugál OutSystems, a szintén autómegosztásban utazó észt Bolt, valamint a blockchain szolgáltatásokat nyújtó holland BitFury Group.
Egy magyar is ott van
Magyarországról az AImotive került fel a listára, amely tavaly januárban zárta eddigi története legnagyobb tőkebevonási akcióját, akkor 37,9 millió dollárt adott össze többek között a Cisco Investments, a Samsung Catalyst Fund és a Robert Bosch Venture Capital.
A magyar cég az önvezetést célzó fejlesztések jelentős globális szereplőjévé vált. A kezdetektől a (gépi) vizuális érzékelés kiteljesítésében látták az önvezetés megvalósításának leggyorsabb és leggazdaságosabb módját. Fejlesztéseiknél nagyban támaszkodnak a repülőipar megoldásaira. A cég vizuális szenzorokból és mesterséges intelligencia által támogatott feldolgozó egységekből álló rendszerét úgy alakították ki, hogy az könnyen és jelentős fejlesztés, extra kiadások nélkül összekapcsolható legyen minél több járműgyártó és egyéb szenzorokat készítő beszállító megoldásával.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak