Pénz van, mégis bajban van az európai startupkultúra. Lassan talán az uniós döntéshozók is felismerik: ha nem változtatnak a startupok adózási szabályain, akkor előbb-utóbb az összes nagy reményű cég Amerikába vándorol. Mint azt mi is megírtuk, idén januárban több száz európai technológiai startup vezetője írta alá azt a nyílt levelet, amiben felhívják a figyelmet, hogy az európai adózási szabályok miatt versenyhátrányba kerülnek amerikai és ázsiai vetélytársaikkal szemben. Eközben dől a pénz a startupokba, tavaly összesen 10 milliárd dollárnyi tőkét fektettek közel 2200 európai induló technológiai vállalkozásba.

A levél szerint a leginkább égető kérdés a munkavállalói tulajdonszerzés rossz szabályozása. A szabályozás Európa-szerte elavult, így az európai induló vállalkozásoknak esélyük sincs arra, hogy megtartsák tehetséges fejlesztőiket. Csúcsfizetéseket nem tudnak adni, de ezt részvényopcióval sem tudják ellensúlyozni.

Most azonban mintha elindult volna valami, legalábbis Németországban már egyes politikusok is kezdik felismerni, hogy ez a helyzet hosszú távon egész Európát hátrányosan fogja érinteni – írja a Bloomberg a témának szentelt összeállításában.

Vannak biztató jelek

Az összeállításban idézik a GetYourGuide nevű, épp unikornis kategóriába lépő berlini startup vezetőjét, aki szintén arra panaszkodik, amit a januári levél is megfogalmazott. Nem tudja megfizetni az embereket, de részvényopciót sem kínálhat számukra, mert az olyan plusz terhet jelent a cégnek – és később a munkavállalónak is –, hogy lényegében kitermelhetetlen.

Ha egy alkalmazott részvényopciót kap, annak lehívásakor jövedelemadót kell fizetnie a valós piaci érték és a papír kibocsátási ára közötti különbség után (ez Németországban akár a 47 százalékot is meghaladhatja), ha pedig eladja a papírt, a nyereség után is kell 25 még százalék adót fizetni. Ezzel szemben Amerikában mindössze utóbbi után kell fizetni adót, maximum 20 százalékot.

Bár vannak kivételek – a Bloomberg Nagy-Britanniát, Olaszországot, Portugáliát és Franciaországot említi –, az EU tagállamai inkább a múlt századból itt maradt adózási szisztémát követi. A svédeknél például a részvényopciót több mint 50 százalékos adó sújtja.

Más szemléletre lenne szükség

Az Európai Unió bármennyire is biztosítja az áruk szabad áramlását, mégis csak sok kis apró nemzeti piac összessége, amely csak összméretében veszi fel a versenyt Amerikával. Ha azonban például egy magyar magyar cég az EU piacán akar terjeszkedni, egyből beleütközik az egyes nemzeti piacok szabályozásába, azaz újra és újra módosítania kell az üzletmenetét. (Az már csak hab a tortán, hogy az európai üzleti kultúra eleve más, mint az amerikai, például kevésbé fogadja el, hogy a kísérletekkel szükségszerűen együtt járnak a kudarcok).

Most a németeknél is elindult valami, ami talán hatással lehet a német gazdasággal szoros kapcsolatot ápoló többi tagállam szabályozására is. A Bundestag pénzügyi bizottságának elnöke, Bettina Stark-Watzinger kidolgozott egy javaslatot arra, hogy a részvényopciót terhelő adókat drasztikusan csökkentsék. Stark-Watzinger szerint a német gazdaságpolitika tévedésben van: még mindig a kereskedelmi többlettel meg a német autóiparral büszkélkedik, miközben a digitális gazdaságban egyre jobban lemarad, épp abban a szegmensben, ami a jövőben a növekedés kulcsa lesz. Az elavult szemléletet jól tükrözi, hogy még kutatás-fejlesztési beruházásokra sem minden ország ad adókedvezményt.

Amíg nem születik valamiféle generális szabályozás, addig maradnak a kerülőutak. A GetYourGuide például kitalálta a helyettesítő vagy virtuális részvényt. Ez lényegében egy opciós pénzjutalom, ami függ a cég értékelésétől, és amikor a dolgozó pénzzé akarja váltani, csupán jövedelemadót kell fizetnie utána. Ez azonban nem feltétlenül előnyös, mert a fedezetét állandóan biztosítani kell, és egy esetleges tőzsdére lépésnél is bonyolítja a helyzetet.

Magyarország sem jeleskedik

Magyarország sem jeleskedett eddig a startup-szcéna támogatásában. Pedig 2014 környékén még voltak nagy, de mindenképpen hangzatos tervek. Cséfalvay Zoltán, aki akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára volt, a 2014-es Startup Tavasz rendezvénysorozat sajtótájékoztatóján belengette, hogy a startupok Budapestre csábítása érdekében a kormány esetleg adókönnyítésekkel is segítené az induló vállalkozásokat. Cséfalvay akkor olyan adórendszerről beszélt, amely versenyképessége révén segíti, hogy Budapest közép-erurópai startup-főváros lehessen.

Végül a tervekből nem lett semmi, sem adókedvezmény, sem startup-főváros.