Ennek ellenére gyorsan nő a felhőt használó hazai kkv-k száma. Megkérdeztük a szállítókat a tapasztalataikról.

Hazánkban a kis- és középvállalatoknak még alig 3 százaléka használ valamilyen felhő-alapú szolgáltatást. Ezt a szakértők az óvatosság mellett a hiányos informatikai ismeretekkel magyarázzák. Tévhit ugyanakkor az is, hogy felhőbe költözni csak nagyon komoly saját IT-tudással lehet. A "költöztetők", vagyis a szolgáltatók segítenek ebben. Szolgáltatóban már nincs hiány. A kimondottan erre a célra alakult magánvállalkozások mellett beszálltak az üzletbe a technológia szállítók. Erről beszélt a Bitportnak nemrégiben Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője, de jó portfolióbővítési lehetőségnek tartják a cloud bizniszt a távközlési szolgáltatók is.

Az alkalmazástípusú felhőkkel könnyebben boldogulnak a kkv-k

Az igénybe vett szolgáltatások kétharmada inkább alkalmazás típusú (SaaS – Software as a Service). Ezt követi az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS –  Infrastructure as a Service) közel egyharmad arányban, és csak nagyon kis százalékban veszik igénybe a hazai kkv-k a platform jellegű szolgáltatásokat (PaaS – Platform as a Service).

Ennek oka egyértelműen a kkv-k nem kielégítő IT ismereteiben keresendő – mondja Béres András, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának a vezetője, aki egyben az Invitel vállalati szolgáltatás portfólió menedzsment vezetője is. "Az alkalmazások a legfelsőbb szintjét jelentik a felhő-alapú szolgáltatásoknak, így ezek igénybevétele követeli meg a legkevesebb IT jellegű szaktudást. A másik két csoportba tartozó szolgáltatások esetén szükség van további informatikai feladatok elvégzésére ahhoz, hogy a végfelhasználók elérjék az általuk használt programokat" – mondta Béres.

A fejlődés ütemében ma még jó adag kincstári optimizmus rejlik

Ami a piac fejlődését illeti , az IVSZ szerint éves szinten már mintegy 40 százalékos a bővülés – igaz, a növekedés nagyon alacsony bázisról indult. Ez a növekedési ütem várhatóan a következő 3-4 évben is folytatódik. Kevésbé osztja ezt a derűlátó nézetet a Magyar Telekom. Szakértői szerint a helyzet ugyan folyamatosan javul, de nem túl gyorsan. Úgy látják, a 10-50 főt foglalkoztató magyar cégek egyelőre alapvetően bizalmatlanok a felhőalapú virtuális irodai környezettel és a korszerűbb informatikai megoldásokkal szemben. A szkeptikus kkv-vezetők úgy gondolják, a felhőalapú szolgáltatásokra épülő irodára ma még nem érett a cégük.

Béres András (Invitel, IVSZ): éves szinten már mintegy 40 százalékos a bővülés – igaz, a növekedés
nagyon alacsony bázisról indult...

Még ennél is kedvezőtlenebbnek látja a hazai helyzetet a múlt évben inkább a közel-keleti és afrikai régióban terjeszkedő Neostratus. A magyar piac szerintük inkább stagnál, legfeljebb minimális lehet a bővülés.

Mindezek ellenére egyre többen szállnak be az üzletbe. A mobilszolgáltatók például jelenleg a Microsoft Office 365 különböző szolgáltatáscsomagjait kínálják, amelyek levelező szolgáltatást, online tárhelyet, valamint a Wordöt, az Excelt és a PowerPointot tartalmazzák, sőt csoportmunkára is lehetőséget nyújtanak. Van olyan szolgáltató, amelynek a kínálatban megtalálhatók biztonsági, illetve a mobil eszközök vállalaton belüli menedzselésére szolgáló megoldások is.

A Neostratus, amely elsősorban távközlési cégeknek és rendszerintegrátoroknak, valamint nagyvállalatoknak nyújt privát, publikus és hibrid felhőszolgáltatásokat, valamint Cloud in a Box megoldást, partnerein keresztül több száz hazai mikrovállalkozást is elér.  A szoftver- és infrastruktúra megoldásokat az üzleti felhasználók a cég saját fejlesztésű felügyeleti szoftverén keresztül tudják igénybe venni.

Nemrégiben nyerte el az Eurocloud magyarországi szervezetétől  Az év cloud szolgáltatója címet a Tresorit.  A társaság fájlmegosztó szolgáltatásával a felhasználók teljes biztonságban tárolhatnak, szinkronizálhatnak és férhetnek hozzá  bármilyen eszközről a dokumentumaikhoz, képeikhez. Mindehhez csak egy egyszerű alkalmazásra van csak szükség. A Tresorit már azelőtt titkosítja az adatokat, mielőtt azokat a felhasználók feltöltik a szerverekre. Utána már azokhoz hozzáférni csak a felhasználó tud, vagy az, akinek ő engedélyt ad. A cég a szolgáltatást főként olyan felhasználóknak, ügyvédi irodáknak, pénzintézeteknek ajánlja, amelyek olyan érzékeny adatokkal (ügyfelek dokumentumai, szerződések stb.) dolgoznak, melyeket időnként meg kell osztaniuk vállalaton kívül is. Az érzékeny adat birtokosa ugyanakkor, ha szükséges, bármikor és bárkitől vissza tudja vonni a hozzáférést.

Ingatlancégek, építészirodák és a kreatív ipar adja a felhasználói bázis zömét

Arra a kérdésre, hogy milyen iparági, ágazati körből kerülnek ki legnagyobb számban az ügyfelek, Béres András a kommunikációs és az üzleti, valamint a pénzügyi szolgáltatókat emeli ki. Míg az előbbi két szegmens alapvetően nyilvános felhőszolgáltatásokat vesz igénybe, addig a pénzügyi szolgáltatók elsősorban a privát felhőt részesítik előnyben, de ez alaptevékenységük bizalmas jellege miatt érthető is.

A Telekomnál az anyacég, a Deutsche Telekom által nálunk végzett felmérésre hivatkozva további területeket is felsorolnak. A jövőben az ingatlanokkal foglalkozó cégek, az építészirodák, de akár az állatorvosok körében vagy a reklám- és kreatív ügynökségeknél is megnőhet az érdeklődés a felhőszolgáltatások iránt. Hasonló tapasztalatokat szerzett a Tresorit is, hozzátéve a könyvelő cégeket, illetve általában a kreatív iparban dolgozókat, legyenek azok fotósok vagy grafikusok. A legnagyobb érdeklődést a Telenornál jelenleg a különböző gyártó cégeknél tapasztalják, és főként olyan vállalkozások esetében, amelyek számára fontos a mobilitás, valamint az, hogy bárhonnan, bármikor elvégezhessék feladataikat. Jó példa erre a Telenor szerint a szállítmányozás.

Ágazatonként eltérő a felhőelemek népszerűsége

A legnépszerűbb felhőszolgáltatások közé a kommunikációs és kollaborációs megoldásokat nyújtó alkalmazásokat (csoportmunka, levelezés, dokumentum megosztás, videokonferencia stb.) sorolja Béres András  Tipikusan ezeket tartja olyan alkalmazásoknak, amelyeket a legegyszerűbben és a legkisebb költséggel tudnak igénybe venni a cégek a felhőből. Az előbbieket követi a CRM (ügyfélkapcsolat kezelő) rendszerek.

A kreatív ipar is nagy felhőhasználó lesz. A Tresorit mobil appja

A Telenornál a népszerűségi listát a nem túl régóta árult biztonsági megoldások vezetik, és hasonlóan nyilatkozott a Tresorit is. A Tresorit szolgáltatásában néhány hónapja érhető el az úgynevezett Események funkció, amivel a felhasználók nyomon követhetik, hogy kivel mikor osztottak meg adatokat, ki módosította az egyes fájlokat utoljára, illetve azt is, ha valakinek megvonták a hozzáférését.

Érdekes kérdés az is, hogy az ügyfelek hány százaléka vesz igénybe egynél több szolgáltatást, illetve hogy mennyire jellemző, hogy egy ügyfél a teljes IT-ját felhőre építi. Az IVSZ munkacsoportjának vezetője szerint általánosságban elmondható, hogy a cégek többnyire a kevésbé kritikus alkalmazásaikat, szervereiket migrálják, illetve veszik igénybe a felhőből. Sokszor a megnövekedett kapacitásszükségletükhöz, illetve tesztekhez választják a felhős környezetet. Azok a cégek, amelyek egyszer kipróbálták a felhőt, azok döntő többsége fokozatosan egyre több és több szolgáltatást vesz igénybe.

A Telekomnál viszont úgy látják, nem rakható ki felhőbe egy cég teljes informatikája, legfeljebb olyan speciális tevékenységek, mint a call center. "Ezért itthon biztos nagyon kevesen vannak teljes felhő szolgáltatásban. Kérdés persze az is, hogy hogyan definiáljuk a teljes IT-t. Ha az összes irodai szoftver és az operációs rendszer felhőalapú verzióját, a hardver helyett pedig vékonykliensek használatát értjük rajta, akkor ez Magyarországon még nagyon-nagyon alacsony százalék lehet" – vélik a Telekom szakértői.

Nagyjából ezt a nézetet osztják a Telenornál is: jelenleg még nem jellemző, hogy az ügyfelek mindent kihelyeznének a felhőbe, először inkább egy-egy IT rendszert cserélnek le felhőszolgáltatással, és főleg ott, ahol a meglévő rendszer már elavult, vagy azonnal érezhető a költségmegtakarítás."

A startup cégek ugyanakkor jellemzően már induláskor a felhő mellett döntenek. Béres András úgy látja, ma már egyre inkább terjed a nyilvános és a privát felhő együttes használatát jelentő hibrid felhő. Az üzletileg kritikus alkalmazások és rendszerek házon belül maradhatnak, míg a kevésbé kritikusakat pedig nyilvános felhőből veszik igénybe a cégek. Így látják ezt a Neostratusnál is azzal a megszorítással, hogy a hibrid megoldásokat elsősorban a nagyvállalatok alkalmazzák, az egyéb felhasználói szegmensben inkább az 1-2 szolgáltatás igénybe vétele a tipikus.

A legfőbb motiváció a takarékosság

A már jelenleg is cloudot használók elsősorban a megoldás gazdaságosságát emelik ki. Olcsóbb, mint házon belül fejleszteni rendszereket, hiszen nem kell hozzá infrastruktúrát építeni vagy szakembert felvenni. Ezek az előnyök a jövőben tovább erősödhetnek, miközben a felhőalapú szolgáltatásokkal szemben támasztott aggodalmak – a biztonsági kockázatok, a megfelelő szolgáltatás a belső szaktudás hiánya – a szolgáltatások terjedésével, javulásával és esetleges szabályozásával enyhülnek majd – összegzi tapasztalatait a Magyar Telekom.

Lakatos Péter (Magyar Telekom): "minden második döntéshozó tartott a felhőalapú virtuális
irodai környezet anyagi vonzataitól..."

A Neostratusnál  a hatékonyságot és a rugalmasságot emelik ki: egyrészt a költségek jobban tervezhetőek és skálázhatóak, másrészt a felhasználók száma is rugalmasan alakítható az üzleti igényeknek megfelelően. A megtakarítás szerintük leginkább abban mutatható ki, hogy akár egy néhány fős cég is képes nagyvállalati szintű, megbízható és minőségi szolgáltatásokat igénybe venni a felhőn keresztül, ami így a töredékébe kerül annak, mint amennyiért házon belüli ki tudná építeni.

A Tresorit ugyanakkor – érthető módon – a biztonsági tényezőt hangsúlyozta. A cég szerint egyre többen felismerik azt, hogy gondoskodniuk kell adataik védelméről, amiben a felhő is segít. Egy-egy kiszivárgó bizalmas adat ugyanis ma már sokmilliós kárt is okozhat.

Fő (kihívás) a bizalom

A bizalom megszerzését és az ismerethiány feloldását tartja a legnagyobb kihívásnak Béres András, utalva az Invitelnél szerzett tapasztalataira. "A helyzet ma már nem olyan nehéz, hiszen szinte mindenki használ valamilyen felhőalapú szolgáltatást a mindennapokban, gondoljunk csak a közösségi oldalakra, az ismert levelező szolgáltatásokra vagy fájlmegosztó rendszerekre. Ezért a döntéshozók is egyre könnyebb elfogadják a felhőt mint a helyben kialakított IT környezet valós alternatíváját" – mondta lapunknak a szakember.

Az ismeretek hiánya a Magyar Telekom szakértői szerint is kritikus pont. A félelmek jelentős része ugyanis bizalmatlanságon alapul: a döntéshozók háromnegyede alapvetően ellenérzéssel fogadja, ha a rendszerüzemeltetés felelősségét ki kellene adnia egy harmadik személynek vagy szolgáltatónak. "A DT már idézett felmérésében legtöbben a biztonsági résekkel kapcsolatos aggodalmat említették. Ugyanakkor minden második döntéshozó tartott a felhőalapú virtuális irodai környezet anyagi vonzataitól is" – emeli ki Lakatos Péter, a Telekom kkv-kért felelős vezérigazgatóhelyettese.

A potenciális ügyfelek bizalmatlanságot említette legfőbb nehézségként a Neostratus és a Telenor is. Pedig – hangsúlyozzák a Telenor szakértői – a méretgazdaságosság és a szigorú követelmények miatt ezek a szolgáltatások magasabb fokú biztonságot képesek garantálni, mint amilyent általában egy kis- és középvállalkozás magának ki tud alakítani.

Cloud & big data

First person shooter videókat gyárt a londoni rendőrség a Facebooknak

Cserébe a londoni rendőrség testkamerákat kap a cégtől. A Facebooknak jó oka van erre a furcsa megállapodásra.
 
EZ A HELYZET SIÓFOKON

SAP NOW Hungary:
szerszámkészlet az ügyfelek lenyűgözéséhez

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Ömlik a pénz a digitalizációval foglalkozó startupokba, de a rossz beidegződések még mindig lassítják az átalakulást.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Nagyvállalati mesterséges intelligencia (MI) megoldások a Lenovótól

Elkezdődött a mesterséges intelligencia hajtotta gazdasági átalakulás. Az összetett technológia könnyű használatba vételét, rugalmas bővítését ígérik a Lenovo adatközponti megoldásai.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.