Amikor Papp Istvától interjút kértünk, még elsősorban a lezárult üzleti évről és a Satya Nadella bejelentette átalakulás hatásairól akartuk kérdezni. Aztán lettek más aktualitások is. Például az, hogy a komáromi mobilgyár bezár, pedig korábban nem csak a magyar Microsoft vezetője reménykedett abban, hogy a Nokia Microsofthoz került telefongyártó részlegéhez tartozó üzemnek eljöhet a második aranykora. A szintén ex-nokiás budapesti k+f központ legutóbbi bővítését viszont biztató jelnek véli a Papp István.

Összességében azonban annak ellenére, hogy újabb kétszámjegyű növekedési ütemű üzleti évet zárhatott a Microsoft magyarországi leányvállalata, a a komáromi gyár bezárása létszámban és bevételben is jelentősen zsugorítja a redmondi cég itteni jelenlétét.

Bitport: Újabb pénzügyi év zárult le június végével a Microsoftnál, mit tett hozzá az eredményekhez a magyarországi leányvállalat?

Papp István: Sorozatban a második nagyon jó évünket zárhattuk 2014-ben, a 2013-as 12 százalék árbevétel-növekedést közel megkétszereztük. A júniussal zárult legutóbbi pénzügyi évben a kiszámlázott árbevételünk 22,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel egyben sikerült a hazai informatikai piac növekedését is 20 százalékponttal meghaladni.

Bitport: Mik voltak a fő húzóterületek?

P. I.: Szinte minden technológiai és vertikális szegmensben sikerült növelni piaci részesedésünket a versenytársak rovására. A közvetlenül menedzselt nagyvállalati ügyfelek szegmensében 40 százalékot javultunk, ami alapvetően egy struktúraváltásnak köszönhető. Átalakítottuk ugyanis az ügyfélkezelés módszertanát. A mi megközelítésünk eltér ugyan az anyavállalati gyakorlattól, de mivel eredményesnek bizonyult, a központban most fontolgatják, hogy regionális szinten is bevezetik a modellt több országban.

Bitport: Mi a magyar modell lényege?

P.I.: Egyfelől jelentősen csökkentettük a menedzselt ügyfelek számát annak érdekében, hogy jobban megértsük a vevők elvárásait, és testre szabott, nem pedig konfekció megoldásokat tudjunk kínálni. Az ügyfeleket különböző szempontok szerint csoportosítottuk, kiválasztottuk közülük azt a háromszázat, amelyről azt gondoltuk, hogy a legnagyobb haszonra tehet szert egy Microsofttal kialakított, szoros együttműködés során. Másfelől átalakítottuk a munkafolyamatokat, az ügyfélmenedzserek ma már nagyobb döntési önállósággal foglalkoznak a vevőkkel. Ezáltal nagyobb szabadságot kapnak az ügyfelek kiszolgálásában, de a felelősségük és a számon kérhetőségük is nagyobb. Egy-egy szakértékesítő már nem 30-40 ügyfelet szolgál ki, hanem "csupán" néhányat, de azokkal folyamatosan és szoros kapcsolatban dolgozik együtt.

Bitport: A nagyvállalati 40 százalékos növekedésben mekkora szerepe van a lejárt támogatottságú Windows XP operációs rendszerek cseréjének? Hol tartanak ezen a téren a hazai vállalkozások?

P. I.: Az átállás folyamatosan zajlik, a számítógépek 22 százalékán fut még XP, de fokozatos a váltás a korszerűbb Windowsra. Az átállás folytán a nagyvállalati szegmensben 10 százalék alá csökkent az XP-s gépek aránya. A kisvállalati szegmensben is eredményes volt az átállás, ott a cégek kevesebb mint a 30 százaléka használja még a lejárt támogatottságú operációs rendszert. Nagyjából ez az arány igaz a kormányzati területre is.

Bitport: Az XP-ről főként váltottak a cégek, Windows 7-re vagy Windows 8-ra?

P. I.: A nagyvállalatok jellemzően Windows 7-re tértek át, de a Windows 8-nak is van már 3-5 százalékos részesedése a vállalati ügyfélkörben. Utóbbit nagyobb arányban használják a kisvállalatok.

Bitport: Milyen egyéb területek bizonyultak jövedelmezőnek a most zárult pénzügyi évben?

P. I.: A növekedéshez hozzájárult a felhőszolgáltatások iránti igény bővülése is. Míg három évvel ezelőtt az árbevételünk alig 2 százaléka származott erről a területről, az elmúlt évben már teljes árbevételünk a 11 százalékát adták a korszerű felhőalapú megoldások. Az Office 365, az Azure, illetve a felhős CRM határozzák meg leginkább ezt a piacot.

Tavalyelőtt a cég meghirdette a "Device and Services" stratégiát, amit az új vezérigazgató, Satya Nadella belépésével ma már "Mobile First, Cloud First" néven emlegetünk. Ez sokkal kifejezőbb megfogalmazás, hiszen világosabban tükrözi az ügyfeleink mobilitással és méretgazdaságossággal kapcsolatos igényeit. A növekedésben a mobil eszközök irányába tett nyitás is sokat segített, ezek értékesítésében kifejezetten eredményes évet zártunk.

A játékkonzol piacon közel 80 százalék a részesedésünk, az új okostelefonok értékesítésében közel 12 százalékot szereztünk, ami azt jelenti, hogy egy év alatt több mint 170 ezer új Windows-os okostelefont került piacra Magyarországon. Ebben a szegmensben két-három évvel ezelőtt még alig egy-másfél százalékos volt a részesedésünk. Azt reméljük, hogy további egy-másfél éven belül el tudjuk érni a 20 százalékot is. A Windows 8-as újgenerációs számítógépek piaca is fejlődött, még akkor is, hogy ha a hagyományos táblagépek piacán nem tudtunk jelentős áttörést elérni.

Bitport: Mi ennek az oka?

P. I.: Ez a piaci szegmens még nagyon kialakulatlan, annak ellenére, hogy tavaly itthon mintegy 600 ezer táblagép talált gazdára. A volumen nagy részét adó fogyasztói szegmens ugyanis a 25-40 ezer forint közötti árkategóriát keresi. Még nagy az igény a belépőszintű eszközökre, a vásárlók nem hajlandóak fizetni a prémium kategóriába tartozókért. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a jövőben a piac konszolidálódni fog, a volumen csökken, de az eladott eszközökön belül egyre nagyobb lesz az értékesebbek aránya. A hibrid, leválasztható eszközök kategóriájában viszont érezhetően bővül a Windows 8 használata. Amit még a növekedés kapcsán kiemelnék, hogy általában a szolgáltatási szegmens érte el a legnagyobb, közel 50 százalékos növekedést. Vagyis a fővállalkozásban végzett rendszerintegrációs tevékenységünk jelentősen bővülni tudott, és ez nem ment a partnereink kárára. Ide sorolható a cloud mellett a mobilitás, az üzleti intelligencia vagy a vállalatirányítási, ügyfélkapcsolati rendszerek is. Megoldásaink bevezetése komoly mérnöki szaktudást igényel, ahol szükség van a szakembereink közvetlen jelenlétére.

Bitport: Mi marad akkor a partnereknek?

P. I.: A Microsoft egy forintnyi licencbevételére, közel 8-9 forint helyi hozzáadott érték rakódik. Ez a partnerek jelentőségét és lehetőségét mutatja. Több mint 300 aktív partnerünk van Magyarországon. Megférünk a piacon, ha világos együttműködési elveket követünk.

Bitport: A 2014-es bevételi mutatókban valamennyi már a Nokia-bizniszből is benne van?

P. I.: Az eszközértékesítés árbevételét még nem konszolidáljuk a magyarországi eredményekbe, helyi árbevételünkben csak az operációs rendszerből származó forgalmat számoljuk el.

Bitport: Hol tart egyébként ma a Nokia-integráció Magyarországon? A komáromi gyárról már tudjuk, elesett...

P. I.: Magyarországon mindenképpen komoly Microsoft-jelenlét alakulhat ki a Nokia felvásárlásával, kezdve "tőlünk" a marketing és kereskedelmi képviseletet ellátó egyik Microsoft Magyarországtól az egykori Nokia közel 300 fős szolgáltatóközpontjáig, amely szintén a Microsoft szervezetébe integrálódik majd. És valóban, most már sajnos azt is tudjuk, hogy ennek az új, erősebb microsoftos jelenlétnek nem lesz része a komáromi gyár.

Az alaphírt sem lehetőségem, sem jogom sincs kommentálni, de azt érdemes látni, hogy a több országot érintő gyártókapacitás-átrendezés még a tranzakció részének tekinthető, ilyen formán tehát nem az új korszak első lépése, inkább egy korábbi korszak záró epizódja. Magyar cégvezető természetesen nem lehet boldog hazai munkahelyek megszűnése láttán, ennek ellenére jó esélyünk van arra is, hogy Magyarország "egy osztállyal feljebb léphessen" a Microsoft-világon belül, ahol egyre inkább magasabb hozzáadott értékű tevékenységgel vagyunk jelen. Az ex-Nokia budapesti kutatás-fejlesztő központjának két hónappal ezelőtti bővítése legalábbis erre utal.

Bitport: A most induló újabb üzleti évre milyen nagyobb léptékű dolgokat terveznek?

P. I.: A most lezárt évben az XP-csere volt az egyik fő hajtóerő, 2015-ben a Windows Server 2003 támogatása szűnik meg. Ez még nagyobb feladatot jelent majd ügyfeleknek, hiszen a szerverek sebezhetősége, biztonsága igen fontos kérdés. Játékpiacon szeptemberben jövünk az Xbox One-nal, de bővül az okostelefon portfolió is, jönnek az olcsóbb készülékek.

Bitport: Az új vezérigazgató, Satya Nadella a napokban levelet írt a cég dolgozóinak, ami egyebek mellett új irányt szabott a Microsoftnak, és amiben az alkalmazottaktól is újfajta hozzáállást vár el, ezek milyen változásokat hoznak a Microsoft Magyarország életében?

P. I.: Satya Nadella levele megerősítése, szikár összefoglalása annak a programnak, amelynek meghirdetésével – Steve Ballmer után – ő lett a Microsoft első embere. A "produktivitás és platform" stratégia arról szól, hogy az egykori szoftveróriásból olyan márkává változtassuk a Microsoftot, amely a felhasználóknak új, a termelékenységüket javító eszközöket és platformokat, új képességeket és szolgáltatásokat nyújt. Ez változást követel a céges kultúrában és az egyéni attitűdben is. Még innovatívabb, még gyorsabb, átláthatóbb és hatékonyabb folyamatokra kell törekedni. Mindezen felül pedig arra, amit én úgy hívok, hogy a vállalkozó szellem. Valaha ez tette a legnagyobbak egyikévé a Microsoftot.

Papp István és Szijjártó Péter a stratégiai partnerség aláírásán 2012 decemberében (fotó MTI/Soós Lajos)

Bitport: A Microsoft az elsők között kötött stratégiai megállapodást a kormánnyal. Mi lett ennek eddig a hozadéka a kormány és mi a Microsoft Magyarország számára?

P. I.: Egy jó stratégiai megállapodásnak a felhasználók számára van hozadéka. Két területen fogalmaztunk meg konkrét célokat, az egyik a digitális írástudatlanság leküzdése, ami gazdasági, társadalmi szempontból egyaránt fontos kérdés. Ennek kapcsán elindítottuk a Digitális Közösség nevű programot, aminek a célja, hogy olyan hátrányos helyzetű háztartásokba is eljussanak a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök, ahol ez állami támogatás nélkül nem megy. A miskolci program volt a pilot, ott közel 20 ezer háztartási kapott korszerű számítógépet, hozzátartozó szélessávú előfizetést. A helyi lakosok ma már sokféle kormányzati, önkormányzati digitális szolgáltatást érhetnek el. Az állami további 10-15 településre vinné tovább a programot, amit mi támogatunk. A következő város Salgótarján lesz, a többiről még folyik az egyeztetés. Ezen a területen időarányosan jól állunk, de még sok a feladat.

A másik program a közoktatás digitalizációja, amellyel szeretnénk elérni a teljes digitális átállást. Ennek egyik eszköze lehet az úgynevezett Nemzeti Közoktatási Portál létrehozatala, amit a illetékes tárca háttérintézményével, az OFI-val közösen végzünk. A portál a gyerekek képességfelmérésében, a digitális tananyagok elérésében, egy közösségi-tanulási tér kialakításában és egy nagyon komoly analitikai rendszer létrehozatalában nyújt majd segítséget. Cél, hogy egy-két éven belül a nemzeti alaptanterv minden témája digitális tananyag, digitális gyakorlatok formájában legyen elérhető. Ez ezer témához tartozó anyagot és 15 ezer gyakorlófeladatot jelent. A fejlesztési projekttel egyelőre a szerződéskötés fázisában vagyunk, de nagyjából jövő év áprilisában már hozzáférhető lesz a tanárok és a diákok számára egyaránt. A tartalomfejlesztést viszont már nem mi végezzük.

Bitport: A kormány átalakítása az ágazat eddigi kormányzati felelősének a távozásával járt, utóda még nincs. Hírek szerint a jelöltek többsége a politikából és nem a szakmából jön. Hogy látja ennek alapján a hazai ágazat jövőbeni helyzetét?

P. I.: Az államigazgatási rendszerben a felelősségek leosztásának van jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy a jövőben egy bonyolult vagy inkább egy egyszerűen átlátható keretet adnak az ágazat fejlesztéséhez. Bízom benne, hogy az új kormányzati struktúra pozitívan fog hatni a hazai infokom ágazat jövőjére. Két dolgot emelnék ki, túl a személyi kérdéseken, amelyek nyilvánvalóan fontosak, de számomra nem ezek a legmeghatározóbbak. Az egyik, hogy az ágazattal kapcsolatos stratégiai kérdések a miniszterelnökségen fognak eldőlni. Ilyen értelemben felértékelődött az ágazat szerepe. A másik, hogy a 2014-2020-as uniós periódusban az előző ciklusénál több pénz, közel 600 milliárd forint áll a szakma rendelkezésére.

Bitport: Térjünk vissza a piaci viszonyokra. A Microsoft is egyre láthatóbban van ott van a hazai startupok környékén. Mi a célja ezzel, felvásárlási vagy egyéb szándék vezérli?

P.I.: Több célunk is van, egyrészt keressük a potenciális együttműködés lehetőségét, ami lehet akár felvásárlás is. Látni kell, hogy ma már a nagy cégek sem képesek egymagukban az összes innovációt elvégezni. A másik cél, hogy a versenyképes technológiával segítsük az induló vállalkozásokat. Legjobb termékeinket különféle programok keretében egy bizonyos ideig ingyen bocsátjuk a rendelkezésükre, ami jól jön az alapvetően tőkehiányosan induló vállalkozásoknak. Harmadsorban szeretnénk a startupok támogatásával ráirányítani a figyelmet a hazai tudáságazatban rejlő lehetőségekre, és arra, hogy a kreativitás az egyik legnagyobb természeti kincsünk. Erre kell és lehet építeni, a startupok mindehhez pedig jó példát szolgáltatnak.