Hogyan igazodik az iparági trendekhez és az ágazatban végbement változásokhoz a Microsoft a világban és itthon, milyen utóélete van a kormánnyal kötött stratégiai megállapodásnak? Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt a héten újságíróknak Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója. Az anyacég stratégiaváltása nyomán a magyar leányvállalat is átalakul, és ezzel párhuzamosan az elmúlt évben 28 fővel nőtt a cég létszáma.

A három kulcsterület

Három kategóriát jelölt meg Papp István, melyre szerinte a technológia szektor jelenleg fókuszál: a fogyasztói szolgáltatásokat, az eszközgyártást, valamint a nagyvállalati megoldások. Szerinte hosszú távon csak azok a cégek maradhatnak versenyképesek, amely mind a három területen képesek az élre kerülni.

A fogyasztói szolgáltatásokra koncentrálnak az egyéni felhasználókat megcélzó felhőalapú szolgáltatást kínáló cégek, például a Google, a Netflix vagy az Amazon. Ezen a területen óriási az innováció, de az üzleti modell itt a legbizonytalanabb és a legkialakulatlanabb, mert a rendszer itt ma még támogatásos alapon működik, vagyis nem az fizet érte, aki ténylegesen használja a szolgáltatást, bár ez utóbbival kapcsolatban maga Papp is felhívta a figyelmet arra a felhasználói dilemmára, hogy ingyenes szolgáltatás esetében a felhasználó nem feltétlenül csak ügyfél lehet.

Az eszközgyártás – ide sorolható egyebek mellett az Apple, a Samsung, vagy a Nokia is – a Microsoft értelmezésében nem más, mint hatékonyan működtetett ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management). Ezeknek a cégeknek az a célja, hogy az innovatív, ezért többnyire drága termékeket minél olcsóbban tudják előállítani.

A nagyvállalati megoldásokat jellemzően a hagyományos nagy informatikai vállalkozások szállítják. Ilyen a HP, az Oracle, az SAP vagy a Cisco, de részben ide sorolható a Microsoft is. Ezek a cégek mind-mind nagyon erős vállalati megoldásokat építettek ki az elmúlt években.

A Microsoft úgy látja, ő az egyetlen

A technológiai ipar szereplői közül jelenleg a Microsoft az egyetlen olyan cég, amelynek mindhárom területen megvan a szükséges portfóliója – állította az ügyvezető. A fogyasztói területet képviseli egyebek mellett az Xbox, a Skype vagy a Skydrive, ugyanakkor az eszközökhöz sorolható a Magyarországon még nem kapható saját táblagépe a Surface, amely Papp szerint itthon is piacra kerül, de ezt a vonalat erősítik majd a Nokia mobil eszközei is. Ami nagyvállalati szférát illeti, a Microsoftnak itt is széles a kínálata az adatbázis-kezelőtől a szerver megoldásokon át a különböző üzleti alkalmazásokig.

A cégnél már meg is indult a szervezetet az új célokhoz igazító átalakulás, amelynek a végén a jelenlegi szoftvervállalat készülékgyártó és szolgáltató céggé kíván válni. Az eszközgyártás azért is különösen fontos, mert a konzumerizáció folyamatában így lehet biztosítani a magánfelhasználású eszközök és a vállalati rendszerek összhangját – húzta alá az ügyvezető.

Ha jól alakul, Magyarország is profitál a Nokia-felvásárlásból

Ennek kapcsán érdeklődtünk a Nokia felvásárlás fejleményeiről. Papp István szerint egyelőre kevés a konkrétum, mivel még maga az ügylet sem zárult le. Szerinte azonban Magyarország sokat nyerhet, hiszen nálunk minden együtt van: gyártás és a szoftverfejlesztési kapacitás egyaránt rendelkezésre áll – jegyezte meg az ügyvezető.

Az üzleti modellváltás apropóján Papp István beszélt a rövid távú magyarországi tervekről is. Elmondta, hogy az okostelefonok itteni piacán jelenleg 10-12 százalékos a részesedése a Microsoftnak; ezt az arányt egy éven belül 15-20 százalékra szeretnék növelni. Erre megvan az esély, hiszen Európában jóval erősebbek a Windows Phone pozíciói, mint más piacokon. Hasonló részesedést céloztak meg a táblagépek értékesítésében is, ahol a hazai piacot ma még az olcsóbb eszközök határozzák meg. A Magyarországon eladott táblák 70 százaléka tartozik a 25-40 ezer forintos árkategóriába – mondta az ügyvezető. A cél a prémium szegmens erősítése.

Papp István és Szijjártó Péter a stratégiai partnerség aláírásakor: haladnak a dolgok...

Ami a felhőalapú szolgáltatásokat illeti, a piac sajátosságai miatt nehéz erre tényleges becslést adni, de a felhasználók számát tekintve egy 150-200 százalékos növekedés lehet reális a következő 2-3 évben Magyarországon.

Gyümölcsöző partnerség

Papp István kitért a kormánnyal közel egy éve kötött stratégiai partnerség fejleményeire is. A megállapodás egyik fontos eleme a digitális otthon program, amelynek fő célja, hogy javuljon Magyarországon a PC-ellátottság és a szélessávú internethozzáférés, mindkettő penetrációja még alig haladta meg az 50 százalék körüli mértéket. A tervek szerint három-öt éven belül további egymillióval lenne jó bővíteni a nethasználók számát. Az ezzel kapcsolatos pilot-program kormányzati és iparági együttműködés keretében Miskolcon indul, ahol az év végéig a háztartások egy részét felszerelik majd a szükséges 3,5 milliárd forintot különítettek el.

A stratégiai megállapodásban szerepel a nemzeti közoktatási portál létrehozatala is, ebben a projektben a Microsoft platformszállítóként vesz adja. A létrejövő rendszer lehet az oktatás ügyfélkapu rendszere – emeli ki az ügyvezető. A program több elemre épül. Van benne képesség- és készségfejlesztési modul, de digitálisan feldolgozzák a Nemzeti Alaptanterv mintegy 1000 témáját is a tankönyveket kiváltó vagy azokat kiegészítő digitális tananyag formájában. A program keretében kifejlesztenek egy, a tanárok és a diákok, valamint az iskola és szülő kapcsolattartását lehetővé tevő rendszert, és lesz egy úgynevezett analitikai modul is, ami testreszabott információkat, elemzéseket ad a program résztvevői számára. A portál kapcsán a múlt héten jelent meg az első pályázati kiírás.