Vége a saját rendszerekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak, innentől a wifi, a telefonhívások vagy SMS-ek zavartalan működése sem biztosított a korábbi BlackBerry eszközökön.

A BlackBerry klasszikus készülékeit nem is olyan régen még az üzletemberek, poitikusok vagy újságírók serege használta, amikor a hagyományos mobiltelefonok szolgáltatásai már szűkösnek bizonyultak a folyamatos kapcsolattartáshoz, és a QWERTY billentyűzettel felszerelt BlackBerryk a 2000-es évek végén még jóval elterjedtebbnek számítottak, mint a frissen piacra került iPhone-ok. Újabb néhány év elteltével azonban már másoknak voltak kénytelenek licencelni a márkanevet, hogy aztán 2020 első negyedévében bejelentetsék: nem lesz több BlackBerry, mert már a licenc sem érdekli a gyártókat.

Formálisan mégsem ez jelentette az ikonikus telefonok végét, hanem az a 2020 szeptemberében közzétett bejelentés, amelynek értelmében a BlackBerry 7.1 OS és korábbi verzióihoz, a BlackBerry 10 szoftverhez, a BlackBerry PlayBook OS 2.1-hez és korábbi verzióihoz tartozó régebbi szolgáltatások elérhetőségét csak 2022. január 4-ig biztosítják. Ettől a dátumtól kezdve az érintett szoftvereket futtató eszközökön már a mobilszolgáltatások vagy a Wi-Fi kapcsolat megbízható működését sem garantálják, beleértve az adatátvitelt, a telefonhívásokat, az SMS-eket vagy a vészhelyzeti hívás funkciókat.

Csak az androidos utánérzés marad

Mivel 2022. január 4. éppen ma van, a BlackBerry saját operációs rendszereit használó modellek ma jutottak hivatalosan is a Commodore számítógép vagy az LD formátum sorsára, a védjegyüknek számító billentyűzetükkel és a hanyattegérrel (trackball) együtt. Ezzel a szebb napokat látott kanadai vállalat is lezárja azt az átalakulási folyamatot, amelynek során a mobiltelefon-gyártásról teljesen átáll az szoftver alapú üzleti modelljére. A ma már nem is annyira új, biztonsági irányú fejlesztései között érdemes megemlíteni például a BlackBerry UEM-et (Unified Endpoint Manager), amely a végponti eszközök biztonsági menedzselését biztosítja on-premise formában és a felhőben is, valamint az autóiparban sikeresnek mondható biztonsági rendszert, a QNX platformot.

Ez utóbbi egyébként nem nevezhető sikertelennek, amennyiben a tavalyi harmadik pénzügyi negyedévét már 74 millió dolláros nyereséggel zárta, szemben az egy évvel korábbi 130 milliós veszteséggel, de még így is csak a töredékét jelenti az eredeti gyártó, a Research in Motion hőskorszakban elért eredményeknek. A mai dátum mindenesetre sokak számára jelenti az érintőképernyőket, az új fizetési rendszereket vagy az új típusú közösségimédia-szolgáltatásokat megelőző korszak tényleges lezárását.

A blackberry.com oldalon megjelent közleményben a társaság köszönetet mond sok hűséges ügyfelének és partnerének, és felhívja a figyelmüket a BlackBerry márka alatt futó intelligens biztonsági szoftvereket és szolgáltatásokra, amelyek már a vállalati és kormányzati felhasználást célozzák. Egyben azt is kiemelik, hogy a szolgáltatások bezárása nem érinti az olyan későbbi, androidos modelleket, mint amilyen a BlackBerry KEY2. Ez utóbbit a kínai TCL gyártotta egy 2020-ban végetért partnerség keretében.

Mobilitás

Úgy tűnik, az MI élharcosai is kezdenek besokallni az MI-től

Már az Y Combinator társalapítója is kifakadt a mesterséges intelligenciával gyártott szövegek áradata miatt, bár az nem derült ki, hogyan mire számított az általa is "legnagyobb lehetőségnek" minősített technológia tömeges felhasználásában.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.