Csalás miatt kerül bíróság elé a Nikola Motor alapítója, Trevor Milton. Egy New York-i kerületi ügyészség három ügyben is vádat emelt ellene. Mint a Vice írja, az ügyészség egy olyan cégvezető képét rajzolta fel a vádiratban, aki lényegében mindenben hazudott a startupjával kapcsolatban. Csakhogy itt a hazudozás komoly pénzeket ért.

A 2015-ben alapított vállalat 2020 júniusa elején ment tőzsdére, és mint a CNBC beszámolt róla, Milton egyből multimilliárdos lett. Az unikornisként tőzsdére lépő vállalat piaci értéke néhány nap alatt 29 milliárd dollár környékére ugrott (még jelenleg is 4,8 milliárdra értékelik!) úgy, hogy (1) azóta sincs kész terméke; (2) egy fillér bevételt sem termel.

Miket hazudott Milton?

Milton állítása szerint a vállalat elkészítette hidrogénhajtású kamionja prototípusát, ami önállóan képes közlekedni (az ígéretesnek tűnő fejlesztési koncepcióról annak idején a Bitport is beszámolt). Az ügyészség szerint viszont a kamionról készült demóvideók kamuk.

A bilit egyébként tavaly ősszel egy aktivista short ügyletekre szakosodott befektetési kutatócég, a Hindenburg Research borította. Ők készítették azt a jelentést, mely szerint a vállalat minden lényeges kérdésben megvezette a befektetőit.

A kamion prototípusa például olyannyira nem működött, hogy egy bemutatón még a fényszórókat is a bemutatóterem elektromos hálózatáról működtették. Ezeket a vádakat akkor Milton határozott fellépésével tudta kezelni, még a részvények is visszakapaszkodtak egy átmeneti esés után. Ehhez persze jól jött az is, hogy a General Motors a Hindenburg-jelentés után pár nappal hozta nyilvánosságra, hogy megvette a Nikola 11 százalékát, és a cég elektromos pickupját, a Badgert már 2022-ben elkezdik gyártani.

De aztán jöttek az újabb vádak: nem igaz, hogy a Nikola az aktuális piaci ár negyedéért tud hidrogént termelni, és az sem, hogy a Badger sorozatgyártás előtti állapotban van. A cég abban is hazudott, hogy milliárd dolláros nagyságrendben lennének előrendelései a kamionjaira. Miltonék legképtelenebb állítása egyébként az volt, amitől legalább a GM-nek gyanút kellett volna fognia, hogy nem csak egy forradalmian új akkumulátor-technológiát fejlesztenek, hanem a járművek szinte minden alkatrésze saját fejlesztésű lesz. Az autóiparban ugyanis beszállítók, alvállalkozók hada adja össze a járművek elemeit, egyszerűen azért, mert így gazdaságos.

A meggyőzés művészete?

Meglehet, épp ez volt Milton titka – értékelte az esetet a Vice cikke. A vádirat is kiemeli, hogy Milton viselkedése jól illeszkedik a technológiai ipar szokásaihoz. Egyre általánosabb, hogy egy technológiáról szándékosan túlzó állítások jelennek meg, amiket olyan demóikkal támasztanak alá, melyek az adott termék érettségének hamis látszatát keltik. De mielőtt kígyót-békát kiabálnánk Miltonra: nem tett mást, csak lemásolta Elon Musk viselkedését. Igaz, utóbbi autókat is szállít, bár kamiont ő sem: a Tesla Semiról annyit tudni, hogy már több ember beszélt olyan emberrel, aki látott már olyan embert, akiről állították, hogy látta működés közben az elektromos hajtású kamiont.

A gátlástalan nagyotmondást azonban nem Musk honosította meg a technológiai iparban. Minden idők egyik legkülönlegesebb termékbemutatóján Steve Jobs 2007-ben úgy mutatta be az első iPhone-t, hogy a funkciók egy része a valóságban nem működött, csak hozzávarázsolták a készülékhez színpadon (magyarán: csaltak, és aki ezt fel is szeretné idézni, kattintson).

A per kimenetele egyébként kétesélyes, meglehet, Miltont (ügyvédei) most is ki tudják jogászkodni a slamasztikából. Mindenesetre a Nikola szóvivője már megkezdte az alapító és a cég eltávolítását: az ügyészek nem a céget, hanem személy szerint Miltont vádolták meg. A Nikola mindenben együttműködött a kormányszervekkel a vizsgálat során.

Ideális terep Münchhausenekenek

Mintha a startupos szcéna vonzaná a Münchhausen-szindrómásokat. Minél nagyobbat tud valaki mondani megfelelően kerek körítéssel, annál nagyobbat kaszálhat viszonylag kis kockázattal. Az ő kockázatuk azért kicsi, mert a befektetők eleve belekalkulálnak valahány százalék buktát, ezért hívják őket kockázati befektetőknek. A Nikola Motor esete csak ismét rávilágít, milyen keskeny a határ a csalás és a rossz ötlet között. (Legutóbb itt írtunk nagy startup-bukásokról.)

Amennyiben Trevor Milton megússza az ügyet, legfeljebb eltiltják a cégvezetéstől, és vígan él a pénzéből. Persze az is benne van a pakliban, hogy az esküdtek bűnösnek találják. Akkor viszont könnyen úgy járhat, mint a 2018-ban bedől Teranos alapító-vezetője, Elizabeth Holmes, akit akár 20 év börtönre is ítélhetnek – csalásért.