A startupokkal nagyot lehet szakítani – és nagyot lehet bukni. Mivel a sikertörténetekről többet hallunk, most következzék néhány kapitális bukás.

Modellértékűnek is tekinthető, ahogy egy amerikai egészségügyi startup megvezette a befektetőket. A 9 milliárdos értékelésig emelkedő, majd egyik pillanatról a másikra bedőlő Theranos története sokak számára lehet intő példa. Rávilágít ugyanis arra, hogy sokszor a kockázati befektetés nem sokkal több, mint pilótajáték. Aki korán száll be – majd pedig időben ki –, jól jár, mások meg buknak. Hiába ugyanis a mindenre kiterjedő átvilágítás, a befektetők sokszor képtelenek szakmailag megítélni a támogatott céget. Minél forradalmibb egy ötlet, annál nagyobb haszonnal kecsegtet, ezért a befektetők sokszor félreteszik józan paraszti eszüket. Pedig minél formabontóbbnak tűnik egy ötlet, annál nagyobb a kockázat.

Így ég el 1,4 milliárd dollár

Valószínűleg minden idők egyik legnagyobb bukása a Theranos, amelynek furcsa történetéről korábban a Bitport is beszámolt.  A céget 2003-ban alapította Elizabeth Holmes, aki közel másfél évtizeden át olyan ügyesen vezette orruknál fogva a kockázati befektetőket, hogy összesen 1,4 milliárd dollárt énekelt ki a zsebükből. Holmesék azt tették, amit minden szélhámos: olyasmit ígértek, amit a közönségük hallani szeretett volna. Azt állították, hogy képesek olyan készüléket fejleszteni, ami néhány csepp vérből készít teljes vérképet, valamint képes kimutatni nagyon sok patogént. Hiába figyelmeztettek szakemberek, hogy ez csakis humbug lehet, az összeomlás csak azután következett be, amikor a The Wall Street Journal bebizonyította, hogy a cégnek semmije sincs, a teszteredményeket pedig hamisították.

Az összeomlás gyors volt. Holmest az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC (Securities and Exchange Commission) félmillió dollárra büntette, és tíz évre eltiltotta a cégvezetéstől, tavaly azonban csalással is megvádolták, és ha bűnösnek találják, akár 20 évet is kaphat.

Holmeséhoz hasonló egy horvát származású vállalkozó, Renato Libric sztorija is. Bouxtie nevű startupját, amely személyre szabható digitális ajándékkártyákat kínált Amerikában, úgy tette vonzóvá 2,5 millió dollár befektetés erejéig, hogy dokumentumokat hamisított. Kozmetikázta cége könyvelését, hamis felvásárlási ajánlatokkal keresett meg befektetőket, sőt még az igazgatótanács tagjainak aláírását is hamisította egy kölcsönügylethez. Miután lebukott, három év börtönre és 1,5 millió dollár büntetésre ítélték.

Persze nem minden csalás jár ennyire súlyos pénzügyi következményekkel. De a gyors pénzszerzés lehetősége sok startup-alapítót megszédít, és ha maga a cég nem is dől be, piaci pozíciói megsínylik a csalást.

Amikor a befektető saját zsebre dolgozik

Holmes azzal jutott pénzhez, hogy nem létező megoldást kínált egy sokakat érintő problémára. A VC (Venture Capital), azaz a kockázati tőketársaságok pedig fizettek – meggondolatlanul. A Rothenberg Ventures példája viszont azt mutatja meg, hogy a technológiai szektorra koncentráló VC-k esetében is érdemes észnél lenni. A VC-k ugyanis nem saját pénzüket kockáztatják, és ez egyes vezetőket arra csábít, hogy olykor belenyúljanak a mézes bödönbe.

Mike Rothenberg 2012-ben alapította meg kockázatibefektető-társaságát 5 millió dollárból. A cég, amely kezdetben korai szakaszban szállt be startupokba, virtuális valósággal kapcsolatos ötleteket keresett, de a több mint száz befektetése között olyanok is voltak, mint a SpaceX. Rothenberg cége hamar népszerű lett, de felívelése rövid ideig tartott. 2016-ban ugyanis kiderült, az alapító-cégvezető lényegében magánhobbijait finanszírozta a Rothenberg Ventures általa kezelt tőkéből. Már az is erősen necces volt, hogy több millió dollárt fektetett saját startupjába, egy VR/AR tartalmakat előállító stúdióba. Az igazi botrány azonban 2016-ban tört ki, amikor minden fontosabb vezető távozott a cégétől. Rothenberget addigra már az egész Szilícium-völgy nagy lábon élő partiarcként ismerte, ám kiderült: extravagáns életvitelét a cég (a befektetők) pénzéből finanszírozta. A SEC szerint mintegy 7 millió dollárt költött el így. Több alkalommal szerződtette például Collete Davis autóversenyzőt promóciós rendezvényekre, a Super Bowl-on hirdette a cégét, klipet készíttetett a Coldplay-nek, havi kétezer dollárt fizetett egy magánrepülő-szolgáltatásért. Végül eltávolították a megroggyant cég éléről.

A MIT-en végzett Albert Hu még a látszatra sem nagyon adott. Létehozta 2001-ben Asenqua Ventures nevű VC-jét, majd egyszerűen ellopta a befektetésre adott pénzeket. Végül 2009-ben letartóztatták. 12 évet kapott.

A startupok 90 százaléka befuccsol

Globálisan évente mintegy 5 millió vállalkozást indítanak, ám minden tíz vállalkozásból mindössze egy lesz életképes. Többségükről már a korai életszakaszukban kiderül, hogy bukásra vannak ítélve. Közel felük olyan dologgal próbálkozik, amire nincs szüksége a piacnak. Kb. harmaduknál idő előtt elfogy a pénz, negyedük pedig azért lesz sikertelen, mert rossz a csapat. Ötödüknél pedig túl erős a verseny ahhoz, hogy képesek legyenek megerősödni.

Mindezeket a tényezőket a befektetők próbálják a lehető legpontosabban felmérni, de mint a fenti példák is mutatják, ez nem egyszerű. Az Uber közelmúltbeli tőzsdére lépése megmutatta, hogy még a legjelentősebbnek látszó sztorikban is nagy lehet a kockázat.

A startupokat indítók megfogadták Steve Jobs mondását, miszerint az emberek addig nem is tudják, mit akarnak, amíg meg nem mutatják nekik. Ez azonban még egyáltalán nem garancia a profitra. Az Uber például már a tőzsdére lépés előtt figyelmeztetett: bármennyire is innovatív a vállalat, meglehet, soha nem fog nyereséget termelni.

Piaci hírek

Újfajta játékban zárkózott fel hozzánk a mesterséges intelligencia

A teljesinformációs játékokban az MI már hosszú ideje jól teljesít, de a DeepMind most kifejlesztett egy olyan modellt, amelyik a legmagasabban jegyzett embereket is elveri a Stratego nevű társasjátékban.
 
Bár az 5G-s beruházások megtérülését biztosító alkalmazási területeket még a szolgáltatók és az ügyfelek is keresik, a fejlesztési kényszer megvan, mert aki ebből kimarad, lemarad.

a melléklet támogatója a Yettel

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.