Óriási üzlet az egészségügy. Egyre több olyan egymilliárd dollárnál többre értékelt startup van, amely technológiai eszközökkel forradalmasítaná az egészségügyet. De milyen ötlet kell ahhoz, hogy egy startup elérje az unikornis szintet?

A skála meglehetősen széles. A sikeres startupok többségét azonban összeköti, hogy általában az adatok mélyebb elemzésével vagy a mesterséges intelligencia célzott használatával keresik a megoldást. A cél vagy az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyabb működtetése, vagy a kezelések hatékonyabbá tétele.

Erős magyarok a világ egészségügyéért

A magyar kutatók is nagyon fontos eredményeket értek el ezen a területen. A közelmúltban a Bitport is beszámolt Barabási Albert-László orvostudományi startupjáról, amely a hálózatkutatás eredményeit szeretné hasznosítani a személyre szabott gyógyászatban.

A Business Insider egy régebbi cikkében összegyűjtött tíz olyan unikornist, amely a jövő egészségügyét forradalmasíthatja. Az összeállításból egyértelműen kiderül, milyen erős a konvergencia a hagyományos kutatási módszerek és az információtechnológia között. Az egészségügyi fejlesztésekben sincs már olyan terület, amely nélkülözhetné a legújabb IT-megoldásokat, sok ötlet pedig egyenesen azokra épül.

De melyek ma a legígéretesebb IT-alapú egészségipari fejlesztések? A legtöbb startup, ahogy Barabási cége is, az adatalapú személyre szabott kezelésekre keres valamiféle megoldást. Bár más a kiinduló pont és más az út, de minden esetben a kezelések hatékonyabbá tétele a cél.

Technológiát visznek az orvoslásba

Tempus, alapítva 2015-ben. Eric Lefkofskynak, a Groupon alapítójának a cége mindössze három év alatt jutott el az egymilliárd dolláros cégértékig, és az alapító biztos lehet abban, hogy a Tempus előtt nagyobb távlatok állnak, mint kuponos cége előtt. A Tempus a rákbetegségek elleni küzdelmet akarja hatékonyabbá tenni. Olyan rendszert fejlesztenek, amely a genetikai és a klinikai adatok együttes elemzésével próbálja kideríteni, hogy adott páciens esetében melyik kezelési mód a leghatékonyabb. Ehhez természetesen gépi tanulási eljárásokat is felhasználnak. A vállalat eddig 320 millió dollár befektetést szerzett. Az egymilliárdos cégértéket idén márciusban érte el, akkor 80 millió dolláros befektetést kapott, majd augusztusban egy újabb körben 110 milliót toltak a fejlesztéseibe.

Auris Health, alapítva 2007-ben. Más terület – más fejlesztési időigény: a tizenegy éve alapított Auris ugyanis robotsebészeti megoldásokat fejleszt. A cég is a technológiai szektor legújabb vívmányainak integrált felhasználásával próbálkozik. Alapítója, Frederic Moll a robotsebészet Bill Gates-e: első cége, az Intuitive Surgical fejlesztette ki a Da Vinci robotrendszert, mellyel az első távsebészeti beavatkozást elvégezték. Az Auris esetében már jóval merészebbek a tervek: lényegében autonóm sebészeti robotokat akarnak létrehozni, amelyek vezérlésében a robotika, a szenzortechnológia és az adattudományok is szerepet kapnak. A cég Monarch nevű diagnosztikai eszköze már megkapta a szükséges engedélyeket is. Ez egy speciális robotkamera, amely a tüdőrák korai diagnosztizálását segíti. Az Auris eddig 733 millió dollár befektetést kapott, legutóbb alig egy hete 220 milliót.

HeartFlow, alapítva 2009-ben (elődje 2007-ben). A 3D modellezést hozza be a kardiológiai kezelésekbe. A cég rendszere szabványos CT-vizsgálatokból képes olyan pontos 3D modell készíteni a páciens szívéről, amelyen pontosan tanulmányozható a szív és a koszorúerek működése. Így lényegében invazív beavatkozás nélkül lehet felkészülni a kezelésekre, illetve szükség esetén a műtétre. A mintegy 1,5 milliárdra értékelt cég eddig 477 millió dollár befektetést kapott.

Proteus Digital Health, alapítva 2001-ben. A cég "digitális" gyógyszerek készítésére alkalmas technológiát fejlesztett. Nem gyógyszert készít, csak gyógyszergyártóknak ad technológiát, ami leginkább a krónikus betegségek kezelésében segít. A gyógyszerbe építenek egy szenzort, ami segít nyomon követni a gyógyszer hatását. A Proteus rendszerével lehet követi a páciens mozgását (ez az egészségi állapot egyik fokmérője), kedélyállapotát, alvásminőségét stb. Mint azt lapunk is megírta, egy éve dobták piacra az első olyan gyógyszert, amit a Proteus rendszerére fejlesztettek. A startup eddig 480 millió dollár befektetést kapott.

BenevolentAI, alapítva 2013-ban. Végre egy európai, pontosabban brit startup, amely mesterséges intelligenciával száll harcba a Pakinson-kórral és ritka rákos megbetegedésekkel. A mesterséges intelligencia szerepe jelen esetben a gyógyszerkutatás gyorsítása. A vállalat értékét jelenleg mintegy 2 milliárd dollárra értékelik.

Piachoz kell a piactér

Clover Health, alapítva 2013-ban. Az 1,2 milliárd dollár értékű cég egy jövedelmező üzletet, az egészségbiztosítást akarja új alapokra helyezni. A cég azt állítja, hogy nem csak az ellátó rendszer hatékonyságát növeli, hanem a konkrét kezelésekét is. És mi mást használna ehhez, mint az átfogó adatelemzést. Valós idejű megfigyelést alkalmaz a pácienseknél, amivel segít, hogy már a korai szakaszban fel lehessen a krónikus betegségeket. Emellett pltaformja segít annak eldöntésében is, hogy egy kezelés valóban indokolt-e. A biztosítási piac azonban síkos terep, nem véletlen, hogy itt kevésbé hemzsegnek az alternatív (insurtech) megoldások, mint például a pénzügyi szektorban (fintech). A már 420 millió dollár befektetést gyűjtő stratup rendszerén is van mit csiszolni, és a működése alapját adó adatgyűjtésen is kell még dolgoznia.

ZocDoc, alapítva 2007-ben. Az egészségügy is üzlet, így kell neki piactér. Erre épül a ZocDoc, melynek értékét 1,8 milliárd dollárra taksálják, de már az évtized elején is az amerikai startupok egyik sztárja volt. Lényegében egy olyan orvosi adatbázis, amelyben a páciensek egy ingyenes mobil app segítségével többféle szempont szerint kereshetnek orvosokat, és akár egyből időpontot is foglalhatnak a kiválasztott orvosnál. A felhasználók értékelhetik is az orvosokat. A cégbe négy körben 223 millió dollárt fektettek, legutóbb 2015-ben kapott 130 milliót.

Itt sem minden arany…

Persze ahol nagy pénz van, ott az ügyeskedők is megjelennek. Jól példázza ezt a 9 milliárdos értékelésig emelkedő, majd két éve váratlanul összezuhanó Theranos története. Az Elizabeth Holmes által 2003-ban alapított vállalat azt ígérete, hogy forradalmasítja a vérelemzést. Holmes egy olyan készülék fejlesztésére kalapozott össze 1,4 milliárd (!) dollárt, amely pár csepp vérből képes lett volna teljes vérképet készíteni, valamint nagyon sok patogént kimutatni.

Évek kellettek ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a cég lényegében hazudott a fejlesztéseiről, és a tervezett készülék nem működik. A lavinát a The Wall Street Journal indította el egy 2015 végén megjelent cikkével, amelyben megkérdőjelezte a Theranos fejlesztéseit. Innentől pedig megállíthatatlan volt a lavina. Bár hivatalosan csak az idén zárták be, a cég értéke pillanatok alatt nullára zuhant.

Holmest végül az Amerikai Tőzsdefelügyelet 500 ezer dollár büntetés megfizetésére kötelezte, és tíz évre eltiltotta a cégvezetéstől, de a befektetők futhatnak a pénzük után.