Meg az Instagramot, a Twittert és a többieket is. A Linux kernel vezető fejlesztője szerint az online csatornák teljesen felszámolják azokat a gesztusokat, amelyekre amúgy az emberi kommunikáció épül.

A Linux rendszermag fejlesztését elindító és máig felügyelő Linus Torvalds nem csak szókimondó stílusáról ismert, de sokak szerint gyakran lépi át a szókimondás és a bunkóság közti határsávot is. A kernelt fejlesztő közösség új viselkedési kódexének tavalyi bevezetése kapcsán ő maga is elismerte, hogy többet kell foglalkoznia az emberek érzéseivel és az ennek megfelelő reakciókkal, mivel korábban nem egyszer mások előtt, akár levelezőlistákon alázott meg olyan szakmabelieket, akik valamiért nem feleltek meg az általa támasztott profeszsionális vagy más természetű elvárásoknak.

Hasonló balesetek ráadásul a céges kommunikációban is előfordultak vele, 2012-ben például egy Finnországban rendezett hekkerkonferencián a színpadról intett be az Nvidiának, szóban is hozzátéve, hogy mire céloz a feltartott középső ujjával. Emellett persze egy félelmetesen okos, jó humorú és egyenes emberről van szó, aki nehezen viseli a nonszensz dolgokat – emiatt is érdekes a Linux Journal vele készített interjúja, amelyet a technológiai magazin legelső megjelenésének huszonötödik évfordulóján közöltek a világ egyik legismertebb programozójával.

Ellenérdekeltek bármilyen minőség-ellenőrzésben

Az online megnyilvánulásaiban minimum megosztó Torvalds arra a kérdésre, hogy legszívesebben mit javítana meg az internet működésében, technikailag nem talál semmilyen komoly problémát, de a közösségi médiát olyan dögvésznek (disease) nevezi, ami kifejezetten támogatja a káros viselkedési mintákat. Itt a Facebookot, az Instagramot vagy a Twittert név szerint is említi, mint olyan csatornákat, amelyeken egyáltalán nem érvényesülnek az emberi kommunikációt meghatározó gesztusok: nagyon könnyen észrevétlen marad például a humor vagy a szarkazmus, de az erre adott reakciókat is ugyanolyan könnyű félreérteni.

Ez gyakran vezet olyan összetűzésekhez (flame war), amelyekre a személyes beszélgetések során egyáltalán nem kerülne sor. Torvalds azt is megállapítja, hogy ugyanez az elektronikus levelezésre is bizonyos fokig jellemző, de az a csatorna a tapasztalat szerint megfelelően működik, mert ott a kommunikáció általában érdemi tartalmat is hordoz. Ezzel szemben a kedvelésekre és megosztásokra alapuló modellt bóvlinak (garbage) tartja, mivel semmiféle erőfeszítést nem követel meg a beszélgetések résztvevőitől, sőt nem hogy nem rendelkezik minőség-ellenőrző kvalitásokkal, de ennek éppen az ellenkezőjére épül.

A névtelenség nem lehet alapvető személyiségi jog

Ezeken a csatornákon a célpontokat a legkisebb közös nevező elvén, kattintásvadász módszerekkel választják ki, és minden az érzelmi reakciók kiváltásáról szól – ami ráadásul legtöbbször a megdöbbenés vagy a megbotránkozás. Torvalds ugyanitt undorítónak (disgusting) nevezi az anonimitás túlértékelését, ami egy félreértésről, mégpedig a névtelenség és a személyiségi jogok védelmének totális összekeveréséről szól. A kettő szerinte egyáltalán nem következik egymásból: az anonimitás fontos lehet például a bejelentések esetében, de általában nem lenne szabad láthatóvá (aztán értékelhetővé vagy megoszthatóvá) tenni az olyan hőbörgést, amihez senki sem adja a nevét.

Maga Linus Torvalds egyébként már nem rendelkezik semmilyen közösségimédia-profillal: azt mondja, a Google Plus szolgáltatásban rövid ideig jelen volt, mert az kevésbé tűnt "agyatlannak" a többinél, de a Google decemberben lekapcsolta a hálózatot, és ezen a héten a profilok törlését is megkezdte.

Az interjú annyiban kihagyott egy magas labdát, hogy a lap nem kérdezett vissza a lehetséges megoldásokkal, például a szolgáltatók szabályozásával és a közvetített tartalomért vállalt felelősség megállapításával kapcsolatban. Ezzel együtt a beszélgetés nem a legjobbkor jön az internetes társaságoknak, amelyek éppen kézzel-lábbal győzködik a világot, hogy mennyi mindent tesznek a káros tartalom visszaszorításáért: Linus Torvalds már a sokadik technológiai pionír, aki lesújtó képet fest az internet állapotáról.

Közösség & HR

Jöhetnek az 5G-s iPhone-ok, kiegyezett az Apple és a Qualcomm

Emiatt az Intel húzza a rövidebbet. Két évnyi huzavona után peren kívül rendezte egymással a vitás kérdéseit a két vállalat.
 
Nem közvetlenül az új technológiák, hanem a kiélezett versenyhelyzet, a gyorsan változó piaci igények és a vállalatok fájdalompontjai hajtják előre a fejlődést.

a melléklet támogatója a T-Systems

Hirdetés

T-Systems: rendszerintegrátor a gyártósorok mellett

A teljesen automatizált gyártósortól a szakmai kompetenciát kereső beszállítóig sokféle gyártóüzemmel találkozhatunk a hazai iparban. Megoldásszállítóként ezért az ügyfelek problémáit kell feltárni, és azok megoldásához kell optimális technológiát kínálni – állítja Kalmár Ákos, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese és Tóth P. Péter üzletág-igazgató.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.