Tavaly már az újonnan értékesített járművek harmada tisztán elektromos hajtással rendelkezett, 2025-re pedig teljesen eltüntetnék a dízel vagy benzines autókat.

Norvégia még 2014-ben vette át az elektromos autók piacának vezető helyét, 2015 áprilisában pedig hírértéke volt, hogy a skandináv országban forgalomba az 50 ezredik elektromos hajtású járművet is. Ehhez képest 2018-ban már az újonnan is ugyanennyit adtak el belőlük egyetlen év alatt: a 148 ezer új kocsi majdnem harmada volt tisztán elektromos autó volt, vagyis a hibridek értékesítését ebbe még bele sem számolta a statisztikát jegyző Norwegian Road Federation (NRF).

A független szervezet egészen pontosan 31,2 százalékra teszi az értékesítések arányát, ami nagyon komoly fejlődést jelent az egy évvel korábbi 20,8 százalékhoz képest, és még látványosabb, ha 2013-as (vagyis mindössze öt évvel ezelőtti) 5,5 százalékkal hasonlítjuk össze. Sőt így már az az ambiciózus cél sem tűnik elérhetetlennek, hogy 2025-re teljesen beszüntessék a szénhidrogénnel hajtott járművek forgalmazását Norvégiában.

A benzines vagy dízel autók kiszorítását a légszennyezés és a karbonemisszió csökkentésére szolgáló program keretében, a megszokott módon kedvezményekkel (alacsonyabb fogyasztási adókkal, kedvezőbb útdíjakkal, ingyenes parkolással) támogatják, de az átállást a töltőállomások gyors telepítése is segíti. Ezzel Európa legnagyobb olaj- és földgáz-kitermelője olyan ütemben zöldül, hogy az elektromos járművek lakosságra vetített arányában toronymagasan vezet az egyes országok rangsorában.

Összehasonlításképpen: azokon a helyeken, ahol volumenében jóval több elektromos autót értékesítenek, az ilyen eszközök aránya a norvég ráta töredékét teszi ki. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2017-es adataiban Kína neve mellett 2,2 százalék, az Egyesült Államoknál pedig 1,2 százalék szerepel a hibrideket is beleszámolva. Ugyanitt Norvégia már a 40 százalékot közelíti, messze megelőzve a 12 százalékos Izlandot és a 6 százalékos Svédországot.

Drága lesz, de nem lehetetlen

A Reuters mindezzel kapcsolatban a norvég autóimportőrök szövetségét idézi, amely szerint az elektromos autók vásárlására adott adókedvezmények már a teljes állami bevétel szintjén is érezhető kiesést jelentenek, ezek pótlása pedig komoly feladatot jelent majd. Ahogy azt három évvel ezelőtt írtuk, az elektromos autók támogatása már akkor is  2 milliárd koronát – akkori árfolyamon közel 70 milliárd forintot – vont ki a norvég költségvetésből, ami már arrafelé sem aprópénz. Így a hírek hírek már 2015-ben arról szóltak, hogy az aktuális támogatási rendszer felülvizsgálatára készülnek, ez azonban a jelek szerint nem volt hatással a kedvezmények érdemi részére.

Az értékesítések száma egyébként – az összes járműre vonatkozóan – ével óta először csökkent, méghozzá rögtön 6,8 százalékkal. Ezen belül a dízel autókból 28 százalékkal kevesebb fogyott, a benzinesekből 17 százalékkal adtak el kevesebbet a tavalyinál, és a (nem tölthető) hibridek is 20 százalékos visszaesést könyvelhettek el 2017-hez képest. A legjobban egyébként ezúttal is a Nissan legújabb Leaf modelljei mentek az összes fajta – tehát nem csak az elektromos – jármű között, megelőzve  BMW, a Volkswagen és a Tesla típusait is.

A hírügynökéség beszámolója szerint a gyors növekedés üteme a következő években lassulni fog. Az Institute of Transport Economics (ITE) szakértője például úgy látja, hogy a 2025-ös céldátumot figyelembe véve még akkor is csak az elektromos autók 75 százalék körüli aránya lesz elérhető, ha a jelenlegi kedvezmények egészen addig változatlanok maradnak.

A Norwegian Electric Vehicle Association (NEVA) nyilván optimstább, és megvalósíthatónak tartja a tervet, bár a szervezet felhívja rá a figyelmet, hogy a szállítások szűk keresztmetszetet okozhatnak: nem mindenkinek jön be, ha a megrendelt autókra egy teljes évet, vagy még annál is többet kell várnia. A gyártók ennek kapcsán a piac újkeletű bizonytalanságait is emlegetni szokták, utalva a protekcionista kereskedelempolitika erősödésére és a legnagyobb piacok (így az USA és Kína) keresletének csiga lassúságú növekedésére.

Piaci hírek

Lepacsizott az Amazon a német versenyhivatallal, de máris jön az újabb ügy

Az online birodalom megússza a bírságot, és 30 napon belül megteszi a szükséges változtatásokat, amelyekre az év eleje óta zajló trösztellenes vizsgálat értelmében szükség lehet. Ugyanakkor az EU pont ma indított újabb, drágának ígérkező aktát.
 
Könnyen érthető, de fejlett védelmi megoldások nélkül nehezen elhárítható módszert követnek a bizalmas információk ellopására utazó kiberbűnözők.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.