Tavaly már az újonnan értékesített járművek harmada tisztán elektromos hajtással rendelkezett, 2025-re pedig teljesen eltüntetnék a dízel vagy benzines autókat.

Norvégia még 2014-ben vette át az elektromos autók piacának vezető helyét, 2015 áprilisában pedig hírértéke volt, hogy a skandináv országban forgalomba az 50 ezredik elektromos hajtású járművet is. Ehhez képest 2018-ban már az újonnan is ugyanennyit adtak el belőlük egyetlen év alatt: a 148 ezer új kocsi majdnem harmada volt tisztán elektromos autó volt, vagyis a hibridek értékesítését ebbe még bele sem számolta a statisztikát jegyző Norwegian Road Federation (NRF).

A független szervezet egészen pontosan 31,2 százalékra teszi az értékesítések arányát, ami nagyon komoly fejlődést jelent az egy évvel korábbi 20,8 százalékhoz képest, és még látványosabb, ha 2013-as (vagyis mindössze öt évvel ezelőtti) 5,5 százalékkal hasonlítjuk össze. Sőt így már az az ambiciózus cél sem tűnik elérhetetlennek, hogy 2025-re teljesen beszüntessék a szénhidrogénnel hajtott járművek forgalmazását Norvégiában.

A benzines vagy dízel autók kiszorítását a légszennyezés és a karbonemisszió csökkentésére szolgáló program keretében, a megszokott módon kedvezményekkel (alacsonyabb fogyasztási adókkal, kedvezőbb útdíjakkal, ingyenes parkolással) támogatják, de az átállást a töltőállomások gyors telepítése is segíti. Ezzel Európa legnagyobb olaj- és földgáz-kitermelője olyan ütemben zöldül, hogy az elektromos járművek lakosságra vetített arányában toronymagasan vezet az egyes országok rangsorában.

Összehasonlításképpen: azokon a helyeken, ahol volumenében jóval több elektromos autót értékesítenek, az ilyen eszközök aránya a norvég ráta töredékét teszi ki. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2017-es adataiban Kína neve mellett 2,2 százalék, az Egyesült Államoknál pedig 1,2 százalék szerepel a hibrideket is beleszámolva. Ugyanitt Norvégia már a 40 százalékot közelíti, messze megelőzve a 12 százalékos Izlandot és a 6 százalékos Svédországot.

Drága lesz, de nem lehetetlen

A Reuters mindezzel kapcsolatban a norvég autóimportőrök szövetségét idézi, amely szerint az elektromos autók vásárlására adott adókedvezmények már a teljes állami bevétel szintjén is érezhető kiesést jelentenek, ezek pótlása pedig komoly feladatot jelent majd. Ahogy azt három évvel ezelőtt írtuk, az elektromos autók támogatása már akkor is  2 milliárd koronát – akkori árfolyamon közel 70 milliárd forintot – vont ki a norvég költségvetésből, ami már arrafelé sem aprópénz. Így a hírek hírek már 2015-ben arról szóltak, hogy az aktuális támogatási rendszer felülvizsgálatára készülnek, ez azonban a jelek szerint nem volt hatással a kedvezmények érdemi részére.

Az értékesítések száma egyébként – az összes járműre vonatkozóan – ével óta először csökkent, méghozzá rögtön 6,8 százalékkal. Ezen belül a dízel autókból 28 százalékkal kevesebb fogyott, a benzinesekből 17 százalékkal adtak el kevesebbet a tavalyinál, és a (nem tölthető) hibridek is 20 százalékos visszaesést könyvelhettek el 2017-hez képest. A legjobban egyébként ezúttal is a Nissan legújabb Leaf modelljei mentek az összes fajta – tehát nem csak az elektromos – jármű között, megelőzve  BMW, a Volkswagen és a Tesla típusait is.

A hírügynökéség beszámolója szerint a gyors növekedés üteme a következő években lassulni fog. Az Institute of Transport Economics (ITE) szakértője például úgy látja, hogy a 2025-ös céldátumot figyelembe véve még akkor is csak az elektromos autók 75 százalék körüli aránya lesz elérhető, ha a jelenlegi kedvezmények egészen addig változatlanok maradnak.

A Norwegian Electric Vehicle Association (NEVA) nyilván optimstább, és megvalósíthatónak tartja a tervet, bár a szervezet felhívja rá a figyelmet, hogy a szállítások szűk keresztmetszetet okozhatnak: nem mindenkinek jön be, ha a megrendelt autókra egy teljes évet, vagy még annál is többet kell várnia. A gyártók ennek kapcsán a piac újkeletű bizonytalanságait is emlegetni szokták, utalva a protekcionista kereskedelempolitika erősödésére és a legnagyobb piacok (így az USA és Kína) keresletének csiga lassúságú növekedésére.

Piaci hírek

Kína nemsokára megmutatja a világnak, hogy néz ki a digitális pénz

A kínai jegybank által kibocsátott kriptopénz és a vele kapcsolatos fizetési szolgáltatások már novemberben élesednek, miközben az ennek megfeleltethető Libra projekt még a kanyaran sincs, és már most ezer sebből vérzik.
 
EZ A HELYZET SIÓFOKON

SAP NOW Hungary:
szerszámkészlet az ügyfelek lenyűgözéséhez

Az SAP kétnapos rendezvénye az idén is követhető a Bitporton!

TOVÁBB A KÖZVETÍTÉSRE >

Ömlik a pénz a digitalizációval foglalkozó startupokba, de a rossz beidegződések még mindig lassítják az átalakulást.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

Hirdetés

Nagyvállalati mesterséges intelligencia (MI) megoldások a Lenovótól

Elkezdődött a mesterséges intelligencia hajtotta gazdasági átalakulás. Az összetett technológia könnyű használatba vételét, rugalmas bővítését ígérik a Lenovo adatközponti megoldásai.

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.