Tavaly óta már Norvégia vezeti az elektromos autók piacát, ahol idén áprilisban állították forgalomba az 50 ezredik elektromos hajtású járművet, és ahol az idei első negyedévben is több mint 8 ezer ilyen típusú járművet vásároltak. Ez abban az összehasonlításban különösen érdekes, hogy az Egyesült Államokban, ahol hatvankétszer annyian laknak, alig 15 ezer regisztrációról számoltak be az év első három hónapjában – ez a teljes amerikai piac kevesebb mint 1 százaléka.
Jelenleg körülbelül az európai elektromosautó-állomány harmada fut Norvégiában. Ez az arány pedig lehet, hogy tovább is növekszik, mivel az első negyedévben is ezek a járművek adták a skandináv ország autópiacának 19 százalékát, szemben a tavaly év végi 14 százalékkal. A Tesla Model S először tavaly márciusban lett a legtöbbet forgalmazott autótípus, miután többet adtak el belőle, mint a második Volkswagen Golfból és a harmadik (ugyancsak elektromos) Nissan Leafből összesen.
Túl jól sikerült az ösztönzés
A norvégok valamiylen szinten az elektromos autók gyors terjedésének áldozataivá is váltak, hiszen a környezetbarát járművek vásárlását ösztönző kedvezmények (alacsonyabb fogyasztási adók, kedvezőbb útdíjak stb.) hatására az idén 2 milliárd korona – közel 70 milliárd forint – esik ki a költségvetésükből. Ez már arrafelé sem aprópénz, így a hírek szerint felülvizsgálják a jelenlegi támogatási rendszert, ami azonban a kedvezmények jelentős részét nem befolyásolja majd érdemben.
A változások állítólag elsősorban a felső kategóriás autókat érintik majd, mivel a hangsúlyt a 70 ezer dollárnál kezdődő Model S helyett a kisebb és olcsóbb autókra, illetve a hibrid meghajtású járművekre helyeznék. Ugyanakkor az elektromos autók üzemeltetői az energiaárak alakulása ellenére is olyan előjogokra számíthatnak, mint például a buszsáv használata vagy az ingyenes parkolás. A Statista alábbi ábrája a vezető piacokat, illetve az adott országokban az elektromos járművek teljes piacra vetített arányát mutatja be az első negyedéves regisztrációk alapján:

forrás: statista.com
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?