A tavalyi egy helyben toporgás után idén egy helyet sikerült Magyarországnak javítani a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő EU-s listán.
Hirdetés
 

Épp a múlt héten jelentették be, hogy új, integrált szemléletű keretstratégiával váltja le a kormány a 2014-es Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát. A frissítésre és a kabát újragombolására a felmérések alapján bőven van is ok, hiszen az Európai Unió évente kiadott, digitális fejlettségről szóló jelentéseiben Magyarország az elmúlt öt évben nem sok előrelépést tudott felmutatni. Érdekes egybeesés, hogy az EU a hazai tervek bejelentésével szinte egy időben hozta nyilvánosságra az idei eredményeket.

Nehezen jutunk 22-ről a 21-re

A DESI jelentések (Digital Economy and Society Index) igyekeznek minden tagállam esetében egy mérőszámba sűríteni a digitális gazdaság és társadalom aktuális fejlettségi szintjét. Az index öt fő terület eredményeit szintetizálja egyetlen számba. Ezek a témák az internet-hozzáférés, a humán tőke, az internetes szolgáltatások használata, a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások állapota/minősége az adott országban.

A 2020-as jelentés szerint Magyarország 47,5 pontjával a 21. helyen áll a 28 tagállam listáján. A nem túl hízelgő helyezést kicsit jobb fényben tűnteti fel a tény, hogy mind tavaly, mind tavalyelőtt ennél hátrébb, a 22. helyen végeztünk. A teljes képhez ugyanakkor muszáj azt is megemlíteni, hogy a 2015-ös rangsorban viszont még a 20. helyet foglaltuk el.

 

 

A DESI jelentés fenti grafikonja jól szemlélteti, hogy milyen komoly lemaradásban van mind Magyarország, mind általában a kelet-európai tagállamok a digitális képességek területén. Az első helyeket hagyományosan kibérlő skandináv országok és Hollandia 70 pont körüli eredményeit egyelőre maximum irigyelhetjük, mert megközelíteni záros határidőn belül nem nagyon sikerülhet őket.

Törekedni persze kell a felzárkózásra, ami - legalábbis a jelszavak szintjén - a magyar kormány kommunikációjában is megjelenik. A bevezetőben említett új keretstratégia célja, hogy az ország digitális fejlettségi szintje öt év múlva haladja meg az uniós átlagot, 2030-ra pedig Magyarország kerüljön be az ezen a téren legerősebb tíz uniós állam közé.

Bár a Top10-be kerülés igencsak merész vállalásnak tűnik, az EU-átlag elérése nem annyira vad állom. Igaz ugyan, hogy helyezés tekintetében nem tudtunk az elmúlt öt évben előrébb jutni, ám ahogy a fenti görbékből kitűnik, így is sikerült valamennyit ledolgoznunk az átlaghoz képesti elmaradásunkból.

Net van, csak nem mindenre használjuk

Ami az egyes részterületeket illeti, komoly differenciákat mutat a hazai fejlettségi szint a többi európai ország eredményeivel összehasonlítva. Magyarország meglehetősen jól áll az infrastruktúra területén. A szélessávú hálózatok kiépítettsége és lefedettsége alapján hazánk a legjobbaktól sincs sokkal lemaradva. Ehhez képest viszont már gyengén, az EU-s átlag alatt állunk az internetes szolgáltatások használatában.

 

Az igazán nagy lemaradás viszont a további három területen tapasztalható. Itthon bőven van mit javítani a humán tőke, a digitális közszolgáltatások és különösen a digitális technológiák integráltsága szempontjából.

Közösség & HR

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.