Bemutatta a formálódó Nemzeti Digitális Stratégiát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a jubileumi – és a járványveszély miatt virtuális – Infoparlamenten ismertette a következő évtized főbb digitális célkitűzésit.

Az új stratégia a 2014-ben elfogadott és 2020-ig szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát váltja. Mint a helyettes államtitkár mondta, integrált szemléletű keretstratégiát kívánnak létrehozni, ami egységes keretbe foglalja és aktualizálja is a kormány korábbi digitalizációs stratégiáit. (2016-ban őszén született kormányhatározat a Digitális Oktatási Stratégiáról és a Digitális Exportfejlesztési Stratégiáról.)

Öt év felzárkózás, utána öt év előretörés

Az új stratégiával azt szeretné elérni a kormány, hogy az ország digitális fejlettségi szintje öt év múlva haladja meg az uniós átlagot, 2030-ra pedig Magyarország kerüljön be az ezen a téren legerősebb tíz uniós állam közé. A miértre az IVSZ közelmúltban második alkalommal elvégzett elemzése adja meg a választ. Mint Solymár is felidézte, a digitális nemzetgazdaság súlyát kell növelni. Az IKT szektor adja a közvetlenül és közvetve megtermelt hazai bruttó hozzáadott értéket (Gross Value Added - GVA), de amellett, hogy a szektor az autóipar után a második legnagyobb exportőr, nagyon erős multiplikátor-hatása is van (az IVSZ-kutatással kapcsolatos írásunkat itt olvashatja).

Ugyanakkor az államtitkár azt is elismerte, hogy az eddigi erőfeszítések nem hoztak átütő sikereket. A DESI-értékelés (The Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország az EU-s rangsor alsó felében szerepel, a 28 tagállam közül a 21. Míg az infrastruktúra fejlettségét tekintve az ország a 7. helyen áll, több kulcsterületen nagy a lemaradása: a digitális technológiák integráltságában már csak a 26., míg a digitális közszolgáltatásokban a 24. helyen áll.

A kormány szerint nagy probléma például, hogy a magyar vállalkozások csak korlátozottan alkalmazzák a digitális technológiát, ami részben azzal is összefügghet, hogy döntő többségük a leggyengébb teljesítményt nyújtó, legkevésbé motivált és tőkeerős mikrovállalkozások közé tartozik.

Mint a helyettes államtitkár mondta, keresik azokat a lehetőségeket, csatornákat, amikkel a digitalizáció előnyei ehhez a vállalkozói réteghez is el tudnak jutni akár pályázatok, akár különféle edukációs csatornák formájában.

A négy generális célkitűzés

A stratégia négy alapvető célt fogalmaz meg, melyeket 2030-ra kellene elérni.

1. A gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot.

2. A digitális készséggel nem rendelkezők aránya a 16-74 éves korosztályokban csökkenjen 2 százalék alá. (A stratégia itt az internethasználattal azonosítja a digitális készségeket.)

3. Az integrált (digitalizált) vállalati folyamatokkal (lényegében ERP szoftvert használó) vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot.

4. Az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak (az űrlapokat interneten benyújtók) aránya érje el a 90 százalékot.

Ehhez komoly infrastrukturális, oktatási, és gazdaságtámogató intézkedéseket is ígér a stratégia. Például az oktatási intézmények hálózati infrastruktúrájának és a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatnak a továbbfejlesztését, a kkv-k kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatására a hazai szuperszámítógép-kapacitás bővítését. A lakosság részére tömegesen szerveznének digitális kompetenciákat fejlesztő képzéseket, növelnék az informatikus-képzésben részt vevők számát. Segítenék a kkv-k digitalizációs törekvéseit  dedikált programokkal, támogatnák a digitális startupokat. Emellett az állami adatvagyon gazdasági célú hasznosítása is szerepel a tervezett eszköztárban.

Ezzel párhuzamosan komoly tervek vannak a digitális állam fejlesztésére, melybe például az okos települések és térségek fejlesztése mellett az adatalapú közigazgatás megteremtése is szerepel. Ez utóbbi alatt azt értik a stratégia megalkotói, hogy növelik az interoperabilitását a közhiteles nyilvántartások és az e-közigazgatási szolgáltatások közötti adatkapcsolatban.