Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (Digital Economy and Society Index, DESI) 2019-es értékeit, amelyek Európa digitális gazdasági-társadalmi fejlettségét és az uniós tagállamok digitális versenyképességét segítenek meghatározni. Az idei jelentés egyik legfőbb megállapítása, hogy azok az országok rövid idő alatt is jobb teljesítményt tudtak elérni, amelyek az európai digitális egységes piaci stratégiával összhangban határoztak meg célokat, és azokat meg is alapozták a megfelelő beruházásokkal. Ettől függetlenüll mindegyik uniós tagország digitális teljesítménye javult az elmúlt évben, de a legjobb eredményt ezúttal Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia érte el.

A 2019-es DESI index alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között továbbra is a 23. helyen áll, vagyis annak ellenére sem sikerült javítanunk az összesített rangsorban, hogy az eredmények itt is az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak az elmúlt néhány évben. Magyarország a legjobban (és valamivel az uniós átlag felett) a széles sávú összekapcsoltság tekintetében teljesít, köszönhetően a nagy sebességű és szupergyors kapcsolatok széles körű bevezetésének, az új generációs hozzáféréseknek és a szupergyors széles sávú infrastruktúra nagyarányú hálózati lefedettségének.
 

Az összesített lista az indikátorok öt alapvető csoportja szerint

forrás: europa.eu

A legnagyobb kihívást ezzel szemben még mindig a digitális technológiák üzleti integrációja és a digitális közszolgáltatások jelentik: ezeken a területeken a legrosszabbul teljesítő tagállamok között vagyunk, jóval elmarad az uniós átlagtól. Az e-kormányzati szolgáltatások nem csak minőségében gyengébbek, mint más tagállamokban, de igénybevételük aránya is átlag alatti. Egy másik beszédes adat, hogy a vállalkozások mindössze 14 százaléka használ vállalati erőforrás-tervezési szoftvereket az információk megosztására a különböző részlegek között, ami az egész EU-ban a legalacsonyabb arány.

Az e-kereskedelem, a nagy adathalmazok és a felhőalapú szolgáltatások használata is hasonló képet mutat a DESI index szerint. Magyarországon magas az IKT-diplomások aránya, a szakemberek részesedése pedig közelít az átlaghoz, de általánosságban az internetfelhasználói készségeken még bőven van mit javítani. A kutatás alapján egyébként az európai uniós lakosság 43 százaléka híján van az alapvető digitális készségeknek, miközben 83 százalékuk már legalább heti rendszerességű internet-felhasználónak számít.

Globális összehasonlításban is vegyes az európai mezőny

A humán tőkéről szólva fontos szempont, hogy az infokommunikációs szakemberek mindössze 17 százaléka nő, ebben a tekintetben Magyarország a 24. helyet foglalja el a listán. A jelentés ezzel kapcsolatban felhívja rá a figyelmet, hogy a digitálisan versenyképes uniós országok élen járnak a nők digitális gazdaságban való részvételében is, itt Finnország, Svédország, Luxemburg és Dánia tartozik az éllovasok közé. Uniós szinten ugyanakkor továbbra is fennáll a nemek közötti különbség az internethasználat, a digitális készségek vagy az infokommunikációs szakmákban való foglalkoztatottság szempontjából.

A DESI értékeit összefüggésbe helyezi, ha az európai országok eredményeit a világ más államainak fejlettségéhez mérjük. Az EB anyaga ebben is ad némi támogatást egy ábra és néhány mondatos magyarázat formájában. Ahogy a lenti diagramon is látható, a tizenhét Unión kívüli piaccal való összevetésben a legjobban teljesítő 4 EU-s országot (a már említett Finnországot, Svédországot, Hollandiát és Dániát) mindössze Dél-Korea előzi meg, de az USA vagy Japán már mögöttük van. Az uniós átlag ehhez képest már jóval szerényebb helyet foglal el a mezőnyben, a leggyengébben teljesítő 4 uniós tagállamot pedig ebben a tekintetben Oroszország és Kína közé sorolják.
 

forrás: europa.eu