Egy ízig-vérig amerikai Linux-disztribúciótól várja az európai közszféra digitális függetlenségét egy kezdeményezés. Az EDPS (European Data Protection Supervisor) egyik munkatársa, Robert Riemann tavaly karácsonykor indított egy projektet a GitLabon, melynek célja az ún. EU OS létrehozása. Azóta elkészült a projekt weblapja is.

Mi az EU OS, és mi a célja?

Riemannék ötlete az, hogy ki kell fejleszteni egy Windows-szerű desktoppal rendelkező Linux-disztribúciót az EU-s országok közszférája számára. Az alap Fedora lenne KDE Plasma desktoppal, mert a kezdeményezők szerint ez felel meg leginkább a közszféra igényeinek. A szöveg azonban hangsúlyozza: az EU OS nem egy sokadik disztribúció, hanem egyfajta testre szabási koncepció.

Közös elem lenne az asztali környezet, a szoftver, az eszközök, valamint a felhasználók és adataik kezelésére használható általánosan módszertant. Az alap operációs rendszerre különféle rétegeket lehetne húzni az igényeknek megfelelően: pl. nemzeti réteget, regionális vagy ágazatspecifikus réteget, szervezetspecifikus réteget stb.

Az EU OS ökoszisztéma koncepciója

(Forrás: EU OS)

A cél egyelőre csupán az, hogy az EU OS oldalán, valamint az ahhoz kapcsolódó GitLab repositoryban összefogják és dokumentálják a tervezés folyamatát, illetve összegyűjtsék az igényeket (funkcionalitás, telepítés és menedzselés, felhasználókezelés stb.). De van ütemterv a megvalósításra is. Az első lépés egy elemi operációs rendszer létrehozása, amit a "rétegezés" kidolgozása követhetne. A tesztelés során be lehetne mutatni a felhasználók, adatok, szoftverek és eszközök kezelését, ami alapján néhány early adopter szervezetnél sor kerülhet a valós bevezetésre. Egyelőre iskolákra, kutatási és fejlesztési szervezetekre, a tagállamok adatvédelmi hatóságaira, a CERT-ekre (Computer Emergency Response Team) és önkormányzatokra dolgoztak ki use case-eket.

Az ötlet elvileg jó, de akadnak kérdőjelek

A projekt "közpénz – közkód" megközelítéséből a teljes közszféra és a magánszektor egyaránt profitál, vélik Riemannék. A szinergiahatások adómegtakarításhoz vezetnek, például azért, mert nincs telepítésenkénti licencköltség, sőt egy ilyen átfogóan használható operációs rendszer az üzemeltetési erőforrások kihasználását is optimalizálja. Jelentősen csökkenthető a szállítóktól való függőség, és szabadabban ütemezhetők a szoftveres migrációk és a hardverfrissítések. Az új technológiák bevezetésének költségei kontrollálhatóbbá válnak. Összességében egy olyan ökoszisztéma jönne létre, amely biztosítaná az EU-nak a kód átláthatóságát, miközben egy globális és innovatív szabad szoftveres fejlesztői közösségre támaszkodhatna.

A Linux Journal értékelése szerint EU OS-szel az Unió jelentős lépést tenne digitális függetlensége felé, mert "robusztus, szabványosított Linux-disztribúciót biztosíthatna a közszférának".

De vannak kérdések is. Első és legfontosabb, hogy a függetlenség platformja miért egy amerikai disztribúció, a Red Hat által felügyelt Fedora legyen. Stabil és megbízható disztribúció, de van hasonló tudású európai gyökerű alternatívája, például az openSUSE, amelynek használata talán "jobban illeszkedett volna az EU digitális szuverenitást erősítő céljához" – írja a lap.

A The Register más szempontokat is előhoz: a KDE Plasma túlságosan bonyolult azokhoz a környezetekhez, ahol használni kellene. Ennél már az openSUSE-hoz fejlesztett Kalpa Desktop is jobb választás lenne. De a brit lap szerint az lenne az igazán jó irány, ha a FOSS (Free and Open-Source Software) közösség megépítené a maga ChromeOS-ét. Minden eszköz rendelkezésre áll ugyanis egy egyszerű, lecsupaszított, állapotmentes kliens desktop létrehozásához (természetesen feladatátvételre alkalmas helyi partíciókkal), amely nyílt protokollokon keresztül kommunikál a szuverén felhőszerverekkel.

A kritikákhoz hozzátehetünk egy – múltbéli és keserű – tapasztalatot is: a legismertebb open source kísérlet, a müncheni LiMux két évtizednyi munka után leállt, és bár akadtak követői, például Barcelona vagy Dél-Korea, a pingvincsapatok győzelméről egyik helyről sem kaptunk még jelentést.