A 4iG a Budapesti Értéktőzsde honlapján tette közzé rendkívüli tájékoztatását, amelynek értelmében a vállalat igazgatósága döntést hozott egy űrtávközlési leányvállalat megalapításáról. A CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt.-t 5 millió forintos jegyzett tőkével és 365 millió forintos tőketartalékkal hozták létre. A társaságban a 4iG 51 százalékos tulajdoni hányaddal és irányítóbefolyással rendelkezik, emellett az Antenna Hungária Zrt. 44 százalékos, a New Space Industries Zrt. pedig 5 százalékos részesedéssel jelenik meg.

A CarpathiaSat létrehozásával az alapítók bejelentett célkitűzése, hogy 2024-ben geostacionárius pályára állítsák és hosszú távon üzemeltessék Magyarország első kereskedelmi, illetve kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját. A CarpathiaSat 2024-től húsz éven keresztül rendelkezik majd a geostacionárius pályaszakasz üzemeltetési jogával.

A világűrt is elérte a növekedési stratégia

A közlemény szerint a 4iG stratégiai célja, hogy Magyarország mellett a közép-kelet- európai régió vezető informatikai és infokommunikációs vállalatává váljon, meghatározó pozíciókat építve a távközlési szektorban is. Az első magyar műsorszórásra, internet- és telefonos szolgáltatásra, adatátvitelre és egyéb kutatási feladatokra is alkalmas műhold pályára bocsátása és hosszú távú üzemeltetése állítólag jól illeszkedik a vállalat növekedési stratégiájába.

A BÉT oldalán megjelent tájékoztató Jászai Gellértet, a 4iG elnök-vezérigazgatóját is idézi, aki szerint az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztésével és üzemeltetésével a cég olyan technológiai területeken is szaktudásra és képességekre tehet szert, mint amilyen a távközlés vagy az űripar. A 4ig együttműködéseket alakítana ki a jelentős iparági tapasztalatokkal rendelkező hazai és nemzetközi vállalatokkal, de a programban a hazai egyetemek és kutatók közreműködésére is számít.

Ahogy arról mi is rendszeresen beszámolunk, ma már lényegében bárki feljuttathat műholdakat a világűrbe, bár ezek méretük és rendeltetésük szerint is nagyban eltérnek egymástól. A csillagászati, távközlési, katonai, meteorológiai vagy másféle műholdak mellett egyetemi, sőt középiskolai projektek is futnak világszerte miniatűr szatellitek Föld körüli pályára állítására. A legismertebb magyar projekt minden bizonnyal a MASAT pikoműhold volt, egy lényegében 10 cm élhosszúságú kocka, de léteznek már ennél jóval kisebb, akár pénzérme méretű, egyetlen áramköri lapkára épített űreszközök is.