Úgy tűnik, egy koreai kutatócsoport megfejthette a kezdetleges vizuális álcázás titkát, vagyis olyan aktív álcázástechnikát fejlesztett ki, amely valós időben, automatikusan képes beleolvadni a környezetébe. A Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint a színváltó technológia elég tartós és érzékeny ahhoz, hogy a segítségével egy rugalmas (soft) robot beolvadjon a környezetébe, hasonlóan a valódi kaméleonokhoz.
A rendszer működését a kutatók egy valóban kaméleonszerű robotról készített videóval szemléltették, amelyre a hasonlóság kedvéért még gülüszemeket is ragasztottak. Ahogy ebben látható, a gép borítása a színét vörösről zöldre, majd zöldről kékre változtatja, amikor különböző monokróm felületeken halad keresztül. Ez állítólag jelentős előrelépést jelent a hasonló technológiák fejlesztésében, bár a találmány még közel sem tökéletes: ki kell még küszöbölni például a külső hőmérséklet változásának hatásait, amelyek ugyancsak a kaméleon-borítás átszíneződését eredményezhetik.
Ahogy a beszámolókból is kiderül, messze nem az első kísérletről van szó ezen a területen. Legutóbb januárban a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem kutatói jelentették be egy olyan rugalmas, 3D-nyomtatással készített anyag (hivatalosan okos gél) kifejlesztését, ami a fényviszonyok változására reagálva képes az alakját és a színét is folyamatosan változtatni. Nem sokkal korábban egy másik dél-koreai kutatócsoport publikált egy ehhez hasonló "mesterséges bőr" előállításáról, amelynek egyik lehetséges alkalmazásaként a katonai álcaruházatot említik, mivel a belőle készített köpenyek a hagyományos és a hőkamerák elől képesek lesznek elrejteni a viselőjüket.
A maga nemében az első
A most bemutatott módszer azonban más megközelítést alkalmaz, mint a többi rendszer, amelyek általában színes pixeleket próbálnak integrálni az anyagok felületére. Ehelyett a kis kaméleont borító színváltó anyag több, egymásra rétegezett színváltoztató kijelzőből áll, amelyek a The Byte riportja szerint nanotechnológiás érzékelőket használnak a környezet színeinek észlelésére és megjelenítésére.
Ahogy a magazin írja, az álcatechnológia alkalmazását itt is már a fejlesztés korai fázisában fontolóra veszik a katonai célú felhasználásban – ez nem csak az ilyen témájú sci-fi művekben jelenik meg gyakran, hanem a valós katonai kutatásoknak is régóta dédelgetett célkitűzése. Az első alkalmazások a tanulmány vezető szerzője szerint is ezen a területen valósulhatnak meg színváltó robotok vagy aktív álcaruhák formájában, de a jövőben az átlagos fogyasztók is olyan ruhákat vásárolhatnak majd, amelyek a viselőjük hangulatához vagy a környezetükhöz igazodva változtatják a színüket és a mintájukat.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak