Szeptember közepén jelent meg a The Wall Street Journal oldalán egy anyag, amely szerint a számos jelentős közösségi platformot egy kézben tartó Facebooknál tökéltetesen tudatában vannak annak, hogy az Instagram komoly károkat okoz a hálózatot használó fiatal lányok egy jelentős részének. A mentális problémák súlyosbodására, személyiségzavarok kialakulására rámutató kutatási anyagokat maga a Facebook készítette belső használatra. Ebből szemlézett a felmérési eredményeket megszerző amerikai lap.

A két héttel ezelőtt publikált írás szerint a 2019 és 2021 között végzett különböző fókuszcsoportos kutatások és kérdőívek alapján egyértelműnek látszik, milyen károkat képes okozni a felnőttkor küszöbén álló fiataloknak az, amit az Instagram eléjük tár. Egy 2019-es prezentációban például az szerepel, hogy "háromból egy lánynál súlyosbítjuk a testképükkel kapcsolatos problémákat".

Szövegkörnyezetből kiragadva

Ha nem is villámgyorsan, de a témára végül reagált az Instagramot birtokló Facebook. A cég blogposztja ugyan nem vitatja el a lap által idézett adatok valódiságát, azt azonban hangsúlyozza, hogy a riport önkényesen kiragadott elemekre épül, és figyelmen kívül hagy az ezekből a kutatásokból gyűjtött számos pozitív következtetést. Az óriásvállalat kutatási részlegét vezető Pratiti Raychoudhury szerint ennek megfelelően mindenféle tényszerű alapot nélkülöz a cikk sugalmazása, miszerint az Instagram összességében káros hatással lenne a tinédzserekre.

Igaz ugyan, hogy háromból egy lány a testképével kapcsolatos problémák rosszabbodását a közösségi hálózaton látottaknak tulajdonította, de ez nem az összes megkérdezett lány harmadát jelenti, hanem csak azok között vannak ennyien, akik már alapból testképzavarral küzdöttek. Ráadásul ebben a szűkebb csoportban 22 százaléknyian voltak azok, akik éppen az ellenkezőjéről számoltak be, azaz náluk az Instagram javítani tudott a problémán. Nagyjából minden második esetben pedig nem változtatott a megkérdezettek mentális állapotán a közösségi tartalom böngészése. Sajnos a Facebook kutatási vezetője által jegyzett írásból az nem derül ki, a teljes mintában milyen arányban voltak jelen a testképükkel kapcsolatban nehézségekkel küzdő fiatalok.

Bármennyire is szépítgeti a cég az eredményeket, a fenti adatok azt mutatják, hogy ebből a szempontból megalapozottan jelenthető ki az Instagramról, hogy káros folyamatokat vált ki a serdülőkorú gyerekekből. Mindezt azzal igyekszik a Facebook lesöpörni az asztalról, hogy a kutatásokban összesen 12 különböző, fiatalokat lehetségesen érintő problémakört vizsgáltak. Az eredmények alapján a másik 11-ben viszont nettó pozitív hatást mértek.

A blogposzt külön kitért azokra a WSJ anyagában megjelent számokra is, miszerint az amerikai fiatalok 6, a brit tinik 13 százaléka okolta az Instagramot azért, hogy öngyilkos gondolatai támadtak. A Facebook szerint érdemes innen egyet hátrább lépni, és máris kiderül, hogy a teljes megkérdezetti kör alig 1 százalékát teszik ki ezek az esetek. Ugyan a cég elismeri, hogy ebben az esetben bármilyen, nullától nagyobb szám problémát jelent, hozzáteszi: az öngyilkos gondolatokkal küzdő tinik 38 százaléka nyilatkozott pozitívan az Instagram ezzel kapcsolatos hatásáról.

A vállalat szerint ezek a kutatások pont azt bizonyítják, mennyire felelősségteljesen áll a témakörhöz, mivel pénzt és időt nem kímélve igyekszik feltárni a javításra szoruló pontokat. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy jobbá, biztonságosabbá tegyék platformjaikat. Ilyenre említik példaként többek között az étkezési zavarok leküzdésére szolgáló hasznos linkek automatikus beágyazását. (Érdemes azonban hozzátenni, hogy ez csak alig pár hónapja élesedett, miközben a probléma lényegesen korábban világossá vált.)

Bizalmi deficit

Jelen témában még akár igazat is lehet adni a Facebooknak, ugyanakkor a társaság hosszú évek "kemény munkájával" érte el azt, hogy mára sokak szemében az egyik legmegbízhatatlanabb internetes nagyvállalatnak minősül. A bizalmi deficit a Cambridge Analytica világméretű botrányánál indult hízásnak, de azóta is sikerült számtalan kényes, véleményes, vagy csak simán ciki üggyel borzolni a kedélyeket.

Csak a közelmúltból felidézhetjük például azt a nyári esetet, amelynek során a Facebook kénytelen volt kiadni egy korábban visszavont átláthatósági jelentést. Ez éppen a pandémia kapcsán mutatta meg, hogy a közösségi platformok nincsenek könnyű helyzetben, amikor szűrniük kell a kártékony hatású hivatkozásokat és megosztásokat, de az is kiderült belőle, hogy a maszatolás sem áll tőlük távol, amikor valamilyen PR-balesetet szeretnének megelőzni.

Alig pár nappal ezelőtt pedig maga az alapító, Mark Zuckerberg rugaszkodott immár sokadszor neki, hogy ország-világ előtt bebizonyítsa, mennyire fontos nekik a platformok káros hatásainak kiszűrése. Az időzítés annyiban volt szerencsétlen, hogy ezzel párhuzamosan a vállalat felháborodott részvényesei éppen keresetet nyújtottak be a cég ellen, mert szerintük annak idején a Facebook nagyjából 100 millió dollár befizetésével rendezhette volna a Cambridge Analytica-ügyet, végül azonban 5 milliárdot fizetett a csúcsvezetők felelősségének elkenésére. A vállalat vezetőinek belső üzenetváltásaira alapozott bírósági ügy anyagában felmerül többek között az is, hogy a cég a mai napig nem tett eleget a versenyhivatallal 2012-ben kötött megállapodásának sem, és megakadályozta a PwC adatbiztonsági megfelelőségi auditjának szabályos lefolytatását.