Más kérdés, hogy ez nem mindenki szerint elég a közösségi platform káros hatásainak mérséklésére, a részvényesek pedig azon háborognak, hogy Zuckerberg állítólag milliárdokért mosta ki saját magát a Cambridge Analytica-botrányból.

A Facebook tegnap kiadott közleménye szerint a társaság 2016 óta már több mint 13 milliárd dollárt fordított a közösségi hálózat védelmére és biztosítására, beleértve a technológiai fejlesztéseket és a több mint 40 ezer munkavállaló alkalmazását, akik valamilyen módon hozzájárulnak mindehhez. Utóbbit azért is emelik ki, mert öt évvel ezelőtt még csak 10 ezer ilyen alkalmazottjuk volt, vagyis a létszámot tekintve is jelentős fejlődésről számolnak be ezen a területen.

A beszámolóból kiderül, hogy a Facebook biztonsági szakemberei 2017 óta több mint 150 olyan műveletet lepleztek le és hatástalanítottak, amelyek valamilyen tömeges befolyásolási kísérletet folytattak a közösségi platformon, ezzel párhuzamosan pedig megakadályozták, hogy a jövőben bárki a lefüleltakciókhoz hasonló módszereket alkalmazhasson a közösségi oldalakon. Fejlődtek az automatizált biztonsági rendszerek is, proaktív módon eltávolítva a szabálytalan tartalmakat.

Ez utóbbiról szólva a Facebook a mesterséges intelligencia egyre hatékonyabb alkalmazásáról beszél, ami egyebek mellett azt eredményezi, hogy ma már idősarányosan 15-ször több gyűlöletbeszédnek minősített bejegyzést és megosztást törölnek sokszor meég azok megjelenése előtt, mint amire 2017-ben képesek voltak. A technológiájuk 2019 óta arra is képes, hogy ugyanazt a fogalmat különböző nyelveken is értelmezze, ami a gépi tanulás segítségével egymást erősítő hatással van az egyes nyelvek feldolgézására.

Egy másik érdekes terület a dezinformáció, amely azzal is szorosan összefügg, hogy a Facebook miért épp most tette közzé a biztonsági erőfeszítéseit számszerűsítő adatokat. A The Wall Street Journal ugyaniscikksorozatot közölt a közösségi platform kártékony hatásairól és arról, hogy az üzemeltetők kudarcot vallanak az ilyen hatások kiküszöbölésében. A társaság szerint a WSJ anyagait "szándékos félreértések" jellemzik, és "hamis fénybe állítják a Facebook vezetésének és alkalmazottainak indítékait”.

Mindenki félreérti őket

A Facebook ugyan a mostani anyagában is elismeri, hogy korábban nem vette elég komolyan a biztonsági szempontokat a termékfejlesztései folyamatai során, de azt állítja, hogy a hozzáállása időközben alapjaiban változott meg. Ennek kepcsán felhozza, hogy algoritmusai csak az idei első félévben 3 milliárd kamu profil létrehozását akadályozták meg, és több mint 20 millió olyan bejegyzést távolított el, amelyik hamis információkat terjesztett volna a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.

A dolog természetesen nem ennyire egyszerű, az kiderül például abból az augusztus végi kavarásból, amelynek során a Facebook kénytelen voltkiadni egy korábban visszavont átláthatósági jelentést. Az eset éppen a pandémia kapcsán mutatta meg, hogy a közösségi platformok nincsenek könnyű helyzetben, amikor szűrniük kell a kártékony hatású hivatkozásokat és megosztásokat, de az is kiderült belőle, hogy a maszatolás sem áll tőlük távol, amikor valamilyen PR-balesetet szeretnének megelőzni.

Ehhez kapcsolódik a vállalat felháborodott részvényeseinek keresete is, akik szerint annak idején a Facebook nagyjából 100 millió dollár befizetésével rendezhette volna a Cambridge Analytica-ügyet az amerikai versenyfelügyeletnél, végül azonban 5 milliárdot fizetett, ami állítólag Mark Zuckerberg és a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg személyes felelősségének elkenését – és pozíciójukból való elmozdításának megakadályozását – szolgálta. A Politico riportja alapján a részvényesek két csoportja a vállalat vezetőinek belső üzenetváltásaira hivatkozva vitte bíróság elé a dolgot, felidézve többek között azt is, hogy a páros a mai napig nem tett eleget a versenyhivatallal 2012-ben kötött megállapodásának sem, és megakadályozta a PwC adatbiztonsági megfelelőségi auditjának szabályos lefolytatását.

Közösség & HR

Nem tudjuk és nem is nagyon akarjuk használni az AI PC-t

Mindez egy Intel által rendelt nemzetközi kutatás eredményeiből olvasható ki. Az eladásban érdekelt csipgyártó összefoglalója azért igyekezett a potenciális pozitívumokra koncentrálni.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.