Semmi sem marad rejtve a megbeszélést vezető főnök előtt. Egy startup MI-je figyeli, hogy ki nem teszi oda magát.

Mesterséges intelligenciával tenné hatékonnyá egy idén alapított startup az online meetingeket. Egy brit száramzású ex-google-ös fejlesztő, Julian Green, és az orosz származású MI-szakértő, Andrew Rabinovich, aki az elmúlt öt évben a Magic Leap mesterségesintelligencia-részlegét irányította, olyan rendszert fejleszt, ami interpretációjuk szerint javítja a meetingek hatékonyságát. Ez valóban fontos, hiszen a "fehérgalléros" munkahelyeken dolgozók munkaidejük jelentős részét töltik mindenféle megbeszéléseken. Már az is eredmény, ha a meetingekkel átlagos hosszából le lehet faragni, hogy több idő jusson az effektív munkára, pl. a meetingen eldöntött lépések végrehajtására. (Japánban a Microsoft pl. így tudta bevezetni a négynapos munkahetet anélkül, hogy csökkent volna a hatékonyság.)

Egyértelműen vannak hasznos elemei

A Headroom nem a COVID-19 terméke. Fejlesztését még tavaly, a járványhelyzet előtt kezdték, és eredetileg nem is kizárólag online meetingek hatékonyságnövelésére szánták. Lényegében két területen ígér előrelépést: leveszi a jegyzőkönyv vezetésének terhét a résztvevőkről, mert automatikusan elkészíti a a megbeszélés leiratát. Ezen a téren egyébként szofisztikált: újra és újra lejátszva a felvételt képest pontosítani a leiratot, sőt akár összefoglalást is tud készíteni, rögzíti az elhangzott határidőket, időpontokat, kiemeli a fontosabb megállapításokat, valamint azokat a pontokat, amelyek közelebb visznek a meetingen kivesézett probléma megoldásához. Mint Green októberben a TechCrunchnak elmondta, ennek a funkciónak a továbbfejlesztésén is dolgoznak (pl. ha a meetingen van prezentáció, az MI annak a kulcsmegállapításait is bele tudja majd tenni a leiratba).

De ha már leírja, gyorsan meg is számolja, hogy ki mennyit beszélt, amiből lehet következtetni az aktivitásra... Amikor az év elején kirobbanó krízishelyzet miatt sok cég kényszerült a home office bevezetésére, a Headroom csapata gyorsan módosított a fejlesztési tervein, és az online meetingek támogatására helyezték át a súlypontot.

Ennek megfelelően például fejlesztették az MI arcfelismerő képességét. Például felismeri na nonverbális jeleket, az arcon megjelenő érzelmeket (mosoly, homlokráncolás stb.), amiket emotikonokká alakítva jelenít meg a résztevők képe mellett, illetve a meetingen elhangzottak leiratába is felveszi ezeket a Headroom. És eddig nincs is vele semmi baj.

Megfigyelésre is alkalmas

Ám az érzelmek azonosításának van más célja is: a két alapító állítása szerint ebből az MI egészen pontosan meg tudja határozni, hogy a meeting résztvevője mennyire figyel (igaz, közben azzal kapcsolatban is ad visszajelzést, hogy mennyire érdekes az előadás). Az alapítók azt állították a Wirednek, hogy az MI-jük nem a finom részletek rögzítésére koncentrál, aminek némileg ellentmond, hogy a szemöldök rezdüléseit vagy a pupilla méretét is felhasználja az elemzéséhez. Az értékelés egyébként valós időben történik, azaz a meeting vezetője azonnal látja, ha valaki laposakat pislog, és a háta közepére kívánja az egészet.

Innentől kezdve pedig szinte azonnal kétélű fegyverré válhat egy munkahelyi vezető kezében. Bár az alapítók azt mondták, hogy egyrészt ez nem titkos megfigyelés, mert a résztvevők tudnak róla, és dönthetnek az egyes funkciók kikapcsolásáról. Másrészt Green és Rabinovich szerint a szoftver nem a hallgatóság figyelmének kikényszerítésére jó, hanem arra, hogy figyelmeztesse az előadót: unalmas, és senki sem figyel rá.

Kíváncsiak lennénk, hány főnöknek mernék azt mondani a beosztottai ezek után, hogy nem hajlandók beülni egy olyan online meetingre, amit a Headroom rögzít és monitoroz. Pedig a kockázat elég nagy: a Wired által megkérdezett szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még az általános arcfelismerés is problémás, nem az érzelmek pontos azonosítása. Ráadásul megerősíthet bizonyos diszfunkcionális viselkedésmintáket (akkor is kell mondanom valamit, ha nincs az elhangzottaknál jobb ötletem vagy a köz érdeklődésére számot tartó fontos mondanivalóm), amivel nem hogy javíthataná, hanem egyenesen rontja a megbeszélések hatékonyságát.

De semmi gond, mert hamarosan jön az az MI is, amely megmondja az érzelmek azonosításával, hogy kit vezet belső késztetés, és kit csak a megfelelni vágyás...

Piaci hírek

A zsarolóprogramoktól félnek a legjobban a biztonsági vezetők

A ransomware támadások mára vezető IT-biztonsági kockázattá váltak, az idén várhatóan még tovább növekszik az incidensek száma és a célpontok köre is.
 
Jó hír: ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az általánossá váló távmunka még jobban ráirányította a figyelmet, hogy az adatok biztosítása nem csak a cloud szolgáltatók, hanem legalább akkora részben a megrendelők felelőssége is.
Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.