A Microsoft japán irodájában érdekes kísérletbe kezdtek. A Work Life Choice Challenge 2019 Summer nevű program keretében egy hónapra bevezették a négynapos munkahetet. A kísérlet célja a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása volt. De nem önzetlenségből: a vállalat azt vizsgálta, hogyan hat a termelékenységre, ha az alkalmazottak csak négy napot dolgoznak egy héten, és több idejük jut a magánéletre.

És hogy miért pont Japánban? Mert az OECD országok közül Japánban a leghosszabb a munkaidő. Egy 2016-os felmérés szerint a japán vállalatok közel negyede legalább havi 80 túlórát vár el az alkalmazottaitól, amiért gyakran nem is fizetnek. A japánok egyébként sokszor még a fizetett szabadságukat sem veszik ki, sőt sokan bűntudatot éreznek, ha szabadságra mennek. Mindez azonban más OECD országokkal összehasonlítva nagyon alacsony termelékenységgel párosul.

A Microsoft kísérletének eredményei minden várakozást felülmúltak, és erősen megkérdőjelezik a túlóráztatás értelmét.

Nem csak a munkaidőt csökkentették

A kísérleti programnak azonban a négynapos munkahét csak egyik eleme volt. Augusztusban a Microsoft japán irodái minden pénteken bezártak (ez egyébként abban a hónapban öt munkanapot jelentett, azaz nagyjából 25 százalékkal csökkent a hivatalos munkaidő). A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minden péntekre speciális fizetett szabadságot kaptak, amit választhatóan önfejlesztésre, magánéleti (családi) tevékenységre vagy társadalmi (közösségi) munkára is felhasználhattak. Ezekhez ráadásul még támogatást is kaptak, például ha valaki családi kirándulást tervezett, azt a cég bizonyos határig anyagilag támogatta.

De hogy a dolgozók ne ússzanak el a teendőikkel – hiszen a rövidebb munkahét nem jelentett kevesebb feladatot –, és a plusz szabad napoknak is legyen értelme, a programot komoly felkészítés előzte meg. Különböző belső csatornákon a dolgozók közösen alakítottak ki olyan folyamatokat (pl. a Teams segítségével), ami segítette, hogy a heti feladatok beleférjenek négy napba.

Az egyik legnagyobb falatnak a megbeszélések hosszának optimalizálása jelentette. Meghatározták, hogy egy meeting hossza maximum 30 perc lehet, és nem vehet részt rajta öt munkatársnál több. A japán irodában ugyanis az átlagos időtartam 60 perc volt, míg a Microsofton belül a globális átlag ennek a fele, de a megbeszéléseken részt vevők létszáma is magasabb volt.

Mindenkinek jó volt…

A visszamérések szerint a kísérlet minden szempontból pozitívan zárult. Jó volt a cégnek, és jó volt a dolgozóknak. A japán iroda teljesítménye látványosan javult (a kiválasztott teljesítménymutatókat a 2018 augusztusi adatokkal vezették össze).

A cég szempontjából három adat figyelemre méltó. Az iroda termelékenysége (egy alkalmazottra vetített eladások) 40 százalékkal javultak. Ugyanakkor a teljes hónapban nyomtatott oldalak száma 59 százalékkal (!) csökkent. A villamosenergia-számla lényegében időarányosan lett kisebb (23 százalék).

A nyomtatás látványos visszaesését az magyarázza, hogy a Teamsen keresztüli meetingek hatására csökkent a nyomtatási kedv, hiszen mindenkinek ott voltak a gépén a szükséges dokumentumok. A virtuális meetingek aránya egyébként 21 százalékkal nőtt.

A dolgozók is elégedettek voltak a kísérlettel: 94 százalékuk pozitívan értékelte a programot az azt lezáró kérdőívben. 96 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a változások befolyásolták mind a munkahelyi jelenlétüket, mind a magánéletüket.

Ez a jövő útja?

Mint azzal korábban a Bitport is foglalkozott, a technikai fejlődés egyáltalán nem csökkentette az emberek munkaterhelését. Ez azonban sok esetben a hatékonyság rovására megy.

Ahogy Business Insider is írja, a négynapos munkahét lehet az egyik első lépés ennek a problémának az enyhítésére. A lap felidéz egy új-zélandi kísérletet: egy ottani vállalat szintén bevezette a négynapos munkahetet. Amellett, hogy munkatársai ettől jobban érezték magukat, kreatívabbak, pontosabbak és termelékenyebbek lettek.