A távmunka velünk marad, a munkaadók pedig új módszereket keresnek a termelékenység ellenőrzésére, ami súlyos következményekkel járhat az alkalmazottak személyiségi jogaira és közérzetére nézve.

A távmunka erőltetett ütemű bevezetésével a munkáltatók érdeklődése is megnőtt a különféle felügyeleti megoldások iránt, amit elsősorban a vállalatuk helyzetét érintő bizonytalanság generál, másrészt az arra vonatkozó fenntartásaik, hogy az otthonról dolgozó alkalmazottak tényleg mindent megtesznek-e a vállalati hatékonyság fenntartásáért. Az üzleti vezetők csaknem háromnegyede érzi úgy, hogy a távmunkával csökkent a kontrollja a saját üzleti egysége fölött, tízből hatan nyomasztónak tartják, hogy nem felügyelhetik személyesen a beosztottakat – derül ki az ExpressVPN május végén közzétett felméréséből.

A megkérdezett vezetők 57 százaléka nem bízik az embereiben, ha azok személyes ellenőrzés nélkül dolgoznak, 59 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ilyen ellenőrzésre ugyanúgy szükség van, ha valaki távmunkában végzi a feladatait. A kutatás alapján már a szervezetek 78 százalékánál alkalmaznak is ilyen irányú monitoring szoftvereket, annak ellenére, hogy a munkáltatók 84 százalékának kisebb-nagyobb etikai jellegű fenntartásai vannak a szóban forgó eszközök bevetésével szemben.

Az ExpressVPN a Pollfishsel közösen 2 ezer munkáltató és 2 ezer céges alkalmazott válaszait vizsgálta a távoli vagy hibrid munkavégzési modellekben. A kutatás a munkáltatói felügyelet mértékét, bővülésének ütemét, illetve annak hatásait próbálta meg felmérni az alkalmazottakra, mivel a távmunka a járvány utáni időkben is minden bizonnyal velünk marad. Ennek ráadásul nem csak észszerű munkaszervezési okai vannak, hiszen azok közül is sokan lelkesen felugráltak a trendvonatra, akik nemrég még elvárták, hogy mindenki pontosan 9 órától 17 óráig az íróasztalánál ülve játsszon a filctollaival.

Nem kell ott lenned, hogy elhidd

A VPN-szolgáltató beszámolójának érdekesebb megállapításai közé tartozik, hogy a társaságok 57 százalékánál az elmúlt 6 hónapban telepítettek valamilyen felügyeleti megoldást, összességében pedig 90 százalékuk követi valamilyen módon az alkalmazottak munkacélú és nem munkacélú elfoglaltságainak alakulását – mindezt a már említett etikai fenntartások ellenére, ami egyelőre még ötből négy munkáltatóra jellemző. 73 százalékban az emaileket, hívásokat, üzeneteket vagy videókat is felhasználják a teljesítményértékeléshez, sőt (most az Egyesült Államokról beszélünk) 46 százalékuk ezek alapján méri fel, hogy milyen esélyek vannak a szakszervezeti mozgolódásra.

Az alkalmazottak ezzel szemben szinte naivnak tűnnek: egyharmaduk nem hiszi el, hogy a munkahelyükön aktívan monitorozzák az online tevékenységüket, 15 százalékuk pedig azzal sem volt tisztában, hogy ez technikailag egyáltalán lehetséges. Nagyobb részük, 56 százalékuk ugyanakkor stresszes dolognak tartja, hogy ilyen-olyan módon megfigyelhetik a kommunikációját, 41 százalékuk folyamatosan keresi is az erre utaló jeleket, 32 százalékuk pedig mindennek hatására kevesebb szünetet tart a távmunka során, mint ahogy a korábbi irodai környezetben tette volna.

Bár ez inkább csak tájékoztató jellegű dolog, de a válaszadók majdnem fele fizetéscsökkentést is vállalna, ha cserébe biztos lehetne benne, hogy nem figyelik meg. 41 százalékuk viszont arról számolt be, hogy a rögzített munkahelyi hívásaiban garantáltan hangzott már el olyasmi, amiért gond nélkül elbocsáthatnák; eközben a munkáltatók majdnem ugyanekkora arányban, 38 százalékban nyilatkoztak arról, hogy rúgtak már ki alkalmazottakat a rögzített és eltárolt hívások felhasználásával.

Ezt a divatot sem érdemes túltolni

A kutatás részletes arányokat közöl a jövőben tervezett bevezetésekről is, hozzátéve, hogy ezzel kimutatható módon az elégedetlenség növekedését is kockáztatják. A válaszadók több mint fele az ilyen lépések nyomán akár munkahelyet is váltana, ezzel összefüggésben pedig érdemes feldézni, hogy a munkáltatók több mint ötöde nem is feltétlenül értesítené a dolgozókat, ha bevezetne valamilyen új monitoring szoftvert. Itt már tényleg azon a szinten járunk, ahol érdemes újra végiggondolni, hogy önmagában a távmunka rombolja az üzleti teljesítményt, vagy a hatékonyság fenntartását szolgáló technikai eszközök alkalmazása fog visszafelé elsülni.

A tanulmány készítői szerint egyértelmű, hogy a munkahelyi megfigyelés több kárt okozhat, mint hasznot, amennyiben az elégedetlenség növekedéséhez vezethet, ha az alkalmazottak munkamoráljuk megkérdőjelezését és személyes határaik megsértését látják benne. Ez egyrészt ahhoz vezet, hogy a szakemberek elhagyják az érintett cégeket, de az sem előremutató dolog, ha romlik a dolgozók általános közérzete. A távolról dolgozók száma úgy növekszik folyamatosan, hogy többségüknek egyelőre nem világos a jövőbeni helyzete.

Ezt valaki már az Uber először forradalminak kikiáltott modelljéhez hasonlítja, amiről utóbb kiderült, hogy technológiai szempontból talán innovatívnak tekinthető, de semmiképpen sem az a munkaerőre vonatkozó elképzeléseit illetően, hiszen az innovációra hivatkozva teljesen leépítette a munkavállalói juttatásokat. Máshol a szakszervezetek olyan törvényi változtatásokat sürgetnek, amelyeknek biztosítaniuk kell a gépi döntések emberi felülvizsgálatához vagy a kommunikációs szünetekhez való jogokat, hogy még idejében visszaszorítsák az irreális teljesítménycélokat vagy a munkavállalók emberi méltóságának semmibevételét.

Közösség & HR

Egyre nyomorultabb képet mutat az úttörő európai MI-szabályozás

Nem úgy tűnik, hogy az uniós intézmények még az év vége előtt megállapodnak a legfontosabb kérdésekben, később pedig fokozatosan megbénulnak majd a jövő májusi választásokig.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.