A brit szakszervezeti szövetség (Trades Union Congress, TUC) és az AI Law Consultancy által kiadott jelentés szerint sürgős törvényi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az egyre több területen megjelenő, mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokból a cégek és a munkavállalók egyformán profitálhassanak. A munkajogi témájú jogszabályokban ugyanis olyan hézagok tátonganak, amelyeket minél előbb be kellene foltozni, hogy a dolgozók ne essenek a rossz bánásmód és a diszkrimináció áldozatául.

Az anyag a címében is meghatározott módon a technológiavezérelt társadalom jogi vonatkozásait tárgyalja, kapcsolódva a TUC egy tavaly novemberben publikált anyagához, ami a munkavállalók tapasztalatait igyekezett bemutatni a mesterséges intelligencia munkahelyi felhasználásairól. Bár azt a mostani riport is kiemeli, hogy az MI megfelelő alkalmazása mindenkinek előnyös lehet, olyan komoly problémákról számol be a gyakorlati telepítések vonatkozásában, amelyek mindenképpen szükségessé teszik a hatékony törvényalkotói fellépést.

A jelentésből kiderül, hogy a szabályozás ezen a vonalon sem volt képes lépést tartani a gyors technológiai fejlődéssel és az MI-rendszerek adaptációjának ütemével. Ennek egyik nyilvánvaló tünete, hogy a dolgozók nagyjából eszköztelenné váltak a mesterséges intelligenciára épülő teljesítménymenedzsment "embertelen" megoldásaival szemben: a fontos döntések jelentős része már minimum a gépek támogatásával születik, az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a pontosságot viszont az aktuális törvényi keretek nem igazán biztosítják.

Emberi döntések és kötelező rádiócsend

A TUC összesen négy fő területen javasol szabályozási reformokat, leszámítva persze a már meglévő szabályok effektív érvényesítését. Ezek közül az első nem meglepő módon az lenne, hogy a munkáltatókat a szakszervezetekkel való egyeztetésre kell kényszeríteni az MI "nagy kockzatokat hordozó" és intruzív munkahelyi alkalmazásaival kapcsolatban. Ugyanígy a munkavállalóknak jogot és lehetőséget kell kapniuk az MI-rendszerek által hozott döntések emberi felülvizsgálatára, ha úgy érzik, hogy tisztességtelen vagy diszkriminatív határozatoknak esnek áldozatául.

A diszkriminatív algoritmusok keretek közé szorítására az egyenlőséget biztosító és a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok kiegészítését is szükségesnek tartják, ezzel összefüggésben pedig a munkavállali jogok közé emelnék a "lecsatlakozást", vagyis azt, hogy a dolgozók a saját választásuk szerint legalább a munkahelyen kívüli szabad idejüket "kommunikációmentesen" tölthessék el. A szakszervezeti szövetség mindezek érvényesítéséhez nem csak a munkavállalók és a kormányzat, hanem az erre fogékony piaci cégek támogatását is várja.

A jelentés újra megállapítja, hogy a pandémia hatására mág jobban felgyorsult az automatizáció, amitől egyrészt a kieső termelékenység kiváltását várják, másrészt olyan redundanciát alapoznának rá, ami rugalmasabbá tenné a szervezeteket a járványok kiújulásával szemben. Ez viszont a TUC szerint azzal jár, hogy a mesterséges intelligencia már valóban nagy kockázatú és az emberek életére alapvető befolyással lévő döntéseket hoz meg, ami az elkövetkező években a mostaninál is sokkal gyakoribbá válik majd.

A szövetég főtitkára, Frances O’Grady szerint most értünk el ahhoz az útelágazáshoz, ahol a munkahelyeken bevezetett MI-technológiák a termelékenység és az életminőség javítása, vagy a széleskörű diszkrimináció és igazságtalanság eszköze lesz. Már csak azok az alapvető döntések is emberek tömegeinek életére hatnak, hogy kit vesznek fel és kit bocsátanak el, különösen a "hakni gazdaságnak" (gig economy) nevezett munkaerőpiaci terület amúgy is bizonytalan körülményei között, nem beszélve az irreális teljesítménycélokról vagy a munkavállalók emberi méltóságának semmibevételéről.