A globális nagyvállalatok vezérigazgatóinak 72 százaléka továbbra is bízik a gazdasági növekedésben, ugyanakkor ez az arány 2015-ben még 93 százalékon állt – derül ki a KPMG 2024 CEO Outlook kutatásából. A növekedést fenyegető legnagyobb kockázatok között már nem a geopolitikai, politikai bizonytalanságok állnak az első helyen, mint a múlt évben; ezeket és a kiberbiztonsági kérdéseket is megelőzik az ellátási láncok kihívásai és a működési problémák.

A tanácsadó a felméréséhez több mint 1300, éves szinten legalább 500 millió dollárnyi árbevétellel rendelkező vállalatok CEO-it kérdezte arról, hogy hogyan látják a következő három évben vállalatuk üzleti és gazdasági kilátásait, és az ezeket meghatározó trendeket.

A korábbi két évhez hasonló szinten (72%) vannak azok a vezérigazgatók, akik bizakodóak a következő 3 év világgazdasági növekedését illetően, a saját cégük teljesítmény-kilátásairól alkotott képüket pedig jól érzékelteti, hogy 92 százalékuk a vállalati létszám növekedésével számol ugyanezen az időtávon.

Kockázatok és mellékhatások

A kockázatok között a globális cégek vezetői most az ellátási láncok sérüléseit és sérülékenységét tették az első helyre. Ezt a működési kérdések követte, majd harmadik helyre a kiberbiztonság került. Bár a kockázatok sorrendjében évről évre komoly változások következnek be, számos negatív tényező megítélése meglepő stabilitást mutat. Ilyen tényező a kiberbiztonság, amely a CEO Outlook 10 éves történetében hatszor végzett az első három hely valamelyikén.

Ez nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy a cégek működését egyre jobban áthatja a digitalizáció. A baj bekövetkeztéhez nem is kell feltétlen rosszindulatú támadás, hiszen a közelmúltban repülőterek, gyárak és logisztikai központok tucatjait kényszerítette leállásra éppen egy biztonsági szoftver hibája – utal a kutatási összefoglaló a nyáron nagy visszhangot kapó CrowdStrike-hibára.

Sokat várnak az MI-től

A válaszok alapján a kihívások közül a vállalatvezetőket leginkább a gazdasági bizonytalanság (53 százalék) és a mesterséges intelligencia bevezetéséért folytatott verseny (50 százalék) foglalkoztatja. 64 százalékuk az MI-t 2024-ben a legfontosabb beruházási prioritásként jelölte meg, bár ez a befektetés 63 százalékuk szerint legfeljebb középtávon, a következő három-öt éven belül térül majd meg. A három legfőbb előnynek a megkérdezettek itt a hatékonyság és a termelékenység növelését, a munkaerő felkészültségének javítását és a fokozott szervezeti innovációt látták.

Emellett a vezetők tisztában vannak azzal, hogy az új technológiák gyors bevezetése kockázatokkal is jár. 61 százalékuk úgy látja, hogy ezek közül az etikai kihívások a legnehezebben kezelhetők. Felük szerint ad okot aggodalomra a szabályozás, 48 százalékuk szerint pedig a technikai készségek és képességek hiánya.

A vezérigazgatók több mint háromnegyede úgy véli, hogy a cégnél az MI nem fogja alapvetően befolyásolni a munkahelyek számát. Eközben azonban mindössze 38 százalékuk gondolja azt, hogy alkalmazottai rendelkeznek a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználják a technológia előnyeit, 58 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a generatív algoritmusok integrációja miatt át kellett gondolni a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.

Vége a szabadságnak

A KPMG felmérése is megerősíti azt a trendet, miszerint a cégek menedzsmentje egyre kevésbé tolerálja a távmunkát, és igyekszik mindenki visszaterelni az irodába. A most megkérdezettek 83 százaléka van meggyőződve arról, hogy a következő három éven belül a munkavállalók teljes mértékben visszatérnek az irodába – ez jelentős emelkedés a 2023-ban mért 64 százalékhoz képest. A vezérigazgatók 87 százaléka szerint valószínű, hogy érdekes feladatokkal, fizetésemeléssel vagy előléptetéssel jutalmazzák majd azokat, akik erőfeszítéseket tesznek az irodába való visszatérés érdekében.

Érdekesség, hogy az irodai munkavégzésbe vetett hit a vezérigazgatók között az életkorral arányosan növekszik: a 49 alattiak 75 százaléka valószínűsíti középtávon az irodai munkavégzés priorizálását, míg a 60 fölöttieknél 83 százalékos az arány. Említésre érdemes továbbá, hogy a férfi vezetők szignifikánsan nagyobb arányban tartják ezt helyesnek és elvárhatónak, mint a női vezetők.